Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A múltban sok háborút vívtunk már az olajért. A jövőben azonban többet fogunk harcolni az élelmiszerért és a vízért
- mondta a világ egyik legnagyobb élelmiszer-kereskedőjének vezetője, Sunny Verghese. A szingapúri Olam Agri agrárcég vezérigazgatója szerint a hazai élelmiszerkészletek feltöltésére törekvő kormányok által bevezetett kereskedelmi korlátozások és vámok súlyosbították az élelmiszer-inflációt - írja cikkében a Világgazdaság.
A világ élelmiszer-termelése és -eloszlása számos sokkot élt át az elmúlt években. Először a koronavírus-járvány, valamint a pandémiához kapcsolódó lezárások és az ellátási láncok megszakadása okozott problémákat, majd az orosz-ukrán háború kirobbanása dobta meg az árakat. A változékonyabb és szélsőséges időjárás pedig csökkenti a termények mennyiségét és minőségét. Az El Nino és a La Nina időjárási jelenség megtizedelte a latin-amerikai szójatermelést. Az ukrán és az orosz gabonatermelők munkáját a háború nehezíti, a műtrágyaexport is akadozik. Mindez befolyásolja a takarmányárakat, ami visszaveti az állat- és haltenyésztést. A kevesebb árura pedig egyre nagyobb a kereslet, miközben nő a világ lakossága. Ebből kifolyólag az szerzi meg a szűkösen rendelkezésre álló élelmiszert, aki magasabb árat fizet érte.
Az ázsiai országok már csökkentették a pálmaolaj exportját, Indonézia például betiltotta a pálmaolaj szállítását Európába. Ennek következtében a jövőben csökkenhet a polcokra kerülő margarin mennyisége.
India tavaly exportkorlátozásokat vezetett be bizonyos rizsfajtákra, hogy a parlamenti választások előtt megfékezze az emelkedő belföldi árakat. Mindennek tetejébe a Földközi-tenger térsége elsivatagosodik, továbbá a globális élelmiszer-ellátásban is komoly zavart okozhat a vörös-tengeri válság. Az FT szerint Verghese azzal érvelt, hogy az élelmiszerárak emelkedése részben a kormányzati beavatkozás eredménye, mivel a háborúra válaszul 2022-ben 154 ország vezetett be vámokat vagy más korlátozásokat. Verghese szerint a gazdagabb országok stratégiai fontosságú nyersanyagokból többletet halmoztak fel, ami túlzott kereslethez, és ezáltal magasabb árakhoz vezetett. Ez tovább fokozta az élelmiszer-ellátás bizonytalanságát a szegényebb országokban, és a fogyasztók világszerte megélhetési válsággal szembesültek.
Mi következik a gabonamegállapodás után?
Európa sincs teljes biztonságban
Első látásra Európa helyzete irigylésre méltó: a Global Food Security Index az európai országokat a világ legbiztonságosabb országai közé sorolja. Ezt mutatja, hogy 2021-ben a háztartások a jövedelmükből átlagosan mindössze 14 százalékot fordítanak élelmiszerre, szemben a nigériai 60 százalékkal és az egyiptomi 40 százalékkal. Magyarországon a háztartások a jövedelmük 24,4 százalékát fordították erre a célra 2022-ben a Központi Statisztikai Hivatal szerint. A szélsőségesebb időjárás azonban egyre nagyobb károkat okoz, a növénytermesztéshez és az üvegházak működéséhez szükséges műtrágyák ára és az energiaköltségek pedig az orosz-ukrán háború miatt megugrottak.
