Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A szakértők szerint éghajlatunk egyre inkább a mediterráneumra jellemző forró nyár irányába tolódik el, ugyanakkor az ott jellemző párás légkör nálunk hiányzik, különösen az elsivatagosodással küzdő Alföldön. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) augusztusi közleménye szerint 1901 óta a legszárazabb 7 hónapon voltunk túl. Augusztus végén az átlagos évi csapadékmennyiség fele még hiányzott. Az éghajlatváltozás egyik kézzelfogható következménye, hogy már hazánkban is megteremnek olyan gyümölcsök, amelyek pár évtizeddel ezelőtt még kipusztultak a fagyos télben.Néhány éve fordult a kocka, és a Tiszától keletre is egyre alkalmasabbá válik a klíma a mediterrán gyümölcsök termesztésére. Ezzel szemben az eddig bőven termő, őshonos gyümölcsfáink és bogyós gyümölcsöseink a túlélésükért küzdenek - írja a HelloVidék.
Látható, hogy elsősorban Dél-Magyarországon olyan új növényfajták termesztésére nyílik lehetőség az egyre északabbra tolódó termesztési övezetek miatt, amelyekre néhány évtizede még nem volt példa. A málnatermesztést például ma már szinte nem lehet árnyékolás nélkül végezni hazánkban, holott erre korábban nem volt szükség, miközben megjelentek olyan új gyümölcsök, mint a kivi vagy a füge.
Miklós András Márton zalai ültetvényén, Becsehelyen datolyaszilvát, fügét, indiánbanánt és kivit is termel. Láthatóan komoly piaci igény van ezekre a friss gyümölcsökre, amelyek nem messziről, tartósító eljárással szállíthatóvá tett formában érkeznek Magyarországra és árban is versenyképesek. Ráadásul, ahogy az ültetvény tulajdonosa elmesélte, ezen felül a kivi- és fügeültetvények munkaerőigénye is alacsonyabb sok más gyümölcskultúráénál. A Magyarországon legnagyobbnak számító, hathektáros zalai kiviültetvény egyébként egyfajta mintaprogram. Arra is példa, hogy a térség adottságait kihasználva, innovációval, új technológiákat alkalmazva miként lehet az elhagyott zártkerteket ismét termelésbe fogni, sőt importot kiváltani.
Zamatos és édes a magyar kivi
Mivel a kivi nem szigorúan mediterrán gyümölcs, az itthoni éghajlatunk megfelelő a számára. A zalai termelő által termelt gyümölcs zamatosabb, édesebb, mint az üzletekben kapható, mert azt még érés előtt szedik le. Egyetlen porzós növény elegendő akár 6-8 termő egyed beporzásához, de van öntermékeny fajta is. Az egyes töveket nagyjából 2,5 méterre kell ültetni egymástól, hogy legyen elég helyük a fejlődéshez. A félárnyék kedvező a számára, különleges talajigénye nincs, de a szerves trágyát meghálálja.
Becsehelyen most érik a mini kivi is
A mini kivi nem más, mint a nagy kivi kistestvére, amit jellemzően ősszel szüretelnek, A kivi szüret október végén vagy november elején kezdődik, maga a gyümölcs pedig eláll hónapokig. A mini kivi egészen más - egy frissen, a növényről szüretelhető csemege, amit szeptember elejétől folyamatosan lehet enni, egészen a fagyokig rajta van a fán. Kisebb méretű, kopasz, nem szőrös, mint nagyméretű társa. A minik közül azok az érettek, amik elkezdenek kicsit ráncosodni és ha megnyomjuk, akkor puhák. Zamatosak és hidegtűrők. Össze lehet darálni pürének is, ha túl sok terem. Másik nagy előnye a mini kivinek, hogy szeptembertől decemberig frissen, egyenesen a fáról fogyasztható. Az idei rendkívül aszályos időjárást azért ezek a fák is megsínylették, de így is szépen teremnek. A mini kivinek van még egy szupertulajdonsága: gyümölcskártevője nincs, ráadásul kissúlyú gyümölcsről van szó, a növényt a kerítésre is fel lehet futtatni. Ami viszont fontos: két eltérő ivarú növény kell a beporzáshoz.
Címlapkép forrása: MTI Fotó: Varga György