Minden eddiginél nagyobb változások és átalakulások zajlanak a mezőgazdasági inputanyagpiacokon, amelyek alapvetően érintik a növényvédelmet is. A hosszabb távú felhasználási lehetőségeket erősen korlátozhatja, hogy az Európai Unió a növényvédő szereknél jelentős csökkentést irányzott elő a következő években: az Európai Bizottság azt szeretné elérni, hogy a mezőgazdasági ágazat szereplői 2030-ra a jelenleginél 50%-kal kevesebb növényvédő szert használjanak fel. A téma a Portfolio Csoport által megrendezésre kerülő, decemberi Agrárszektor Konferencián is kiemelt prioritást élvez. De milyen változásokra számíthatnak a növényvédelemben a termelők, hogyan reagálnak a gyártók az új kihívásokra, miként változhat a felhasználható növényvédő szerek köre és milyen új termékek jelenhetnek meg a piacon? Az Agrárszektor erről kérdezte meg a legnagyobb növényvédelmi cégeket.

Szalkai Gábor, a Bayer Hungaria Kft. közkapcsolati és fenntarthatósági vezetője elmondta, hogy kutató és fejlesztő cégként elkötelezettek abban, hogy e mostani, kihívásokkal teli szabályozási környezetben is az európai és a magyar gazdáknak hatékony és hatásos megoldásokat fejlesszenek és kínáljanak, mindezt pedig az Unió elvárásaival összhangban. Ennek szellemében a Bayer éves szinten 4,9 milliárd eurót fordít fejlesztésre, 18 ezer kollégájuk dolgozik világszerte a kutatási, fejlesztési területen. A szakember kifejtette, hogy az uniós növényvédőszer engedélyezés a legszigorúbb a világon, ezt tükrözik a hatóanyag kivonások, amelyek minden vállalatot érintenek. Szalkai Gábor elmondása alapján a Bayer folyamatosan dolgozik az olyan új hatóanyagok kifejlesztésén, amelyek eleget tesznek az uniós szabályozásban meghatározott kritériumoknak, de figyelmet fordítanak arra is, hogy a már piacon lévő hatóanyagaik igazoltan megfeleljenek a folyamatosan változó követelményeknek. A vállalat emellett azon is dolgozik, hogy hogyan tudják helyettesíteni egy technológiában a kivonásra kerülő hatóanyagaikat.

- jelentette ki Szalkai Gábor.

A Bayer Hungaria Kft. szerint a mezőgazdaság, az élelmiszer előállítás nem környezetromboló tevékenység. A vállalat célja, hogy a magyar mezőgazdaság és a termelők számára ne csak növényvédő szereket és vetőmagokat tegyenek elérhetővé, hanem a minél teljesebb körű megoldások biztosításával a XXI. század legújabb innovációit hozzák el Magyarországra. Szalkai Gábor kifejtette, hogy a cég fejlesztői több olyan innovatív megoldáson is dolgoznak, mely ezt a törekvést támogatja: a hatóanyag fejlesztések mellett elengedhetetlen, hogy figyeljenek a kijuttatás technikára, a növényvédőszerek biztonságos, okszerű és szakszerű felhasználására. Ugyanakkor ki kell emelni, hogy fejlesztéseknél szempont az is, hogy mindenképpen elkerüljék az esetleges rezisztenciát, az elérhető hatóanyagok csökkenése ellenére is az integrált, komplex megoldások alkalmazása fog az előtérbe kerülni.

Szalkai Gábor beszélt arról is, hogy az EU növényvédőszer engedélyezési rendszerének szigorú követelményei biztosítják, hogy csak olyan hatóanyagok, növényvédőszerek kerüljenek forgalomba, amelyek megfelelnek ezen előírásoknak és biztonságosan használhatók. A döntéseknek tudományos vizsgálatokkal, eredményekkel alátámasztva, átlátható és világos szabályrendszer szerint kell történie. A szakember szerint meg kell mutatni, hogy a mezőgazdaság és a növényvédelem szakértelemmel, okszerűen és szakszerűen alkalmazva a fenntarthatóságot szolgálja. A mezőgazdasági termelők - akik a legnagyobb kitettséggel rendelkeznek a kor környezeti kihívásaival szemben - nem a probléma forrásai, hanem lehetőséget jelentenek a fejlődésre, amiben partnerként számíthatnak a Bayer innovatív megoldásaira. Szalkai Gábor kiemelte, hogy az elmúlt időszakban a hatóanyagok betiltása és korlátozása gyakorlatilag minden termesztett kultúrát érzékenyen érintett.

- mondta Szalkai Gábor.

