A forgalmazni kívánt terméket az alábbi kategóriák valamelyikébe kell besorolni, és az annak megfelelő adatkövetelményt teljesíteni - írja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

• Műtrágyák,
• Szerves trágyák,
• Ásványi trágyák,
• Komposztok,
• Gilisztahumuszok,
• Talajjavító anyagok,
• Talajkondicionáló készítmények,
• Mikrobiológiai termékek (nem biopeszticidek!)
• Termesztőközegek
• Növénykondicionálók
• Keverékek

Az egyes kategóriákba sorolt termésnövelő anyagról különböző fizikai, kémiai, adott esetben biológiai vizsgálatokat kell benyújtani, valamint igazolni a káros anyagoktól való mentességet. Ezáltal mind a felhasználók, mind a fogyasztók, mind pedig a környezet védelme megfelelően biztosítva van.

Ugyanakkor a körforgásos gazdaság jelszavával már évek óta napirenden volt, hogy az egész EU-ra kiterjedő egységes forgalomba hozatali rendszert alakítsanak ki, amely megkönnyíti a termésnövelő anyagok piacra kerülését. Hosszú tárgyalások után 2019-ben az Európai Parlament és a Tanács elfogadta a termésnövelő anyagok forgalomba hozataláról szóló uniós rendeletet. A 2019/1009/EU rendelet 2019 júliusában hatályba lépett, de csak 2022. július 16-tól alkalmazandó. Addig azonban a tagállamoknak és a Bizottságnak is fel kell készülnie az új helyzetre, és ez a folyamat már az idén elkezdődik. Az új szabályozás lényege, hogy minden olyan termék, amely a rendelet követelményeinek megfelel, az EU összes tagállamában forgalomba hozható, amennyiben a termék megfelelőségét egy ún. akkreditált megfelelőség értékelő szervezet (notified body) igazolja. Ez utóbbiakat a tagállamok által kijelölt "bejelentő hatóság" (notifying authority) felügyeli, ellenőrzi és akkreditálja.

Az új EU rendelet szerint a termékeket funkció szerinti kategóriákba, az alkotóelemeiket pedig összetevők szerinti kategóriákba kell sorolni.

Funkció szerinti termékkategória

• Trágya (szerves, szervetlen)
• Meszezőanyag
• Talajjavító anyag (szerves, szervetlen)
• Termeszőközeg
• Inhibitor (nitrifikációt, denitrifikációt és ureázt gátló anyagok)
• Növényi biostimuláns
• Termésnövelő anyagkeverék

Összetevők szerinti kategória

• Primer anyagok és keverékek
• Növények, növényi részek, növényi kivonatok
• Komposzt
• Friss növények fermentációs maradéka
• Friss növények fermentációs maradékától eltérő fermentációs maradék
• Élelmiszeripari melléktermékek
• Mikroorganizmusok
• Tápanyagpolimerek
• A tápanyagpolimerektől eltérő egyéb polimerek
• 1069/2009/EK rendelet szerinti állati melléktermékekből származó termékek
• 2008/98/EK irányelv szerinti melléktermékek

Az új EU Rendelet a legtöbb országban a jelenleginél szigorúbb, ugyanakkor a magyarországihoz képest kifejezetten lazább követelményeket ír elő. A termékekben előfordulhatnak szennyező anyagok, amelyek kockázatot jelentenek az emberi-, állati- és növényi egészségre, és a környezetre. Míg az EK műtrágyák esetében nem voltak egyértelmű követelmények a szennyező anyagokra, az új termésnövelő rendelet már előír ilyeneket. Ugyanakkor pl. a kadmium és króm határértékek a magyar hatóság véleménye szerint túl engedékenyen lettek megszabva, és a foszfát műtrágyák kadmium nehézfém szennyezettségének határértékével kapcsolatban Magyarország derogációt is nyújtott be, kérve a hazai, szigorúbb előírás fenntartását.

Uniós termésnövelő anyag csak az lehet, amely megfelel a minden termékkategóriára külön előírt szabványnak. Az uniós termésnövelő termék megfelelőségét minden tagállamban az akkreditált megfelelőség értékelő szervezetek végzik. A megfelelőség értékelő szervezetek munkáját a kijelölt tagállami bejelentő hatóság felügyeli. Az uniós termésnövelő anyagokat "CE" jelöléssel kell megkülönböztetni. Alapvető fontosságú a gyártók és a felhasználók számára, hogy a CE-jelölésnek a terméken való elhelyezésével a gyártó kijelenti, hogy a termék megfelel az összes alkalmazandó követelménynek, amelyért a gyártó teljes felelősséget vállal. Az EU-n kívül gyártott termékek megfelelőségének a biztosítása az importőr felelőssége. Azok a gazdasági szereplők, akik saját nevükben vagy a védjegyük alatt uniós termésnövelő anyagot forgalmaznak, illetve uniós terméket úgy módosítanak, hogy azzal befolyásolják a rendeletnek való megfelelést, gyártónak minősülnek. Az új rendelet a gyártók, meghatalmazott képviselők, importőrök, forgalmazók, csomagolók kötelezettségeit külön cikkekben részletezi.

Fontos tudnivaló, hogy párhuzamosan érvényben maradnak a nemzeti engedélyezési eljárások is, és a kérelmezők választhatnak, hogy az új EU Rendelet, vagy a nemzeti engedélyezési eljárás alapján hozzák-e forgalomba a terméket. Mivel a magyar engedélyezési rendszer Európában az egyik legszigorúbb, de szakmailag kellően alapos, várható, hogy egyes gyártók továbbra is a nemzeti eljárás alapján kérnek majd forgalomba hozatali engedélyt, és ezt a jelenlegi gyakorlat szerint a kölcsönös elismerés elvét alkalmazva fogadtatják majd el a többi tagállammal. A rendelet szerinti termékek 2022. július 16-tól kezdve kerülhetnek piacra. Ezzel egy időben megszűnik az EK műtrágyákról szóló 2003/2003/EC rendelet alkalmazása.