Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Bár augusztus második felére csapadékosabbra fordult az időjárás, az elmúlt hónapok rendkívül forró és aszályos időszaka megmutatta, hogy a klímaváltozással bizony hosszútávon is számolniuk kell a hazai termelőknek. 2022-ben az aszály szinte a teljes mezőgazdaságban súlyos veszteségeket okozott, ráadásul a hőhullámokat záró viharok is jelentős pusztítást hagytak maguk után. A folyamat nem állt meg, ráadásul egyre kiszámíthatatlanabb, mi vár ránk a jövőben - olvasható a HelloVidék oldalán.
A szakértők szerint éghajlatunk egyre inkább a mediterráneumra jellemző forró nyár irányába tolódik, ugyanakkor az ott jellemző párás légkör nálunk hiányzik, különösen az elsivatagosodással küzdő Alföldön. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) közleménye szerint 1901 óta a legszárazabb 7 hónapon vagyunk túl. Az átlagos csapadékmennyiség fele pár hete még hiányzott. Az utóbbi napok csapadékosabb időjárásának köszönhető átmenetileg enyhült az aszály, azonban az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője szerint csak átmenetileg csökken a szárazság. Mint mondta, „akkora a vízhiány, hogy csak nagyon rövid ideig tudja mérsékelni az aszályhelyzetet. Például a Tisza vízgyűjtőjében említésre méltó csapadék nem hullott.” Az előrejelzések szerint pedig a jövőben várható időjárás sem segíti az aszályhelyzetet.
Az éghajlatváltozás egyik kézzelfogható következménye, hogy már Magyarországon is megteremnek olyan gyümölcsök, amelyek pár évtizeddel ezelőtt még kipusztultak a téli fagyban, hidegben. Néhány éve fordult a kocka, és a Tiszától keletre is egyre alkalmasabbá válik a klíma a mediterrán gyümölcsök termesztésére. Ezzel szemben az eddig bőven termő, őshonos gyümölcsfáink és bogyós gyümölcsöseink a túlélésükért küzdenek, amint arról az Agrárszektor korábban beszámolt már. Az ültetvényeken és a kiskertekben is itt az ideje tehát, hogy elgondolkozzunk azon, melyek azok a hőséget jól tűrő, a szárazságon is túlélő gyümölcstermő növények, amelyek átvészelik a hazai telet is.
Egyre több magyar gazda mondhat le erről a gyümölcsről: sok ültetvény eltűnhet
A füge lehet a kialakuló helyzet egyik lehetséges megoldása
A Zala megyei Tormaföldén található Magyarország legnagyobb fügeültetvénye, ahol 4-5 hektáron közel 500 fügefa áll. A több mint 11 éve telepített ligetben évente már kétszer szüretelnek, és ha szerencsésen alakul a szezon, augusztus végétől egészen október közepéig lesz friss termés. A vállalkozásnak legalább húszféle fajtája van. Ahogy Utassy Luca, a Fügeliget Kft. tulajdonosa a HelloVidéknek mesélte, egyelőre jók az idei kilátásaik, szép koraőszi termésre számítanak.
De hogyan került a füge Dél-Zalába?
Utassy Luca elmesélte, hogy 2009 táján, elsőéves kertészmérnök hallgatóként édesapjával kezdett el gondolkodni azon, milyen jó lenne egy közös mezőgazdasági vállalkozásba fogni. Édesapja agrármérnök, aki már korábban is kereste azokat a - főként mediterrán - növénykultúrákat, amelyeket érdemes lehet itthon meghonosítani. A füge mellett szóba jött a keki- vagy datolyaszilva és a kivi is, de ezek ilyen-olyan megfontolásból kiestek, ráadásul azóta mindkét gyümölcsöt termesztik már mások. Az elmúlt tizenegy évben a dél-zalai Tormaföldén, a Szent János hegyen létrehozták Magyarország legnagyobb fügeültetvényét.
Mint kiderült, a tavalyi év a fügeligetben nem alakult túl szerencsésen, akkor az első termés elfagyott, és a második is viszonylag későn ért be. Idén a rendkívüli forrósághoz és az aszályhoz képest elég szép a termés.