A Bayer Hungaria Kft. közkapcsolati és fenntarthatósági vezetője szerint a biológia készítményeknek megvan a helye a technológiában, adott esetben helyettesíteni tudják a kémiai növényvédő szereket. A növényvédelem eszköztárának integrált, szak- és okszerű alkalmazása jelentheti a megoldást, természetesen hatékonyak lehetnek a mechanikai-, biológiai-, kémiai-védekezési módszerek is, a kérdés, hogy az adott helyen, az adott probléma megoldásában melyik módszer vagy mely módszerek kombinációja a leghatékonyabb.

Dobai Tibor, a Syngenta kereskedelmi vezetője az Agrárszektor kérdésére elismerte, hogy a vállalatnak is okoz kihívásokat az uniós szabályozási környezet megváltozása, de mivel elkötelezettek az egészséges és tápláló élelmiszerek megtermelésének segítése és egyúttal környezetünk terhelésének csökkentése irányában (Európában számukra ez a Green Deal-ben, ezen belül pedig a mezőgazdaságra vonatkozó Farm to Fork stratégiában jelenik meg), de ezeknek a szabályozási változásoknak jó részét évekkel előre látni lehetett, a jelenleg futó fejlesztéseik irányát már az új elvárások mentén tudták meghatározni. A szakember hozzátette, hogy mivel meg akarnak felelni ezeknek az előbb említett irányelveknek, így a növényvédelmi termékek fejlesztése mellett biológiai termékek, biostimulánsok valamint a minél hatékonyabb felhasználást segítő precíziós kijuttatási technológiák bevezetésére is készülnek.

A növényvédőszerek felhasználásának csökkentését illetően Dobai Tibor rámutatott, hogy az említett 50%-os csökkentés az Európai Unió összvállalása. Ezen belül a tagállamok egyedileg határozzák meg a céljaikat és ezt kell validáltatniuk az unióval 2021 decemberéig. Magyarországon az éves növényvédőszer-felhasználás jelenleg 1,7 kg/hektár/év, ezzel messze az uniós átlag alatt van (ami 2 kg fölötti), köszönhetően a rendkívül jól kiépített magyar hatósági kereteknek, illetve a mezőgazdaságban dolgozó növényvédelmi szakirányítók felkészültségének.

- mondta Dobai Tibor.

A növényvédő szerek kivonását illetően a szakember elmondta, hogy valóban számos hatóanyag és készítmény került kivonásra az utóbbi években, de mivel ezek lezárt történetek, a Syngenta inkább a jövőbe tekint és a legjobb megoldásokat keresi a termelő partnerek és a környezet számára. A biológiai növényvédő szerek kapcsán kapcsán Dobai Tibor kifejtette, hogy ezeknek a termékeknek már ma is helyük van az integrált növényvédelmi programokban, a jövő pedig egyértelműen egyre inkább róluk fog szólni. A Syngenta is rendkívül komoly erőforrásokat rendelt ezekre a fejlesztésekre az utóbbi években. A biológiai növényvédő szerek mellett a biostimulánsokat is érdemes megemlíteni, amelyek a növények anyagcsere-folyamatainak és saját, ősidőktől kódolt védekezési mechanizmusainak tökéletesítése révén hatnak.

- magyarázta Dobai Tibor.

Borsos László, a Corteva Agriscience ügyvezető igazgatója az uniós szabályozás megváltozása, és ennek a gyártókra háruló terhei kapcsán kifejtette, hogy a termékek felülvizsgálata az új szabályoknak megfelelően természetesen költségekkel jár. A Corteva azon termékei, melyek nem mennek át ezen az új “rostán", azok kivonásra kerülnek.

- mondta Borsos László.

A növényvédőszerek felhasználásának csökkentésével kapcsolatban Borsos László több kérdést is megfogalmazott, amelyek még válaszra, avagy tisztázásra szorulnak. Így például azt, hogy mit is takar valójában az 50%-os csökkentés? Hatóanyagot, vagy kész terméket? Mihez képest kell ekkora mértékben csökkenteni? Mi van az új termékekkel, azok hova számítanak? Ahogy a szakember fogalmazott, ez a célkitűzés sajnos annyira pontatlan, hogy bizonyára mások sem tudják, hogy pontosan mit is kell 50%-al csökkenteni.

Borsos László beszélt arról is, hogy a visszajelzések azt mutatják, hogy a gazdálkodók akkor elégedetlenek hatóanyagok visszavonásával, ha azokat nem lehet érdemlegesen új termékkel pótolni és emiatt veszélybe kerülhet a termelés minősége és mennyisége, nem beszélve a gazdaság profitabilitásról. A növényvédelmi cégek azon dolgoznak, hogy a kieső termékek pótlása, új hatóanyagok, termékek kifejlesztésével minél hamarabb megvalósuljon. Ez esetenként nem azonnali, de jó úton haladnak. Ezen a téren az innovatív, fejlesztő cégek járnak elől és a generikákkal foglalkozók lemaradnak - mutatott rá a szakember.

- tette hozzá Borsos László.