Az áfonyaágazatban nehéz túlélni, bár a fogyasztás az utóbbi években drámaian megnőtt e bogyós gyümölcs egészségügyi előnyei miatt, ellenben a termelési költségek és a növekvő verseny állandó kihívást jelentenek a termelők számára világszerte. Sok országban drasztikusan emelkedtek az áfonyatermesztés költségei - olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán. Ez a gyümölcstermesztéssel kapcsolatos minden szempontból bekövetkezett inflációnak köszönhető, mint például az üzemanyag, az energia, a munkaerő, a műtrágya és a növényvédőszerek. E tényezők miatt az áfonyatermesztés költségei nagyon magasak. Például Németországban 1 kg gyümölcs termesztése 3,6-4 euró, Hollandiában 4 euró, Lengyelországban 3 euró, Ukrajnában pedig 1,7-2 euró költséggel jár.

Közép- és Kelet-Európa régióiban, ahol főként északi áfonyafajtákat termesztenek, sok termelőben felmerül a kérdés, hogy mely áfonyafajtákat érdemes termeszteni. A vásárlók kemény és pultálló, valamint nagy és ropogós gyümölcsöket igényelnek. Az ilyen gyümölcsöket a szupermarketek előnyben részesítik, mivel jól eladhatóak és a jó eltarthatóságnak köszönhetően sokáig frissek maradnak. A kiskereskedelmi láncokat képviselő vásárlók közül sokan jelenleg a prémium gyümölcsökre szavaznak. Hogy miért? A veszteségek minimalizálása, valamint a magas minőség révén a fogyasztók ösztönzése ismételt vásárlásra. Felmerül tehát a kérdés: milyen áfonyafajták felelnek meg a modern kereskedők (és fogyasztók) igényeinek?

A korai fajták közül a "Duke" pótolhatatlan vezető fajta. Rögtön utána a szezont az olyan fajták folytathatják, mint a 'Draper', a 'Valor', a 'Cargo' és a 'Calypso'. Mindegyikre jellemző a nagy, kemény bogyók.  Érdekes újdonságok a 'Megasblue' és a 'Titanium' fajták, valamint a Fall Creek fajtakör 4 új fajtája, amelyek jelenleg Európa különböző régióiban kerülnek értékelésre. Késői fajtaként gyakran választják a 'Last Call'-t, amelynek bogyói a késői szüreti időpont (szeptember) ellenére is jól néznek ki és jó ízűek.

Úgy tűnik, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben szükségessé válik az áfonyaültetvények korszerűsítése, hogy korlátozott ráfordítással maximális hozamot biztosítsanak. Íme, néhány javaslat:

1. Fajtaszerkezet átalakítás. Fogyasztók igényeihez igazodó fajták telepítése. A modern trend elsősorban nagyméretű, vonzó megjelenésű, pultálló és ropogós, kellemes ízű bogyók termesztését jelzi.
2. Növénytermesztés intenzifikálása. A tendenciák közül az egy termesztési egységre jutó növények számának növekedése a jellemző. Egyes fajtákat 0,7 méterenként ültetnek, miközben a sorok közötti 3 méteres sortávolságot megtartják (ami 4700 növény/ha sűrűséget eredményez). Ez esélyt ad arra, hogy a bokrok teljes hozamát gyorsabban elérjék, így lerövidül a befektetés megtérülési ideje. Hasonló előnyökkel járhat a konténeres termesztés is. Minden növény számára ugyanazok a növekedési feltételek biztosítottak.
3. Termesztési rendszerek. Számos új, nagy növekedési eréllyel rendelkező és gyors termőre fordulású fajta esetében szükséges a hajtások rögzítésére megoldást találni. Ellenkező esetben erős szél esetén a hajtások letörhetnek. Az sem előnyös, ha a gyümölcsök súlya alatt elfekszenek, mivel ez megnehezíti a betakarítást, valamint nagyobb a kockázata, hogy a gyümölcsöt betegségek támadják meg.
4. Célszerűnek látszik további óvintézkedéseket alkalmazni az ültetvényeken. Ez vonatkozik az ültetvények fagy, jégeső és eső elleni védelmi rendszereire. Egy gazdaságban az ültetvények legalább egy részét (optimális esetben a felét) védeni kell az eső/jégeső ellen, hogy a termés védelme és az optimális időben történő betakarítás biztosítva legyen.
5. A szedés hatékonyságának javítása. Ez fajta kérdése, de a vágás módja is befolyásolja. Az intenzíven vágott bokrok, ahol a termés a fiatal hajtásokra és a felső részre koncentrálódik, sokkal könnyebben szüretelhetők, ugyanakkor nagy, kifejlett bogyókat adnak. Viszonylag gyorsan érnek, ami hozzájárul a betakarítási időszak intenzívebbé tételéhez és egyúttal lerövidítéséhez (3-4 szüret). Ha egy munkavállaló több kg-ot gyűjt óránként, többet fog keresni, a következő szezonban is szívesen visszatér. Ez nagy előnyökkel jár a termelő számára: egy tapasztalt alkalmazott sokkal hatékonyabban dolgozik, mint egy kezdő.
6. Az ültetvény előkészítése gépi betakarítására. Néhány nyugat-európai ültetvényt már felkészítettek gépi betakarításra. Számos fajta, pl. a "Duke", "Draper", "Liberty", "Valor", "Cargo" és "Calypso" esetében lehetőség van rá, hogy a gyümölcsöt kombájnnal betakarítsák, amelyek válogatás után kínálhatók friss fogyasztásra. Másik lehetőség, hogy kézi szedés után a maradék gyümölcsöt szüretelőgéppel leszüretelik és azt a feldolgozó üzemekbe küldik. Legalábbis a jelenleg kínált árak meglehetősen vonzóak az ilyen jellegű gyümölcsök számára.
7. További megoldások bevezetése a költségek csökkentése érdekében. Jó példa erre a fotovoltaikus panelek telepítése. Nyári használatuk jelentős energiamegtakarítást tesz lehetővé, amely az öntözéshez, a gyümölcsök hűtéséhez vagy a munkavállalók szociális épületeinek fenntartásához szükséges. Az ültetvények esetében a fotovoltaikus panelekből származó legnagyobb energiatermelés időszaka egyidejűleg a legnagyobb energiaigénnyel járó is. Egy ilyen befektetés nagyon gyorsan megtérülhet.