Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Sodrómolyfélék (Almamoly, Almailonca, Szilvamoly, Körtemoly, Kajszimoly, Barackmoly, Keleti gyümölcsmoly)
A gyümölcsmolyok jelenleg is a gyümölcsfák - az alma, körte, őszibarack, kajszibarack, szilva legelterjedtebb kártevői. Jellemző tulajdonságuk, hogy a kifejlett lepkék nyugalmi helyzetben háztető alakban összecsukva tartják a szárnyaikat. A sodrómolyfélék közül eddig 73 faj minősül kártevőnek. Ide sorolható az alma- és a körtemoly, a keleti gyümölcsmoly, a szilvamoly. A nyári nemzedékek kártétele általában súlyosabb, mint a tavaszié, mert a kártevők egyedszáma a tenyészidőszakban nő, viszont a gyümölcsmennyisége a júniusi természetes gyümölcshullás után sokkal kisebb. Rendszeres védekezés hiányában a gyümölcsmolyok akár 100%-os termésveszteséget is okozhatnak.
Idén nyolcadik alkalommal hirdeti meg a Portfolio Csoport rangos agrárdíjas pályázatát, amelynek célja, hogy egy-egy évben díjazni lehessen a legkiemelkedőbb agrárgazdasági teljesítményeket. A november 30. -december 1-i kétnapos siófoki Agrárszektor Konferencián az ágazat szereplői az Év női agrárvállalkozója díjat, az Év fiatal agrárszakembere díjat, az Év kertészete díjat, az Év állattenyésztője díjat, az Év növénytermelője díjat, az Év agrárinnovációja díjat, az Év agrárberuházása díjat és a Portfolio Agrárgazdaságért díjat nyerhetik el. A rangos díjakat - amelyeket a november 30-i szakmai program zárásaként, ünnepélyes keretek között adunk át - színvonalas szakmai zsűri ítéli oda. A díjakra a hazai agrárgazdasági élet bármely szereplője pályázhat, illetve javasolhat jelölteket. A Portfolio a nevezéseket az agrarszektordijak@portfolio.hu e-mail címen fogadja 2022. július 31-ig. A jelentkezésekhez, illetve a nevezésekhez egy űrlapot kell kitölteni és beküldeni, amely a portfolio.hu portálon, az Agrárszektor Konferencia weboldalán érhető el. Az űrlapot ide kattintva is le lehet tölteni. Legyen Ön is az év végi agrár-díjeső részese, nevezzen vagy jelöljön a rangos díjakra!
Pajzstetű
A körülbelül gombostűfej méretű pajzstetvek a növények nedveid szívogatják, majd szépen megtelepedve és haladva tovább, felesleges cukros levet - úgynevezett mézharmatot hagynak maguk mögött. A viaszos pajzstetvek által kiválasztott mézharmat tovább súlyosbíthatja a károkat, ugyanis fekete korompenészt tartalmaz, és elősegíti a különböző vírusok elterjedését. A nőstény pajzstetvek a pajzsuk alatt hozzák létre apró és alig észrevehető lárváikat, amelyek a pajzs alól kimászva a növényeken szétterjednek, és letelepednek. Sajnos a fiatal lárvák nagyon könnyen terjednek, és fertőznek meg más növényeket, hiszen akár csak ha hozzáérünk terjeszthetjük, de a szomszédos növényekkel összeérő leveleken is át tudnak mászni. Olajos lemosó permetezéssel rügyfakadás előtt, illetve mechanikus kéregtisztítással, ahol csak lehetséges. Június elején sima rovarölő szerekkel a sérülékenyebb lárvák ellen lehet tenni, amelyek még nem növesztettek pajzsot.
Levéltetvek
Elsősorban szárazabb időben tavasz végén, nyár elején támadják meg a gyümölcsfák friss leveleit és a zsenge termést. Elszívják a tápanyagot, illetve szúrásaik nyomán más fertőzéseknek is kaput nyitnak. Szívogatásuk hatására a fák levelei összesodródnak, torzulnak, elszíneződhetnek. Az új levelek lassabban képződnek, a hajtások növekedésének leállásához is vezethet, a növények kondíciója ezáltal egyre jobban gyengül. A tetvek az általuk ürített mézharmattal szennyezik gyümölcsfáinkat, a mézharmaton megtelepedő korompenész pedig az asszimiláció felületet csökkenéséhez vezet. A korompenész által fertőzött gyümölcsök piaci ára is csökken, így érdemes odafigyelni ezekre az ádáz kártevőkre. Permetezéssel, kontakt- és felszívódó rövarölőkkel lehet védekezni ellenük.
