Komoly problémákat okozhat a következő hetekben, hónapokban az, ha a szokatlanul tavaszias január és február után erősebb fagy érkezhet. Ezzel akár a tavalyi fagykárok is megismétlődhetnek, sőt, a múlt évinél is komolyabb kiesést szenvedhet el a gyümölcságazat.

Március elején természetesen nem lehet megjósolni, hogy milyen évnek, illetve évjáratnak nézünk elébe, az elmúlt egy évből tudunk ítélkezni, aminek – egy gyümölcsfa életében – értelemszerűen van hatása az idei évre – közölte az Agrárszektorral Apáti Ferenc, a Debreceni Egyetem MÉK Kertészettudományi Intézetének vezetője. A szakértő emlékeztetett:

tavaly a legtöbb gyümölcsfaj esetében nem volt nagy termés, a kajszi és az őszibarack a tavaszi fagyok okán kifejezetten gyenge termést produkált.

A körte, meggy és a cseresznye egy gyenge közepes terméssel volt jellemezhető, míg a szilva felemásra sikeredett, vagyis az észak-keleti országrészben jó termést hozott, más országrészekben viszont kifejezetten gyengén produkált. Egyedül az alma esetében volt egészen jó termés, de nem voltak túlterheltek a fák.

Már egyetlen hideghullám is komoly károkat okozhat

A csapadékviszonyok tavaly közel optimálisak voltak, már kora tavasztól, sőt téltől kezdve nyár közepéig jó volt a csapadék-ellátottság, a szeptember-október volt száraz és szokatlanul meleg volt, azonban a november-január időszakban is bőséges csapadék hullott. A tavalyi, nem kiemelkedő termés és a kiváló csapadékviszonyok összességében megfelelő hátteret adnak egy idei jó virágzáshoz, ami alapja a jó termésnek.

Azonban ezeket a pozitív kilátásokat és várakozásokat egy nap leforgása alatt átírhatja az időjárás, különösen az esetlegesen március közepe és május közepe között érkező tavaszi fagyok.

Apáti Ferenc az elmúlt hetek időjárását úgy jellemezte, az nem tekinthető normálisnak, de a klímaváltozás okán most már szokványos, hogy a január, illetve a február nagyon enyhe, már-már tavaszias.

Idén sem ússzuk meg?

Jellemző egy ideje, hogy tavasszal aztán másfél-két hetes ciklusokban, néhány napra visszatér a tél, ami azt jelenti, hogy sarkvidéki eredetű hidegbetörésekkel nagyon hideg levegőt és éjszakai, vagy akár nappali fagyokat hagy maga után. Úgy tűnik az utóbbi évekből, hogy a természet ezen viselkedése már-már tendencia, így sajnos számítanunk kell rá, hogy idén sem ússzuk meg a tavaszi fagyokat. Nyilván nem lehet megjósolni az időjárást két-három hónappal előre, és reménykedünk abban, hogy idén nem lesznek fagykárok a gyümölcsösökben, de tartok tőle, hogy nem az a kérdés, hogy lesz-e fagyos éjszaka, hanem az, hogy hányszor és milyen mértékű.

Gyümölcsfajtól függően nagyjából január második felétől február végéig fejeződik be az egyes gyümölcsök mélynyugalmi állapota. A rövidebb hidegigényű fajok, így például a kajszi és őszibarack, már január második felében, illetve végén kilépnek a mélynyugalmi állapotból, míg a hosszabb hidegigényűek, így például az almatermésűek inkább csak február második felében. Ha a mélynyugalmi időszak letelte után még kellően hideg van, vagyis fagypont vagy legfeljebb plusz néhány fok körüli vagy alatti hőmérsékletek vannak, akkor az úgynevezett „kényszernyugalomban” tartja a fákat. Ez azt jelenti, hogy a fa életműködése biológiailag már meg tudna indulni, de az alacsony hőmérsékletek nem hagyják.

Korán ébredt a természet

Az enyhe február miatt viszont mára megindult a fák életműködése minden gyümölcsfajnál. Szabolcsban rügypattanás vagy kezdeti egérfüles állapotban van már az alma is, ami így március elején nagyon korainak számít, de a Dunántúlon is már február végén elindult a kajszi virágzása. Tavaly is korán kezdődött a virágzás, és most mintegy másfél héttel is előrébb vagyunk. Ha maradnak az elmúlt két hétre jellemző magas hőmérsékletek, akkor minden országrészben és minden gyümölcsfajnál egy vagy akár két héttel hamarabb jöhet a virágzás, mint tavaly.