Bár nem panaszkodhatunk, ez az extrém forróság, ami idén nyáron volt, már a fügének sem annyira jó. Annyi szerencsénk van, hogy a füge azért sokkal jobban átvészeli a szárazságot és a forróságot, mint az elfagyást. A másodtermés is szépnek ígérkezik, jól jött a mostani pár napos esőzés, összességében azonban azt kell mondanunk, hogyha az ültetvény nem is hozta vissza tavalyi évi veszteségeteket, idén azért kicsit kompenzáltuk
- mondta Utassy Luca.
Idén drágább lehet a füge a „szedd magad” akciók keretén belül is
A Fügeliget Kft. tulajdonosa beszélt arról is, hogy idén muszáj volt árat emelniük, a tormaföldi ligetben is drágábban adják a fügét, mint tavaly. Míg 2021-ben még 2300 forint/kiló áron értékesítették a vegyszermentes gyümölcsöket, idén már 2500 forintért lehet megvásárolni kilóját a helyszínen, Budapesten peidg 2800 forintért.
Utassy Luca elmondta, hogy a trágyától az üzemanyagon át a kisgépszervízig minden költség komolyan drágult, és remélik, hogy ezzel a mostani áremeléssel sikerül nullán tartani a költségvetésüket. Azt látják a vevőkön, hogy van, akinek már ez az ár is túl sok. Idén emellett az is nyilvánvaló volt, hogy sehol sem fagyott el a füge, így a kiskertekben is szépen teremnek a fák.
Ennek ellenére, szerencsére azért hozzánk is jönnek a vásárlók, az eladással sincsenek problémáink, ugyanis ilyen nagy mennyiségben Budapestre rajtunk kívül senki sem szállít friss árut. Vannak még az országban kisebb fügeültetvények, Baranyában például, akik néhány hektáron termelik, de ők jellemzően a környéken értékesítik
- tette hozzá Utassy Luca.
A Fügeliget Kft. tulajdonosa szerint, aki szakmáját tekintve kertészmérnök, azt sem lehet egyértelműen kimondani, hogy a klímaváltozás alkalmasabbá teszi hazánkat a fügetermesztésre. Mint mondta, semminek nem kedvez az ilyen forró nyár, és azt is lehetetlenség megjósolni, hogy az éghajlat megváltozása hova vezet. Az elmúlt években egyértelműen látszik, hogy melegebbek a telek, 2017 óta nem volt komolyabb fagy, így nagyobb biztonsággal termelhető Magyarországon a füge.
Ezt tarthatjuk előnynek is, de a klímaváltozással együtt minden más extrém időjárási jelenség is fokozódik, így a tavaszi fagyok, a szárazság és a forróság is sújt bennünket. Van egy olyan lila fajtánk, amely például nagyon nem nagyon bírja a meleget, gyakorlatilag az első termés felforrt a fákon, eladhatatlan lett. Kiszámíthatatlan az is, milyen telünk lesz, még az is benne van a pakliban, hogy az aszályos forró nyár után extrém hideg tél következik. Nem ezt mutatja a trend, de nem tudhatjuk előre.
Akinek fügefája van, az tudja, hogy a termesztést az is nagyban nehezíti, hogy a beérett termésekért állandó harcot kell vívni a darazsakkal és a madarakkal. A tormaföldi Fügeligetbe idén madárriasztót szereltek fel, viszont a bogárkár még fokozottabban jelentkezett.
A "Szedd magad" füge is vonzza a turistákat
A tormaföldi Fügeliget – ahogy jellemzően a szedd magadok - kedvelt turisztikai látványosságok, de idén azt tapasztalták, azért kevesebben látogattak el hozzájuk. Utassy Luca szerint idén nem volt olyan erős a belföldi turizmus, mint az elmúlt pár évben. Ha lehet ilyet mondani, annyi pozitív hozadékát látták a koronavírus-járványnak, hogy rengeteg magyar nyaralt itthon, és sokan egy-egy kirándulás alkalmával ellátogattak hozzájuk is. Idén viszont jóval kevesebb turistával találkoztak.
Van, aki csak az élményért megy el, s egy kis doboz fügével távozik, de akadnak olyan vevőik is, akik nagyobb tételben vásárolnak. A legtöbben frissen szeretik megenni a fügét, sokan lekvárnak is elteszik, néhányan aszalják. Egy-két olyan vásárlójuk is akad, aki nagyobb tételben, cefrének veszi, és pálinkát főzet belőle. Ez azonban nem olcsó mulatság, hiszen egy liter pálinkához 10 kiló füge kell, ami - akárhogy is számoljuk - 25 ezer forint, és akkor csak egy üveg pálinkánál tart az ember.
