Az EU agrárbiztosa úgy látja, hogy az orosz fogyasztókat az uniós termelőknél kellemetlenebbül érintik azok a szankciók, amelyekkel Moszkva sújtotta augusztus 7-én az országba irányuló uniós agrárexport egy jelentős részét. Dacian Ciolos azt a BruxInfo kérdésére közölte, amikor szerdán újabb intézkedést jelentett be az orosz embargó által sújtott európai termelők megsegítésére.

Az Európai Bizottság az embargó által célba vett szektorok termelőinek kíván segíteni a tilalom miatt beragadt termékeik eladásában azzal, hogy az idei 60 millió eurós keretet megfejelné 30 millió euróval. A termelők így 2014-ben összesen már 120 millió euróra pályázhatnak az általuk előállított termékek promóciójára és piacra jutásának megkönnyítésére. Ebből 60-60 millió euró származna az uniós büdzséből, illetve magánforrásból a társfinanszírozás szabályainak értelmében.

A termelői szervezetek szeptember végéig nyújthatják be finanszírozásra promóciós programjaikat a Bizottsághoz az első 30 millió euró, míg február végéig a most javasolt második 30 milliós euró erejéig. Az elnyert támogatásokat 2015-től lehetne felhasználni. A segítség azokba a középtávú intézkedésekbe illeszkedik, amelyeket Brüsszel jelentett be az érintett szektorok és termelők érdekében az orosz exporttilalom augusztus 7-i elrendelése óta.

Az EU korábban már 33 millió értékben rendkívüli piaci támogatást szavazott meg a barack- és nektarin termelőknek és 125 millió eurót más gyorsan romló gyümölcsök és zöldségek termelőinek. Augusztus 28-án pedig elrendelték a vaj, a tejporok és speciális sajtok magánraktározását, megszabadítva az agrártermelőket eladhatatlanná vált készleteiktől.

Dacian Ciolos szerdán közölte, hogy az érintett szektorokban a kis- és közepes méretű gazdaságokra fókuszáló célzott támogatásokat is indokoltnak tartana és e célból konzultálni kíván a tagállamokkal és az Európai Parlamenttel. Ennek oka, hogy az Európai Bizottság költségvetési mozgásterét erőteljesen behatárolta a többéves pénzügyi keret - hangsúlyozta a biztos.

A BruxInfo arról érdeklődött a biztosnál, hogy nem tart-e attól, hogy a várhatóan pénteken elfogadandó újabb oroszellenes szankciókra válaszul Moszkva kiterjeszti majd más területekre is az embargóját. Az uniós agrárexport 10 százaléka irányul Oroszországba, és a biztos elmondása szerint 4,5 százalékát érintik így vagy úgy, becslések szerint összesen 5 milliárd euró értékben az orosz szankciók. Ciolos hangsúlyozta, hogy nem kíván elébe menni semmilyen esetleges újabb orosz válaszlépésnek és arról sem spekulálna, hogy milyen más területeket sújthat az embargó. Leszögezte ugyanakkor, hogy az orosz fogyasztóknak - szerinte - nagyobb károkat okoz a tilalom, mint az európai termelőknek.

Az agrárbiztos ugyanakkor elismerte azt, hogy néhány szektort és országot súlyosan érintett az orosz embargó. Így van ez az európai sajtexportnál, aminek 33 százaléka, vagy a vajexportnál, aminek 28 százaléka orosz piacra megy. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a húságazatnak is árthatnak a korlátozások, ezek hatását a Bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri.

Dacian Ciolos úgy vélte, hogy az orosz válaszlépések legfőbb kárvallottjai eddig az EU keleti és északi tagjai voltak, s közülük is mindenekelőtt a balti államok, de a déli zöldség- és gyümölcstermelő országok is rosszabbul jártak.

Az agrárbiztos szerint az embargó bevezetése óta eltelt rövid idő miatt egyelőre korai lenne nyilatkozni arról, hogy Brazília és más agrárexportőrök vajon beléptek volna az uniós export helyére. A Bizottság mindenesetre nyomon fogja követni a partnerek magatartását, és indokolt esetben meghozza a szükséges lépéseket - figyelmeztetett Ciolos, aki nem részletezte, hogy mire gondol.