EARLY BIRD ár a Portfolio Agrárium 2026 konferencián!
A márciusi Agrárium 2026 Konferencia tradicionálisan hiánypótló esemény, és hasznos lehet a hazai agrárium minden méretű agrártermelői vállalkozása, a termelőket kiszolgáló inputszektor, az élelmiszeripari és élelmiszerkereskedelmi társaságok, illetve a szakmai, érdekképviseleti és államigazgatási szervezetek számára.
Csoportos kedvezmények már 2 főtől: 2 fő jelnetkezése esetén, 10%, 3 fő estén 15%, 4 vagy több fő jelentkezése esetén 20% kedvezmény! A kistermelők és fiatal gazdák pedig most 30.000 Ft + áfa összegért vehetnek részt a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseményén!
A fogyasztóvédelmi szervezetek már a vizsgálat elején rámutattak, hogy a nagy áruházláncok jelentős árrést alkalmaznak a feldolgozatlan termékeken. Marie-Amandine Stévenin (UFC-Que Choisir) szerint a legfontosabb feladat a teljes transzparencia megteremtése, mivel a kiskereskedelem az erősen feldolgozott, kényelmi termékeken alacsony árréssel dolgozik, miközben a friss, nyers áruk esetében 30-40% közötti árrést érvényesít. A Prix et Marges Obszervatórium adatai szerint a friss gyümölcsökön akár 40%, egyes zöldségféléken pedig 67% is lehet az árrés, ami közvetlenül befolyásolja az egészséges élelmiszerek elérhetőségét, közvetve pedig a népegészségügyi helyzetet is - írja a FruitVeB.
Beindultak a franciák: felpörgött a spárgabiznisz az országban
Az UFC-Que Choisir részletes, termékkategóriánkénti vizsgálatot kér az ár- és árrésképzésről, külön kezelve a nyers és feldolgozott termékeket, valamint a saját márkás és országos márkákat, hogy egyértelműen láthatóvá váljon az Égalim-törvények gyakorlati érvényesülése és a különbség az egészséges, illetve az ultrafeldolgozott termékek árrései között. A fogyasztók számára is könnyebben értelmezhetővé tenné a rendszert Olivier Dauvers újságíró javaslata, aki szerint bizonyos, jól körülhatárolható termékkörökben - például a tejtermékeknél - fel kellene tüntetni a termelőnek kifizetett árat.
Ez szerinte közvetlen kapcsolatot teremtene a bolti ár és a gazdálkodói jövedelem között, hasonlóan a C'est Qui Le Patron? (“Ki a főnök”) című kezdeményezéshez, anélkül hogy felborítaná az ágazat gazdasági egyensúlyát. Egyes képviselők ennél is tovább mennének, és célzott ár- és árrés-szabályozást tartanának szükségesnek, és felvetik, hogy mikor fordul meg végre az a logika, amely az egészséges termékeket teszi drágábbá. Ezért egy mintegy száz alapvető termékből álló lista létrehozását javasolják, amelyeket önköltségi áron értékesítenének.
Érdekesség, hogy több áruházlánc - például a Système U - már alkalmaz hasonló gyakorlatot, de tartós megoldást csak jogszabályi keretek biztosíthatnak, mivel pusztán a kereskedők jóindulatára építeni nem realitás. Egy december 18-án lefolytatott meghallgatáson Stéphane Joandel (FNPL), Ronan Collet (Légumes de France), Mickaël Mazenod (FNPF) és Bruno Darnaud (Gefel) ismertette a termelői oldal álláspontját. A gyümölcs- és zöldségágazat szerint a jelenlegi árképzésben tartós, szerkezeti egyensúlytalanság alakult ki, amelyet tovább súlyosbít a kiskereskedelmi koncentráció, a jelentős piaci ingadozások és a tisztességtelennek tartott importverseny.
Darnaud rámutatott, hogy míg korábban hat-hét nagy kereskedelmi szereplő volt jelen, ma már csak négy dominálja a piacot, és a termelők sok esetben 70–80% arányban tőlük függnek. Ebben a helyzetben az árak naponta változnak, szerződéses biztonsági háló nélkül. Collet szerint a zöldségágazatban a legtöbb értékesítés azonnali, szerződés nélküli piacon zajlik, ami miatt az Égalim-törvények hatása alig érezhető. A termelők helyzetét tovább nehezíti a folyamatos költségnövekedés: Mazenod kiemelte, hogy a munkaerő a teljes termelési költség több mint 50%-át is kiteheti, miközben az energia, a szállítás, az inputanyagok és a klímaváltozásból fakadó alkalmazkodási kényszerek is növelik a terheket, ráadásul a termelékenység már nem javul.
Az importáruk különösen erős nyomást gyakorolnak a piacra. Darnaud szerint a kereskedők a külföldi termékeken alig alkalmaznak árrést, gyakran veszteséget jelentő árszinten, vevőcsalogatóként használják őket, ami elegendő ahhoz, hogy irreálisan alacsony árszintet alakítsanak ki. Collet példaként említi, hogy a marokkói paradicsomot egész évben 0,99 EUR/ doboz áron értékesítik, ami a francia költségszinttel egész egyszerűen összeegyeztethetetlen. A folyamatos akciók tovább torzítják a fogyasztói árérzékelést.
Collet szerint ugyanaz a termék egyik héten akciós, a következő héten pedig három-négyszeres áron jelenik meg, ami teljesen összezavarja a vásárlókat. A termelői szervezetek és eredetvédelmi csoportok szerepének erősítését többen is elengedhetetlennek tartják, ugyanakkor a versenyjogi szabályozás módosítását is szükségesnek látják. A meghallgatásokon végigvonuló egyik legfontosabb aggodalom a termelési szuverenitás fokozatos eróziója. Mazenod szerint a csökkenő jövedelmek, a zsugorodó termőterületek és a gazdálkodók számának visszaesése egyértelmű jelzés: a francia gyümölcs- és zöldségágazat fennmaradásához elengedhetetlen egy átláthatóbb, kiegyensúlyozottabb gazdasági környezet megteremtése.
