Az Egyesült Államok (USA) és az Európai Unió (EU) között 2012. június 1-jén lépett hatályba a biogazdálkodással kapcsolatos egyenértékűségi megállapodás. Ez egyszerűsítette a világ két legnagyobb ilyen jellegű piaca közötti kereskedelmet, mivel lehetővé tette, hogy az Egyesült Államokban vagy az EU-ban előállított és tanúsított mezőgazdasági termékeket mindkét piacon bioélelmiszerként lehessen címkézni és értékesíteni - olvasható az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) közleményében. A biotermékek értékesítésének 2022-es nagymértékű csökkenése után az uniós biopiac 2023-ban kezdett lassan talpra állni, és a becslések szerint abban az évben 50,4 milliárd dolláros forgalmat bonyolított le. Ez 10,5%-os növekedést jelent 2022-hez képest. Ez a növekedés főként annak köszönhető, hogy a magas inflációs évek után a fogyasztók helyzete ismét javulni kezdett.

Általánosságban elmondható, hogy az uniós biopiac hűséges fogyasztói bázissal rendelkezik és továbbra is meglehetősen rugalmas és ellenálló. A szakértők becslése szerint az uniós piac továbbra is növekedni fog, bár a lassabb ütemben, mint korábban.

Enyhe növekedés várható az uniós biopiacokon

2023-ban is Németország és Franciaország adta a biotermékek legnagyobb piacát az EU-ban. A szakértői becslések szerint ugyanakkor a 2024-2025-ös években az unió szinte valamennyi biopiacán enyhe növekedés várható, Görögországot és Finnországot kivéve. A jelentés szerint az EU-ban a biotermékek piacának egyik fontos mozgatórugója a nagy, teljes választékot forgalmazó szupermarket-láncok túlsúlya. Ezek a láncok a biotermékeket a hagyományos termékek mellett helyezik el a polcokon, ami azt eredményezi, hogy a biotermékek szélesebb közönség számára válnak elérhetővé. A bioboltok is fontos szerepet játszanak, mivel professzionálisabbá válnak, több üzletet nyitnak, és a biotermékek szélesebb választékát kínálják, mint a hagyományos, teljes választékot kínáló szupermarketek.

A biotermékek forgalmazása tagállamonként jelentősen eltér: Dániában, Svédországban, Németországban és Ausztriában a teljes választékot kínáló szupermarketek dominálnak a biotermékek forgalmazásában. Ezzel szemben Olaszországban, Hollandiában, Franciaországban, Belgiumban, Lengyelországban és Litvániában a teljes választékú szupermarketek és a bio szaküzletek aránya egyenletesebben oszlik meg.

2023-ban az egy főre és évre jutó (összesen legalább 100 dollárt elérő) legmagasabb biotermék-értékesítéssel rendelkező országok Dánia, Ausztria, Svédország, Luxemburg, Franciaország, Németország, Hollandia és Belgium. A biotermékekre fordított kiadások jelentősen eltérnek az EU-ban. Míg vannak olyan országok, ahol az egy főre jutó biotermékekre fordított kiadások nagyon magasak, körülbelül 10 olyan tagállam volt, főként Kelet-Európában, ahol az egy főre jutó eladások nem érték el a 10 dollárt. Magyarország az alacsonyabb fogyasztás főleg a vásárlók árérzékenységével magyarázható, de újabban már az egészségtudatosság és a biotermékeknek tulajdonított környezeti előnyök is gyakran fontos szerepet kapnak a fogyasztók döntéseiben.

Egyre népszerűbb az ökológiai gazdálkodás is

A szakértők szerint 2023-ban az ökológiai gazdálkodással művelt mezőgazdasági terület aránya 3%-kal emelkedett, és a 2022-es 16,9 millió hektárról 17,4 millió hektárra nőtt. A biogazdálkodással művelt területek aránya valószínűleg a legtöbb tagállamban növekedni fog a nagyobb fogyasztói kereslet és a kormányzati támogatások hatására.

Magyarországon az uniós társfinanszírozású támogatási programoknak köszönhetően az ökológiai művelés alá vont területek nagysága 2019-ben jelentősen, 44%-kal nőtt, és elérte a 303 190 hektárt. Azóta a növekedés lelassult, 2023-ban az ilyen művelésű területek összesen 320 251 hektárt tettek ki. A biogazdaságok 2023-ban az összes mezőgazdasági terület 6,3%-át tették ki, és ezen földek 55%-a, mintegy 176 338 hektár is legelő volt. Az ökológiai szántóföldi növénytermesztés aránya 117 113 hektárral 36,6%-os volt, az ökológiai gyümölcstermesztés pedig 21 385 hektáron történt, ami 6,7%-os arányt jelent. 

A szakértők a jelentésben kitértek arra is, hogy az elmúlt időszakban Magyarországon új pályázati felhívás indult a biogazdálkodás támogatására. Az uniós Közös Agrárpolitikai (KAP) Stratégiai Tervében Magyarország vállalta, hogy 2027-re az ökológiai gazdálkodással művelt területek aránya el fogja érni a 10 százalékot, ami ebben az esetben 504 ezer hektárt jelent.

Amerikának jó piac az EU

A jelentésből az is kiderült, hogy az EU piaci lehetőségeket kínálnak az amerikai biotermesztésű édesburgonya, friss termékek, szárított gyümölcsök és diófélék, különleges gabonafélék és feldolgozott termékek számára. Az amerikai exportőrök elsősorban a minőség és az ár alapján fognak versenyezni, de az innovatív és prémium termékek számára is jó lehetőségek nyílnak. Az amerikai vállalatok az elmúlt időszakban profitáltak az EU biopiacának hosszú távú növekedéséből, azonban a biotermékek kereskedelmének pontos mérése nehézkes. A hivatalos kereskedelmi adatok a biotermékek nemzetközi kereskedelmének csak egy töredékét fedik le, mivel a biotermékekre vonatkozó harmonizált rendszer (HS) kódjai korlátozottak, és csak bizonyos árucikkekre léteznek. A meglévő HR-kódok elsősorban a friss biotermékekre, például a tejre, gyümölcsökre és zöldségekre vonatkoznak, de jelenleg nem léteznek a legtöbb feldolgozott termékre vagy a bio diófélékre. Általánosságban elmondható, hogy az EU-ba irányuló amerikai biotermékek tényleges exportja sokkal magasabb, mint a hivatalosan nyilvántartott számok mutatják.