Noha az év eleje eléggé száraz volt, annyira, hogy márciusban kihirdették a tartósan vízhiányos állapotot is Magyarországon, az előző hónap második felére megérkeztek a rég várt esők. Igaz, ezek eloszlása és mennyisége lehetett volna jobb is. Az év első három havában a hőmérsékletek is eléggé szeszélyesen alakultak, idén nem azt tapasztalhatjuk, mint egy éve, amikor folyamatosan 2-3 héttel előrébb járt a természet, mint általában.

Április közepére a legtöbb térségben megkezdődtek a tavaszi vetési munkák a földeken, bár vannak olyan gazdák is, akik inkább még várnak pár napot a kukorica és a napraforgó vetésével, hogy még jobb legyen az idő. A termelők az előző évek tapasztalataiból okulva igyekeznek minimalizálni a kockázatokat, és bár az inputanyagokon nem spórolnak, lehetőségeikhez képest megpróbálnak már előre védekezni az egyre szélsőségesebbé váló időjárás ellen. És hogy mit is jelent ez a gyakorlatban? Az Agrárszektor erről kérdezte a magyar termelőket.

Vegyes a kép a magyar földeken, érdekes számokat közöltek

Csúcsra tör a napraforgó, csökken a kukoricaterület, indul a tavaszi vetés hazánkban.

Baranyában, a Papp és Papp Kft.-nél a hét elején, április 8-a környékén kezdték el a kukorica vetését, amivel mostanáig 60 hektáron, a teljes terület egyharmadán végeztek - mondta el az Agrárszektornak Baranyi Attila, a vállalat ügyvezetője. A szakember azt is elmondta, hogy napraforgót nem vetnek, szóját viszont igen, de azt csak április 20-a után fogják elkezdeni. Ezt a kultúrát vetőmag célú vetéssel várhatóan 200 hektáron fogják termeszteni idén. Baranyi Attila azt is elmondta, hogy az elmúlt hetek csapadékos időjárása jót tett a talajoknak, de ők egyébként is minimál művelést alkalmaznak: a kukorica alá sávművelést, a szója alá pedig őszi lezárt sekély lazítást. Ezen körülményeknek köszönhetően a talajok többsége normálisan fel van töltve vízzel, a mostani időjárás pedig segít a vetés ütemezésének - mondta el a vállalkozás ügyvezetője, hozzátéve, hogy szép felmelegedések vannak, és a talajok hőmérséklete is közelít az optimálishoz. Baranyi Attila beszélt arról is, hogy átlagos mennyiségű inputanyagot terveznek felhasználni idén, bár ez a konvencionális gazdálkodáshoz képest kisebb mértékű lesz. Mint mondta, célirányos kijuttatást terveznek, a nyomvonalra és a gyökérzetre fókuszálva.

Az esőnek örülnek a gazdák, de a világpiac miatt van ok az aggodalomra

Az év elejének szárazsága után jelentősen enyhítette a gazdák aggodalmait a márciusi csapadékos időszak.

Kevésbé volt optimista Rózsa Ádám, az Enyingi Agrár Zrt. növénytermesztési főágazatvezetője. A szakember elmondta, hogy napraforgót 650 hektáron, kukoricát pedig 2700 hektáron terveznek vetni idén, ebből 100-100 hektáron már végeztek is. A Fejér vármegyei vállalkozás földjei szárazak és rögösek, Rózsa Ádám jelezte is, nem biztos, hogy képesek lesznek produkálni a megfelelő magágyminőséget. A hideg, szeles időjárás sem optimális a vetési munkálatokhoz - közölte. Az inputanyagok kapcsán a cég növénytermesztési főágazatvezetője úgy fogalmazott, hogy az átlagos mennyiséggel számolnak, nem terveznek se sokkal többet, se kevesebbet kijuttatni a földekre. Igyekeznek azonban felkészülni egy esetleges aszályra, és a kukorica-vetőmagban csökkentett tőszámmal vetnek - tette hozzá Rózsa Ádám.

Jön a precíziós nemesítés: csak így lehet sikeres a magyar agrárium?

A precíziós nemesítésről tartott sajtótájékoztatót a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács.

A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Szerencsi Mezőgazdasági Zrt.-nél még nem kezdték el a vetést, inkább kivárnak vele - árulta el az Agrárszektornak a vállalkozás növénytermesztést felügyelő vezérigazgató-helyettese, Szabó Péter. A szakember kifejtette, hogy a hőmérséklet a napokban még 0 Celsius-fok közelében volt, és a talaj is csak 6 Celsius-fokos. Ezért inkább várnak a munkálatok megkezdésével április 14-ig, bár az is előfordulhat, hogy a hét közepéig is, hiszen az ország északkeleti részeire csak ekkortól ígérnek jobb időt. Szabó Péter elmondta, hogy idén 1500 hektár kukoricát fognak vetni, illetve 400 hektár napraforgót. A talajok állapotával minden rendben van, a szántásokat megcsinálták, a szükséges nedvesség megvan, és a lezárások is jól sikerültek, sőt, már elkezdték kialakítani a magágyakat is - ismertette a cég vezérigazgató-helyettese, hozzátéve, hogy az inputanyagból ők is a megszokott mennyiséget tervezik kijuttatni. Szabó Péter azt is elmondta, hogy náluk nem lesz változtatás a tőszámok tekintetében, mivel az ő földjeik az országnak kicsit csapadékosabb részén vannak, így a kukoricánál meg merik kockáztatni a 72 ezres tőszámot, a napraforgónál pedig az 55 ezreset.

Erős számok láttak napvilágot: egyre kevesebb ilyen földterület van itthon

Mozgalmas éveket tudhatnak maguk mögött a gazdálkodók Magyarországon, és úgy tűnik, ez most sincsen másként.

Összességében azt lehet elmondani, hogy a magyar gazdák inkább óvatosak a tavaszi vetések idején. Ahol megtehetik, ott kivárnak a munkák elkezdésével, ahol pedig az előző években komolyabb problémákat okozott a klímaváltozás miatt egyre melegebbé és szárazabbá váló időjárás, ott határozott lépéseket tettek az esetleges veszteségek minimalizálása érdekében. Az viszont mindenképpen jó hír, hogy a gazdák minden kultúrában igyekeznek kijuttatni a szükséges mennyiségű inputanyagot. Ebből az évből még bármi lehet, de elsősorban most is megfelelő időjárásra és csapadékra lenne szüksége a földeknek.