Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A 2023-as hazai takarmánygyártási kilátások borúsak. Sok kihívással kell szembenéznünk. Elszálltak az energiaárak, a 2022-es aszály is hatással van még a takarmányiparra, ráadásul a kamatköltségek is az egekbe ugrottak. Az állattenyésztés legnagyobb finanszírozója a takarmányipar. Magas kamatok mellett ez nagy költségemelkedéssel is jár
- tudtuk meg a Magyar Gabonafeldolgozók,Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségtől.
Döntött a Bizottság az ukrán gabonaimportról: erre kell készülni Magyarországon
Mint mondták, a kihívásoknak és a követelményeknek eleget kell tenni. A lánc további szereplői, az állattartók felé nem lehet mindent lenyeletni, hiszen korlátozott a teherbíróképesség - ez pedig az élelmiszer-fogyasztásra is igaz. ha csökken a fogyasztás, az hatással van az állattenyésztésre is, ha pedig csökken az állatállomány, kevesebb takarmányra van szükség.
Egyre több ilyen élelmiszer ömlik be Magyarországra: ezt jobb, ha mindenki tudja
Az ukrán gabona árnyékában
A Gabonaszövetség szerint több kérdés is felvetődik az ukrán gabonahelyzet kapcsán, többek között az, hogy vajon lesz-e elég alapanyag a takarmánykeverőkben? Hazánkban a kevertéktakarmány-gyártás erősen gabonaalapú. Ezek a gabonák egy normális évben rendelkezésre is állnak, és ez idén is így volt, a kukoricát kivéve. Abból alig termett, még a hazai szükségletet sem fedezte. Az importtilalomig több 1 millió tonnát tudtak belőle behozni, ugyanakkor, ha vége lesz az importnak, nem tudni, hogy mi lesz.
Az elkövetkezendő 1-2 hónapban nem lesz semmi baj, hiszen a takarmányiparnak vannak tartalékai. Azonban, ha végleges lesz a tilalom, akkor július-augusztus környékén már lehetnek gondok. A kalkulációink szerint 500-700 ezer tonnára lesz még szükségünk. Ha pedig a behozott importot figyelembe vesszük, akkor elég lehetne, de az itthon termett kukorica nem minden esetben használható fel se humán, se állati célra. Tehát nincs mese, a kieső mennyiségeket pótolni kell. Mindezen kívül elmondható, hogy az ukrán gabonának minden bizonnyal árletörő hatással lesz.