Ez természetesen a tavaszi fagykárok kockázatát növeli, mert minél hamarabb történik a virágzás, annál több időt töltenek az egyes gyümölcsfajok a május közepéig datálható fagyveszélyes időszakban. A legveszélyeztetettebb a kajszi és az őszibarack, majd jön sorban – a teljesség igénye nélkül – a cseresznye, szilva, körte, meggy és alma.

Apáti Ferenc elmondta: ha a következő két hónapban nem lesznek komoly lehűlések, akkor ezzel a korai kitavaszodással és virágzással sincs semmi gond. A kárvalószínűség azért növekszik, mert míg egy zárt, bimbós állapotban lévő virág mínusz 3-5 fokot is elvisel komolyabb károsodás nélkül, addig a nyitott virág vagy a kötődött kis gyümölcs már mínusz egy-másfél fok alatti hőmérsékleten károsodik.

A károsodás mértéke rohamosan emelkedik a hőmérséklet csökkenésével. Például egy néhány órás mínusz 4-5 fok az összes nyitott virágot és kisgyümölcsöt „lesepri” a fáról.

Kevés eszköz van a gazdák kezében

A fák téli életműködésére, a korai kitavaszodásra és virágzásra, illetve az időjárás alakulására semmilyen érdemi ráhatása nincs a termelőknek, így egyelőre a gazdák kezében érdemi cselekvési lehetőség sincs.

Kivárunk, és majd az időjárás hatásaihoz alkalmazkodunk, mert változtatni nem tudunk rajta. A későbbi alkalmazkodás pedig azt jelenti, hogy majd kora tavasztól kezdve lehet bevetni fagyvédelmi megoldásokat a klasszikus tavaszi fagyok ellen.

Azonban e tekintetben hangsúlyozni kell azt, hogy mind a hőtermelésre, mind a légkeverésre alapozó fagyvédelmi technológiák igazán csak a klasszikus, szélcsendes kisugárzási fagyok ellen mutatnak – közepes vagy jó – hatékonyságot, de a 10-20 km/óra légmozgásnál nagyobb szélsebességgel járó, úgynevezett szállított fagyok esetében nincs semmilyen megoldás. Lehetőség még az alma és a körte esetében a hormonális, tehát kémiai kötődésfokozás, de a csonthéjas gyümölcsök esetében még ez sincs meg, vagy sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Annyi a kajszinak?

Egyelőre nem lehet megmondani, hogy lesznek-e áprilisban komolyabb talajmenti fagyok, de ha így alakul, akkor valószínűleg ismét hatalmas kár keletkezik elsősorban a kajszibarack-ültetvényekben, gyakorlatilag annyi lesz ennek a gyümölcsnek

– fogalmazott az Agrárszektornak Raskó György, agrárközgazdász. Hozzátette: egy ilyen fagy a meggyet is jelentősen fogja károsítani, és nyilvánvalóan más gyümölcsfajtákat is.

A fagy elleni védekezés hozzávetőleg mínusz 2-2,5 fokig aránylag hatékony lehet például füstöléssel, vagy szalmabála-égetéssel, esetleg permetezéssel. Utóbbinál ugyanakkor nagyon fontos, hogy azt csak úgy szabad elkezdeni, ha biztosítani tudjuk a folyamatos a permetezés.

Egy pillanatra nem lehet megállni, mert abban a pillanatban, ha ráfagy a víz a virágra, akkor a hőelvonás révén még rosszabb helyzetbe kerül a világ.

Ennél komolyabb, mínusz 4-5 fokos, vagy még hidegebb fagyokkal sajnos nem lehet érdemben felvenni a küzdelmet – tette hozzá.

Hosszabb távon a fajtacsere jelenthet némi segítséget, hiszen a magyar, nemesített kajszifajták egyike sem bírja a fagyot. A nyugat-európai, egyes francia fajták némileg ellenállóbbak ezen a téren, de igazán komoly fagytűrő fajta szerte Európában nem található.