Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A Flinders Egyetem kutatója, Kirsten Heimann docens szerint a talajok nagy része eléggé rossz állapotban van, és egyre kevésbé termékeny. A kutató szerint ez komoly kihívást jelent a mezőgazdaság számára, és arra sarkallja, hogy azt kutassa, hogyan lehet elegendő, megfelelő minőségű élelmiszert előállítani a folyamatosan növekvő lakosság élelmezésére. Kirten Heimann szerint a helyzetet tovább súlyosbítja a növénytermesztést fenyegető éghajlati instabilitás - írta meg a Future Farming.
Az ausztrál, amerikai és európai kutatók ezért most azt vizsgálják, hogy hogyan lehetne bio-talajjavítót csinálni gyorsan növő, Tolypothrix nevű édesvízi cianobaktériumból, ami képes arra, hogy megkösse a nitrogént a levegőben, ezáltal pedig szükségtelenné tenné a további nitrogénalapú műtrágyázást. Ennek a biomasszának az előállítása viszont kifejezetten olcsó lenne az egyéb alternatív, mikroalga- és makroalgás biotrágyákhoz képest. A Chemosphere folyóiratban a közelmúltban megjelent tanulmányban Dr. Heimann, ausztrál, amerikai és spanyol munkatársaival azt vizsgálták, hogy a Tolypothrix-termelés hogyan lehet fenntartható megoldás a biológiai talajjavításra. A kutatók szerint a kékmoszatból készült talajjavító biogázzal vagy spirulina-szerű táplálékporral kombinálva erős gazdasági megtérülést ígér a gazdálkodó közösségekben.
Az ausztrál talajok, különösen Nyugat-Ausztrália szélső búzaövezetében, szerkezetileg nagyon rossz állapotban vannak ezt pedig szintetikus műtrágyák alkalmazásával nem lehet leküzdeni - jelentette ki Dr. Heimann, a Flinders Egyetem Tengerészeti Biotermékek Fejlesztési Központjának dél-ausztráliai munkatársa. A szakember beszélt arról is, hogy a talajszerkezet javítása érdekében a szerves szénvegyületek alkalmazásával vissza kell állítani a talaj képességét az egészséges talajélet fenntartására, és javítani kell a talaj tápanyag- és vízmegtartó képességét.
A kutatók szerint a termőföldeken található, tavakban előállított cianobaktérium-biomassza átalakítása a megújuló nitrogénben gazdag műtrágyák fő, azonnal kéznél levő forrását jelentené, és hozzájárulna a vegyi műtrágya előállításából és szállításából származó szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez is. A szakemberek megállapították, hogy a nem mérgező kékmoszatokat édesvízben, sőt enyhén sós vagy ipari szennyvizekben, például széntüzelésű erőművekben is lehet termeszteni. A bioüzemanyag megkötése pedig felhasználható lenne a termelési költségek ellensúlyozására is. A cianobaktériumok felhasználását a növénytermesztésben a brazilok is kutatják, az Agrárszektor az ő eredményeikről is be számolt.
