Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Németország együtt a teljes uniós kibocsátás 55%-át állította elő 2018-ban. Németországban az aszály hatására csökkent a volumen, a másik három országban viszont nőtt. Magyarország az előzetes adatok szerint az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátásának 2 százalékát álította elő tavaly. A növényi termékek 2,3, az állatok és állati termékek 1,7%-át adta hazánk.

Átlagon felül teljesítettünk az ipari növények (ez elsősorban napraforgót jelent - agrárszektor.hu) területén, ebben a szegmensben 5,9%-kal járultunk hozzá az unió termeléséhez. Baromfitermelésünk az unió teljes kibocsátásának 4,4%-át adta (ez leginkább a csirkehús-előállítást jelenti - agrárszektor.hu).

Az előzetes adatok szerint a mezőgazdaság a bruttó hazai termékhez (GDP) 3,6%-kal járult hozzá 2018-ban, a foglalkoztatásban 4,8% volt az aránya.

Az alábbi infografikán jól követhető, hogy az egyes tagállamok, mely termékekre specializálódtak:

• a franciák és olaszok leginkább borral szolgálják ki a külpiacokat,
• a franciák és a németek a szántóföldi termelés több szegmensében is elsők,
• a spanyolok zöldséget és gyümölcsöt termelnek,
• a németek állattartásban és állati termék előállításában meghatározóak,
• a hollandok a kertészeti termelésben nagyok (itt fontos a szaporítóanyag-előállítás - agrárszektor.hu).

Ugyanakkor van egy érdekes vonása a KSH diagramnak: jól szemlélteti a román szántóföldi termelés potenciálját, gabonafélékből és ipari növényekben lényegesen felülmúlják a kisebb területtel rendelkező Magyarországot. Ha a hektáronkénti hozamok és a termékminőség (illetve termékbiztonság) is javulni fog keleti szomszédunkban - márpedig javul -, akkor nagyon komoly régiós  versenytársunkká válik.