Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A tavaszi mezőgazdasági munkák helyzetét felmérő operatív jelentések szerint 2022-ben a tavaszi vetésű szántóföldi növények tervezett vetésterülete 2 millió 95 ezer hektár volt, ennek fele az Észak- és Dél-Alföld régióban található. A legnagyobb tavaszi vetésterülettel Békés (246,1 ezer hektár), Hajdú-Bihar (197,3 ezer hektár), Jász-Nagykun-Szolnok (184,5 ezer hektár), valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg (181,8 ezer hektár) megyékben számoltak, egyenként mintegy 8,5-11,5% részesedéssel. A megyék többségében a tavaszi munkák a végéhez közeledtek május közepére - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) legfrissebb jelentésében. Mivel azonban a jelentés május közepén készült, ezért mostanra már elmondtható, hogy a magyar termelők valamennyi tavaszi vetési munkával végeztek.
2022. május 14-ig a tavaszi gabonafélék vetése az előirányzott terület mintegy 99,3%-án fejeződött be, kedvezőbb arányban az egy évvel korábbihoz képest. Az egyes gabonafélék vetése a vizsgált időpontban a köles és a szemes cirok kivételével elérte vagy megközelítette a 100%-ot. A tavaszi árpa 28 ezer hektárnyi tervezett területén a vetési munkák 96,4%-át már elvégezték. A zab vetésterülete 22,9 ezer hektár az idén, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megye kivételével a gazdák teljes egészében végeztek az előirányzott munkákkal.
A szemes cirkot 21,7 ezer hektáron tervezték vetni, a jelentés időpontjáig 20 ezer hektáron fejeződtek be a tavaszi mezőgazdasági munkák. A tavaszi búza 7,1 ezer hektáros előirányzott területének 99%-án, a hibrid kukorica 24,3 ezer hektáros tervezett területének 98,4%-án végezték el a vetést a vizsgált időpontban. A jelentés időpontjában, közel 99,6%-os készültségnél a kukorica vetésterülete 1 millió 48 ezer hektár körül alakult. A kukorica tervezett 1 millió 53 ezer hektár vetésterületének 25,1%-a az Észak-Alföld, 22,4%-a a Dél-Alföld és 17,9%-a a Dél-Dunántúl régióban található. A napraforgó vetése a befejezéshez közeledik, 99,9%-on állt, bevetett területe 693,5 ezer hektár, ami 551 hektárral kevesebb a tervezettnél. A vetésterület csaknem egyharmada (31%) az Észak-Alföldön, közel egynegyede (23%) pedig a Dél-Alföldön helyezkedik el.
A jelentések adatai alapján a tavaszi takarmányborsó vetésterülete 5,5 ezer hektár, melynek egyharmada az Észak-Alföldön terül el. A szója tervezett területe 61,1 ezer hektár, vetését 60,7 ezer hektáron fejezték be május 14-ig. A burgonya tervezett vetésterülete 7,8 ezer hektár volt 2022-ben és a május 14-i időpontra vonatkozó jelentések alapján a vetés a végéhez közeledett. Zala megyében a burgonyával bevetett terület némileg meghaladta az előirányzott terület nagyságát.
A lucerna telepítése a 2022-es évre tervezett 65,6 ezer hektáros területen majdnem befejeződött, készültsége országos szinten 90% feletti. A cukorrépa területe 9,7 ezer hektár, melynek 99,6%-án fejezték be a vetést május 14-ig. A főbb cukorrépa-termesztési körzetek a Dél-Dunántúlon (24,8%), a Közép-Dunántúlon (23,8%), a Dél-Alföldön (20,9%) és a Nyugat-Dunántúlon (20,8%) terülnek el.
A zöldségfélék területe a jelentések szerint várhatóan 54,1 ezer hektár lesz, melynek több mint harmada Hajdú-Bihar megyében található. A csemegekukorica előirányzott vetésterülete 29,5 ezer hektárt, a zöldborsóé 16,8 ezer hektárt tesz ki. A tervezett tavaszi mezőgazdasági munkákat a legnagyobb mértékben (100%-os arányban) a vöröshagyma és a zöldborsó esetében végezték el a gazdák. A görögdinnye és tökre oltott dinnye tervezett összes vetésterülete 3,1 ezer hektár, amely főként Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére koncentrálódik. A jelentések szerint a vetés 78,5%-át fejezték be május közepéig.
A vetések tehát mostanra befejeződtek, ám a csapadékhiány még mindig komoly problémát jelent. Noha májusban és júniusban voltak esőzések, ezek mértéke és a lehullott csapadék mennyisége még mindig elmarad az optimális szinttől, a talajok kiszáradása miatt pedig különösen nagy szükség lenne lassú, áztató esőkre.