Változatos szakmai programokon, hazai és nemzetközi előadók inspiráló előadásain és a tapasztalatcseréknek helyt adó műhelymunkákon vehettek részt az egynapos konferencia látogatói. Több mint 500 gazda, szaktanácsadó, kutató, diák és gyakorló szakember volt kíváncsi az ökogazdálkodás legfrissebb trendjeire. Az eseménynek az ország egyik leginnovatívabb egyetemi épülete, a kecskeméti CAMPUS biztosította a helyszínt - derült ki az ÖMKi közleményéből. Szemerey Szabolcs, a Neumann János Egyetemért Alapítvány stratégiai igazgatója, aki maga is ökológiai gazdálkodó, köszöntőjében a versenyképes tudással rendelkező szakemberképzést hangsúlyozta. Kiemelte, hogy névadójuktól tanulva fúziókban gondolkodnak és hisznek abban, hogy összekapcsolható a tudás, a technológia, a design, a fenntarthatóság és a kreativitás valamennyi szempontja. 

Mi nem a klasszikus utakat járjuk be, tudásközpontokat hozunk létre, melyeknek a mesterséges intelligenciától, a fenntarthatóságon keresztül, az ökológiai gazdálkodást is magukban foglalják. Bízunk benne, hogy mi itt Kecskeméten a kajszibarack hazájában, az ágazat felsőoktatási területét olyan fejlődési ívre tudjuk állítani, amelynek fókuszában egy hosszú távon fenntartható működési, gazdálkodási, kutatási és életpálya modell áll

- emelte ki Szemerey Szabolcs.

Dr. Drexler Dóra, az eseményt szervező ÖMKi ügyvezetője elmondta, hogy a 2022-es év mindenki számára egyértelművé tette, hogy változtatni kell a megszokott termelési módszereken. Akár a klímaváltozás hatásaira, az energia és inputanyag árakra, vagy a Közös Agrárpolitika 2023-tól induló magasabb környezeti elvárásaira gondol az ember, azt láthatja, hogy az ökológiai gazdálkodók versenyelőnyben vannak. Példát tudnak mutatni, megoldásokkal tudnak szolgálni a nem ökológiai termelők számára is.

Kiemelt jelentősége van ezért annak, hogy megosszuk egymással a jó gyakorlatokat, közösen átgondoljuk, hol és miben van szükség technológiai fejlesztésre, kutatásra, innovációra, és éljünk a lehetőséggel, amit a nehéz krízishelyzetek és a megnövekedett támogatási források megteremtenek: vigyük sikerre együtt a jövő ökológiai gazdálkodását!

- emelte ki Dr. Drexler Dóra.

A konferenciát Dr. Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta, hogy Magyarország célkitűzése, hogy 2027-ig megduplázza a hazai ökológiai művelés alá vont területek méretét, elérve ezzel a 10%-os ökoterület arányt. A szakember kiemelte, hogy az Agrárminisztérium kiemelten fontos kérdésként kezeli a biológiai sokféleség megőrzését, és ezzel összefüggésben az ökológiai gazdálkodás támogatását. Segítségével csökkenthető ugyanis a fokozottan veszélyes növényvédő szerek és a műtrágyák használata, és ezzel egyidejűleg biztosítható, hogy a talaj ne veszítsen termőképességéből.  Az elmúlt években, a világ más országaihoz hasonlóan, Magyarországon is jelentősen nőtt az ökológiai művelésbe vont ellenőrzött terület nagysága (2022-ben elérve a 330 ezer hektárt) és az ökológiai gazdálkodást folytató gazdaságok száma, amely mára 6700 fölé emelkedett. 

Hazai és nemzetközi jó gyakorlatok

Az idei rendezvény különlegességeként több inspiráló külföldi vendégelőadó osztotta meg tudását és tapasztalatait a résztvevőkkel. A konferencia nemzetközi vendégei között volt az ökológiai kertészet és fenntartható gasztronómia területén egyedülállóan népszerű angol házaspár, Geetie Singh-Watson és Guy Singh-Watson, akik személyes történetükkel adtak példát sikeres ökológiai üzleti modellekre.

Guy Singh-Watson biokertész, az angliai Riverford Farm és Közösség alapítója, aki kis családi vállalkozásából országos biozöldség kosárközösséget szervezett, majd cégét a befektetők helyett inkább a munkavállalóinak adta el. Saját élettörténetén keresztül mutatta be, milyen sokat számít egy gazdálkodó életében a családi hagyomány és melyek voltak vállalkozásának kezdeti kihívásai. A sikereken túl megható őszinteséggel és véget nem érő optimizmussal beszélt a hibákról és a nehézségekről is, de főleg arról a harmincöt éves „utazásról”, amely során eljutott oda, hogy mára 1000 munkatársával (egyben tulajdonostársával) dolgozik azon, hogy hetente ellásson 70 ezer vásárlót a farmon termesztett biozöldségekkel. 

Életünk számos területen mértékletesebbnek kell lennünk, és hiszek abban, hogy kevesebből is tudunk élni, valamint jövőnkre is gondolva osztoznunk kell másokkal, abban, amink van. Akkor vagyok optimista a jövőnkkel kapcsolatban, ha erre képesek vagyunk

- jelentette ki Guy Singh-Watson.

