Mindenhol érzékelhető hatása van a klímaváltozásnak, elég ha az extrém hőmérsékleti viszonyokból indulunk ki. Az elkövetkezendő években és évtizedekben ezek a hatások egyre hevesebbek lesznek, a szélsőséges jelenségek korábban nem látott intenzitást és gyakoriságot is elérhetnek. A hideg és fagyos napok gyakoriságának csökkenése, majd ezek eltolódása révén már a korábbi években is tapasztalhattuk a mezőgazdasági hátrányait a klímaváltozásnak. Bár teljesen megakadályozni már nem tudjuk, de megtanulhatjuk a fenntartható módját a gazdálkodásnak, amelyekből a gazdák több élelmiszert állíthatnak elő és alkalmazkodhatnak az éghajlatváltozáshoz.

Az éghajlatváltozás és a szűkös erőforrásokért folytatott verseny miatt a teljes élelmiszer- termelési-rendszernek alkalmazkodnia kell, hogy sokkal hatékonyabban lehessen az erőforrásokat használni, miközben ezzel párhuzamosan csökkentjük a környezeti hatásokat, beleértve az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Több lehetősége is fennáll az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó gazdálkodásnak, összegyűjtöttük, melyek ezek. 

1. Termény-állattenyésztési-erdészeti rendszerek integrálása

Minél változatosabb egy mezőgazdasági rendszer, annál nagyobb a képessége az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra. Ahelyett például, hogy a gazdaságot egyfajta termelésre összpontosítanánk (növénytermesztés, állattenyésztés vagy erdőgazdálkodás), az integrált rendszerek ezeket négy kombináció egyikébe egyesítik: növények és állatok; termények és erdészet; állattenyésztés és erdészet; vagy növények, állattenyésztés és erdészet.

Az integrált rendszerek élelmiszert, energiát, rostot, fát és nem fából készült erdészeti termékeket állíthatnak elő ugyanazon a területen, egy időben vagy rotációban. Az integrált rendszerek alkalmazkodási előnyöket is nyújthatnak. Kutatások szerint az integrált rendszerek javíthatják a helyi mikroklímát a helyi hőmérséklet csökkentésével, valamint a csapadék és a vízellátottság növelésével; csökkenti a szélsőséges időjárási körülmények terményekre, állatokra és egyéb termékekre gyakorolt hatását; csökkenti a talajeróziót; javítja a termelékenységet; és további társadalmi -gazdasági előnyöket biztosítanak a gazdálkodók megélhetésre vagy eladásra előállítható termékeinek számának növelésével.

2. A leromlott legelők rehabilitálása

A legelők romlása komoly problémát okoz a gazdaságokban. A leromlott területek hajlamosak az erózióra, így kevesebb vizet tartanak magukban, kevésbé tápláló fűvel rendelkeznek az állatok etetéséhez, és hozzájárulnak az alacsony termelékenységű állattenyésztéshez. A leromlott legelők helyreállításának többféle módja van. A legegyszerűbb módszer a műtrágyák kijuttatása-de ez nem mindig fenntartható a gazdák számára, mivel a legelők általában négy-öt évente új műtrágya-kijuttatást igényelnek. A degradált legelők fenntarthatóbban nyerhetők vissza, ha takarmányt vagy füvet ültetnek, vagy fákat vezetnek be a legelőre a talajerózió elkerülése érdekében. A legelők rehabilitációja hozzájárulhat az állatok nevelésének új, fenntarthatóbb módjaihoz. Ez javítja a talaj egészségét és az állatok jólétét, miközben csökkenti a szén -dioxid kibocsátást. A leromlott legelők helyreállítása az éghajlathoz való alkalmazkodás előnyeit is kínálja, beleértve a csökkentett helyi hőmérsékletet, a megnövekedett levegő páratartalmát, jobb ellenállást a hőhullámok és az aszályok iránt, valamint nagyobb ellenálló képességet a természeti katasztrófákkal szemben. Pozitív hatással van a talajerózióra és a vízellátottságra is.

3. Agrárerdészeti rendszerek

Az agrárerdészeti rendszerben minden növényt meghatározott célból választanak ki. A fajokat úgy választják ki, hogy a növények ne versenyezzenek, hanem együttműködjenek. A növények és fák sokfélesége lehetővé teszi, hogy a terület egész évben produktív legyen, így a kistermelők minden évszakban jövedelemhez juthatnak. Az agrárerdészeti rendszerek fontos eszközei az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásnak a mezőgazdaságban. Az agrárerdészet alkalmazkodási előnyökkel jár a helyi éghajlathoz, többek között csökkenti a szélsőséges időjárási körülmények (aszály, kánikula, hideghullámok, heves esőzések és árvizek) hatását, javítja a talaj- és vízellátottságot, vonzza a beporzókat és javítja a biológiai sokféleséget.

4. Fenntartható erdőgazdálkodás

A fenntarthatóan ültetett fák környezeti előnyökkel járnak: például üvegházhatást okozó gázok megkötésével és a talaj védelmével-, valamint gazdasági előnyökkel járnak a fa és nem fából készült erdészeti termékek kereskedelmi forgalmazása révén. A jó befektetés mellett, a fenntartható erdőgazdálkodás szinte minden tényezőben pozitív alkalmazkodási hatásokat eredményez. A fentiekhez hasonló gyakorlatok egy lehetséges utat biztosítanak a gazdáknak világszerte, hogy ellenállóbb, alacsony szén-dioxid-kibocsátású mezőgazdaságba kerüljenek, így fenntarthatóbban tudnak elegendő élelmiszert előállítani, miközben helyreállítják a környezetet.

Az olyan modellek, mint az agrár-erdőgazdálkodás és a fenntartható erdészeti ültetvények, azt mutatják, hogy a gazdák szerte a világon elmozdulhatnak az alacsony szén-dioxid-kibocsátású mezőgazdaság és a rugalmasabb mezőgazdaság felé, és előállíthatják az élelmezéshez szükséges élelmiszereket, miközben helyreállítják a környezetüket. Egy olyan világban, ahol az éghajlatváltozás hatásai nem csak fenyegetőek, hanem meg is érkeztek, kulcsfontosságú a gazdaságok és a gazdák védelme azáltal, hogy rugalmasabb és fenntarthatóbb modellt találnak az agrárvállalkozások számára.