A csapadékhiány és a tartós hőség megviseli a fák és a bokrok mellett a füveket is. Ezért különösen fontos, hogy a városok és falvak zöldfelület-kezelésekor szakítsunk azokkal a rossz megoldásokkal, melyek rontják kertjeink és parkjaink ellenállóképességét. Ennek egyik legegyszerűbben megvalósítható és egyben leglátványosabb eleme a meghagyó fűnyírás - olvasható az MME közleményében.

Nagy bajban vannak itt a gazdák: van, ahol az egész termés odalett

Spanyolországban leghamarabb április közepén kezdődik csak meg a vöröshagyma betakarítása.

Ennek lényege, hogy ne nyírjuk le a füvet egyszerre mindenhol, a terület adottságaihoz igazodva hagyjunk meg nyíratlan, egybefüggő, legalább 1-2, de akár 50-100 m²-es foltokat is. Ezeket legalább egy, de akár két-három kaszálásból is érdemes kihagyni. Az ütemezés a gyepet alkotó lágyszárú virágtársulástól, a terület talajtani és az adott hetek-hónapok csapadékviszonyaitól, továbbá a rendelkezésre álló gépparktól is függ - a pontos területalapú választ települési viszonylatban a főkertész tudja megadni. Nem megkerülhető a kérdés, hogy ez milyen előnyökkel jár?:

• a virágszőnyeg gyönyörködteti az embereket;
• csökkenti a talaj párolgási veszteségét, növeli terület vízmegtartó képességét;
• a gyep lágyszárú növényei virágot tudnak hozni, majd magot tudnak érlelni;
• a virágok beporzólegelőt jelentenek a térségben élő rovaroknak;
• a beérő magtermés táplálékot kínál a környék madarainak;
• a párásabb mikroklíma kedvezőbb vadászterületet jelent a sünöknek, gyíkoknak, madaraknak (például fekete és énekes rigó) és varangyoknak;
• a magas aljnövényzet pedig búvóhelyet kínál a fészket röpképtelenül elhagyó madárfiókáknak is.