Hosszú várakozás után néhány hónapja megindult az élelmiszeripari pályázatokért folyó verseny, ahol összesen 200 milliárd forint a tét.
Ahogy azt előzetesen is sejteni lehetett, a kisebb cégeknek szánt 50, a nagyobbaknak jutó 150 milliárd forint iránt nagyon komoly érdeklődés mutatkozott a piacon. Számos kérdés merült fel azonban arra vonatkozóan is, hogy kik és hogyan tudnak jól élni a lehetőséggel, ezekre várhatóan az új év második felében kapunk majd választ.
Eldördült a startpisztoly az élelmiszeripari pályázatokért folyó versenyben
A magyar élelmiszeripari vállalatok a meghirdetett támogatási keret többszörösét igényelték fejlesztéseikhez. Sőt, vannak olyan vállalatok is, amelyek a kitűzött célok megvalósítását önerőből már el is kezdték megvalósítani. Ha minden a tervek szerint halad, akkor ezek közül 2026-ban már több 5-10 milliárd forintos fejlesztés is átadásra kerülhet, a további projektek pedig 2027-ben vagy 2028-ban érhetnek célba. Ezek a beruházások alapvetően határozhatják meg az élelmiszeripar és a mezőgazdaság versenyképességét.
Új szabályok a szerződésekben és az öntözés terén
Január 1-jén hatályba lépett az Országgyűlés által elfogadott termelővédelmi törvénycsomag, amely jelentős változásokat hoz a mezőgazdasági és élelmiszeripari szereplők számára.
Az új jogszabály egyik fontos eleme, hogy a 30 napon túli késedelmes fizetések mellett azokat is szigorúan szankcionálják, akik a mezőgazdasági termelőktől megkapott áru ellenértékét nem fizették meg, és cégük felszámolása közben elvonták annak fedezetét. Ezek a személyek a jövőben nem lehetnek mezőgazdasági termékek felvásárlásával, feldolgozásával foglalkozó vállalkozások tulajdonosai vagy ügyvezetői.
Így nyúlna bele a kormány a szerződésekbe
Másik fontos változás, hogy januártól módosul az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény, amelyben újdonságként vezetik be az öntözési jog intézményét. A módosítást az tette szükségessé, hogy az öntözéses gazdálkodás eddig mind az engedélyezési oldal tekintetében, mind pedig a terület biztosításához szükséges magánjogi kérdések tekintetében számos kihívással nézett szembe.
Jön az öntözési jog
Korábban ráadásul semmi garancia nem volt arra, hogy az adott földet a bérleti idő lejárta után is művelheti majd a beruházó, ami sokakat elriasztott a hosszú távon megtérülő öntözési beruházásoktól. A várható törvénymódosítás és az öntözési jog bevezetésének egyik legfőbb célja tehát az, hogy könnyítse ezeket a nehézségeket és ezáltal az adott területeken ténylegesen öntözéses gazdálkodásra kerülhessen sor.
Váratlan fejlemény jöhet a magyar földeken: öntözési jogot vezetnének be
Az öntözési jog egy olyan dologi jellegű jogosultság lesz, amely szerződéskötéssel és alapítással jön létre.
Az eljáró felek egyrészt a földnek a tulajdonosa vagy ha haszonélvezettel terhelt földről van szó, akkor a haszonélvező, ha pedig állami földről van szó, akkor a vagyonkezelő, másrészt pedig az a beruházó (földműves, mezőgazdasági termelőszervezet vagy öntözési közösség) lesz, aki a beruházást fogja eszközölni. A törvény azt is felsorolja, hogy melyek azok a művelési ágak, ahol ilyen jogosultság létrehozható, ami lehet szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő, valamint kivett terület is.
Lassulhat az élelmiszerinfláció?
Az elmúlt évek egyik legnagyobb hatású folyamata az elszálló élelmiszerinfláció volt. Míg 2021-ben a magyar háztartások havi kiadásainak 19-20%-a ment el élelmiszerre, ez most már elérte a 30%-ot is. Mint azt Raskó György agrárközgazdász nemrégiben az Agrárszektornak kifejtette: az alapproblémát az jelenti, hogy 2024 decemberében egy négytagú magyar család az élelmiszervásárlásai során 45 ezer forintnak megfelelő adót fizetett be az áfából, a netából és a kiskereskedelmi különadóból, vagyis egy év alatt egy háztartás félmillió forintnyi adót fizet az élelmiszerek után.
Akik viszont medián bérből, medián jövedelemből élnek, azoknak ez egyre kevésbé elviselhető.
Nem nyugodhatunk meg: itt a fájó igazság az élelmiszerárakról, ez vár ránk jövőre
A gazdasági elemzések szerint 2025 elején ugyanakkor az élelmiszerinfláció lassulása várható. Ennek fő oka, hogy a lakosság költési lehetőségei csökkennek, és az alapanyagárakon sincs komoly nyomás.
Bár az infláció általában 3,8-4,4% körüli szinten stabilizálódhat, az élelmiszerek ára várhatóan ezzel együtt is ennél kissé magasabb ütemben fog emelkedni.
Jönnek a fiatalok a földekre?
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara új kezdeményezése 16-18 éves fiatalok bevonását célozza meg a szezonális munkák során. Az igényfelmérés anonim kérdőív formájában történik, amelyet 2025. február 28-ig lehet kitölteni. Az eredmények alapján az Agrárminisztérium egy adatbázis és információs weboldal létrehozását tervezi, amely közvetlen összeköttetést biztosíthat a diákok és a foglalkoztatni kívánó mezőgazdasági vállalkozások számára. A rendszer egyben tájékoztatást is nyújtaná a foglalkoztatás jogszabályi kereteiről és lehetőségeiről. Ennek eredményeként jövőre potenciálisan nagyobb számban jelenhetnek meg a tizenéves fiatalok a mezőgazdasági termelés idényjellegű tevékenységeinél.