Amerikai lepkekabóca
Hazánkban viszonylag frissen, Észak-Amerikából betelepült nagyon invazív kártevő. Ürüléke mézharmatos, így a korompenész táptalaja. A bokrokon, fákon augusztustól nagy tömegben megfigyelhető. Jellegzetessége, hogy zavarásra pattanva menekül, majd szárnyra kapva elrepül. Az 1-5 mm nagyságú lárvák a levelek fonákán az erek mentén, frissen növő hajtásokon kolóniákban élnek. Jelenlétüket a lárvákon lévő hófehér viaszszálak és a viaszváladék jellegzetes külleme mutatja. Nehéz ellene védekezni, mivel a rovar viaszos testnedvvel védi magát. A tetvekkel ellentétben nagyon pattogva ugrál, illetve repül is. Május végén tapadássegítő permetezéssel a fiatal egyedeket lehet elpusztítani, illetve kiskertekben a fertőzött telepeket kézzel leszedve megsemmisíteni.
Körte levélbolha
A körte legveszélyesebb kártevője a körtelevélbolha. Fertőzés esetén a levelek a keletkező mézharmattól ragacsosak lesznek, majd idő előtt lehullanak, a termés pedig nem nő meg rendesen, deformálódik, gyorsan megromlik. A kártétel nyomán másodlagos fertőzések jelennek meg, pl. vírusbetegségek. Gyakran látható a károsodott részeken penészgomba, főleg korompenész, de más Aspergylus fajok is. A körtelevélbolhák imágó alakban telelnek át a kéregrepedésekben, a lehullott levelek alatt, a tömeges tojásrakás után pedig a kikelt lárvák szívogatással károsítanak. Teljes kifejlődésükig öt lárvastádiumon mennek keresztül. Kora tavasztól késő őszig, egészen a fagyok beálltáig aktívak. Évente akár 5-6 nemzedékük is kifejlődhet.
Piros gyümölcsfa takácsatka
A Piros gyümölcsfa takácsatka is szinte minden gyümölcsfa kártevője, így nem maradhatott ki a listából. Az áttelelő peték csoportokba tömörülve rendszerint a fa érdesebb részein jelentkeznek a fa kérgén, vagy ágak mentén. A peték a rügyezés időszakában jelennek meg. A fiatal takácsatkák virágokkal és levelekkel táplálkoznak. A meleggel egyidejűleg a takácsatkák száma is megnövekszik. Évente akár 6-7 generáció takácsatka is megjelenhet, számuk augusztusban lecsökken. A nőstények augusztusban teszik le a telelő petéiket. Az atka szívása nyomán káros enzimek jutnak a növénybe, a szívás helyén elpusztul a klorofil, így a növények nem tudnak fotoszintetizálni. A szívás helyén fokozódik a párolgás, így a levelek súlya csökken. Az így károsodott levelek idő előtt lehullanak. Az atkának nincs szövedéke, a levél színén és fonákján egyaránt károsít.
Lisztharmat
A lisztharmat fehér, lisztszerű bevonat a sarjhajtásokon, a leveleken, a virágokon és a fiatal terméseken, amely szinte bármelyik gyümölcsfán vagy haszonnövényem megjelenik. Ez nem pusztán esztétikai gond: a növény nem tud kellően fotoszintetizálni, a fertőzött virágok morfológiailag megváltoznak, a szirom-és a csészelevelek is megvastagodnak, a sziromlevelek zöldesekké válnak, a porzók összenőnek, a virágok elszáradnak és lehullanak. A termés erősen károsodhat, bár a növény teljes egészére nézve nem súlyos a kár, mégis a gyümölcs piaci értékének csökkenéséhez vezet.
Monília
Visszatérő probléma a monília, amelyet szinte minden kertész ismer valamilyen formában. Jellegzetessége, hogy a sarjhajtások, a gallyak és a termések is fertőződnek, a virágok és a fiatal termések pedig megbarnulnak és elszáradnak. A levelek, illetve a sarjhajtások elfonnyadnak, és a megtámadott gallyakkal együtt elszáradnak. A fertőzött helyeken gyakran indul be a mézgafolyás. Monília ellen virágzáskor kell permetezni. Ez a gombabetegség szinte minden gyümölcsöt megtámadhat. Téli lemosó permetezéssel és az elhullott gyümölcsök összeszedésével sokat tehetünk ellene.
Tűzelhalás
A tűzelhalás kórokozója egy súlyosan fertőző, a kéreg alatt áttelelő baktérium, mely elsősorban az almát, körtét, berkenyét támadja meg, és akár az egész fa pusztulását okozza. A tűzelhalás ellen nincs védekezési mód, a tünetek megjelenésekor a beteg részeket azonnal el kell távolítani és megsemmisíteni. A metszőollóval való terjedésének megelőzése érdekében a hypos fertőtlenítés mindenképpen szükséges.