A „Helyi, szezonális és öko étkezés – megvalósítható-e a gyakorlatban?” kerekasztal beszélgetésen Geetie Singh-Watson, Matthew Hayes, a Zsámboki Biokert és az első hazai kosárközösség létrehozója, valamint Králl Attila biológus, ökológus, az Agri Kulti szakértője járták körbe a kérdést. Králl Attila elmondta, hogy jól működő gasztronómia nincs jól működő mezőgazdaság nélkül. A szakember maga is részt vett az úgynevezett Symbioo projekt kialakításában.

A projektben virtuális konyhakerteket hozunk létre városi éttermek számára. A megművelt kertekben mindig friss, szezonális, garantáltan magas minőségű alapanyagokat termelnek meg a gazdák a hazai séfek igényei szerint. A séf előre tervez a teljes szezonra, a termelők pedig az igényekre szabottan ültetik, gondozzák és takarítják be az ízletes hazai alapanyagokat

- hangsúlyozta Králl Attila.

A beszélgetés Angliából érkező résztvevője, Geetie Singh-Watson etikus gasztro-vállalkozó volt, az első londoni ökológiai vendéglátóhelyek alapítója, aki a konferencián a helyi, szezonális és ökoétkezés jelentőségéről és megvalósíthatóságáról beszélt. Geetie Singh-Watson saját angliai tapasztalataiból okulva arra bíztatta a hazai közönséget, hogy a különböző vendéglátóhelyeken járva merjék feltenni azt a kérdést, hogy honnan érkezik az ételek elkészítéséhez az alapanyag. Véleménye és tapasztalata szerint e bátor fogyasztói attitűddel is pozitívan formálható a fenntartható irányba mozduló gasztronómia és a tudatos vásárlói magatartás.

Rövid időn belül második alkalommal látogatott hazánkba Dr. Knut Schmidtke, a Drezdai Egyetem professzora, a svájci Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (FiBL) igazgatója, a szántóföldi ökogazdálkodás gyakorlati specialistája. A szakember 2022 novemberében, Száron tartott nagysikerű, gyakorlati szemináriumot. Ezúttal a klíma-neutrális mezőgazdaság lehetőségeit elemezte, a legfrissebb német és svájci kutatási eredmények alapján, összevetve a konvencionális és bio művelési módokat.  A karbonkibocsátások mérséklésére az ökológiai gazdálkodás mellett olyan gyakorlati megoldásokat mutatott be, mint az agrárerdészeti módszerek alkalmazása, a napelemes árnyékolással összekapcsolt, úgynevezett agri-voltaic termesztési rendszerek, vagy a bioszén (biochar) használata.

Népszerű és újszerű témák az ÖMKi előadóitól

A konferencia párhuzamos szekcióin ismét a kertészeti és a szántóföldi témák iránt a volt a legnagyobb az érdeklődés. A szántóföldi szekcióban ezúttal a regeneratív mezőgazdaság és az ökológiai gazdálkodás kapcsolatát tekintették át a résztvevők. A talaj központi szerepének hangsúlyozásán túl szó esett a regeneratív ökológiai gazdálkodás tanúsítási lehetőségeiről is, melyre az Egyesült Államokban már van működő példa. A szekció második etapja az ökológiai gazdálkodásban termesztett növényfajok és -fajták, vagyis a biológiai alapok jelentőségéről és az ÖMKi-VSZT-Nébih országos ökológiai fajtateszthálózat legújabb eredményeiről szólt.

A szaktanácsadási szekcióban a CAPTIVATE projektet mutatták be a hazai partnerek, az ÖMKi és a Neumann János Egyetem szakértői. A projekt célja egy olyan gazdaközpontú értékelési és képzési rendszer kidolgozása, amely összekapcsolja a KAP “zöld” követelményeit a bevált és innovatív gazdálkodási gyakorlatokkal. A konferencia állattenyésztési szekciójának előadásaiban bemutatták az ÖMKi legfiatalabb kutatási területét, ezen keresztül pedig a digitalizáció ökológiai állattartásban betölthető szerepét és hasznosságát. Példaként részletesen beszámoltak a 2019-ben, a várvölgyi húsmarhatelepen elkezdett, több mint 120 tehénen és szaporulatán futó kísérletük kezdeti nehézségeiről, eredményeiről és tanulságairól.  

A konferencia kutatási szekciója a részvételi on-farm kutatás Élő Laboratórium (Living Lab) néven közismertté vált módszertanát mutatta be, amely az EU kutatási célkitűzéseiben mára központi szerepet tölt be. Ismertették az úgynevezett világítótornyok (Lighthouses), valamint kutatási infrastruktúrák (RI) működését, és azokat a várható Európai Uniós finanszírozási eszközöket és hálózatokat, amelyek az agroökológiai átállás gyakorlati megvalósítását segítik. Az ÖMKi, mint az európai Agroökológiai Élő Laboratóriumok és Kutatási Infrastruktúrák hálózatának koordinátora játszik központi szerepet a folyamatban.