Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A NAK arra is felhívta a figyelmet, hogy az EPR rendelet nem tesz különbséget vállalkozási formák és gazdasági méretek között, tehát minden vállalkozás (ideértve az őstermelőket, kistermelőket, ÖCSG-ket, a mikro-, kis és közepes méretű vállalkozásokat, a nagyvállalatokat, illetve a nagykereskedőket), amely csomagolást végez - fogyasztói, gyűjtő, valamint szállítási csomagolási formákat - az EPR rendelet hatálya alá tartozik. Az EPR rendelet alapján minden kötelezettnek negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig az országos hulladékgazdálkodási hatóság részére (OKIRKAPU) adatot kell szolgáltatnia. Az adatok sikeres feltöltéséhez és a teljes körű adatszolgáltatáshoz készült útmutató (felhasználói kézikönyv) a következő linken érhető el. A kamarai tagok adminisztrációs kötelezettségének azonosítása érdekében összeállított gyakran ismételt kérdések (GYIK) ezen az oldalon elérhetők el.
Az EPR adatszolgáltatási és díjfizetési kötelezettség esetei
1. Alapanyag csomagolása: hazai beszerzés esetén a megvásárolt alapanyag csomagolása alapján keletkezett EPR kötelezettség az eladót terheli. Import beszerzés esetén viszont - mint első hazai forgalomba hozót - a vevő válik kötelezetté.
2. Csomagolószer csomagolása: hazai beszerzés esetén a megvásárolt csomagolószer csomagolása válik EPR kötelezettség alá, amely a csomagolószer gyártóra hárul. Import beszerzés esetén viszont - mint első hazai forgalomba hozót - a vevő válik kötelezetté, de csak a megvásárolt csomagolószer csomagolására való tekintettel. A beszerzett csomagolószer csomagolásra történő felhasználását követően akkor válik EPR kötelezetté, amikor a csomagolt terméket értékesíti.
3. Első hazai forgalombahozatal (értékesítés): A csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 442/2012. (XII. 29.) Kormányrendelet három csomagolási formát sorol fel a kötelezettség tekintetében:
„a) a fogyasztói vagy elsődleges csomagolás, amely értékesítési egységet képez a fogyasztó számára az értékesítés helyszínén;
b) a gyűjtő- vagy másodlagos csomagolás, amely az értékesítés helyszínén meghatározott számú értékesítési egységet foglal magában, ha ezeket az egységeket a fogyasztó részére értékesítik, vagy ezek az egységek csupán a polcok feltöltésére szolgálnak, és a csomagolást a termékről a termék tulajdonságainak megváltoztatása nélkül el lehet távolítani, valamint
c) a szállítási vagy harmadlagos csomagolás, amely megkönnyíti a fogyasztói vagy gyűjtőcsomagolás átadását, átvételét és szállítását annak érdekében, hogy a fizikai átadásnál, átvételnél és szállításnál megóvja az árut a károsodástól, ide nem értve a közúti, vasúti, vízi és légi közlekedésben használatos tartályokat;”
A csomagolási formák figyelembevételével a 4. pontban foglalt kivételek esetére tekintettel minden első hazai forgalmazás esetére fennáll a csomagolási tevékenység. Ennek megfelelően – az ömlesztett tartálykocsis szállítás és átadás eseteit leszámítva – minden mezőgazdasági termelő, élelmiszer-előállító, valamint nagykereskedelmet végző tagunknak azonosítani kell, milyen formában végzi értékesítési tevékenységét, milyen csomagolási formákat használ, amelynek megfelelően adminisztrációs és díjfizetési kötelezettségét a vonatkozó rendeletek és a Hulladéktörvény értelmében teljesíteni kell.
4. Kivételes esetek: „11. § (1) A fogyasztó számára történő értékesítés helyén megtöltésre tervezett és szánt csomagolószerből, továbbá a fogyasztó számára történő értékesítés helyén eladott, megtöltött vagy megtöltésre tervezett és szánt egyszer használatos csomagolószerből létrehozott csomagolás tekintetében a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettség a fogyasztó számára értékesített csomagolás előállítója részére belföldön csomagolószert értékesítőt terheli.”
Ebben az esetben a termelő/gyártó/kereskedő, aki a fogyasztó számára az értékesítés helyén csomagol, elsődleges csomagolást végez, már olyan csomagolást (papír, többkomponensű csomagolás, hordtasak, pohár, stb.) használ fel, amely után a csomagolószer gyártója az EPR kötelezettségét teljesíti. Ezért a piacon, a szaküzletben közvetlenül értékesített termék csomagolása után a termelőt/gyártót/kereskedőt EPR kötelezettség nem terheli erre a csomagolási formára, viszont, a termék másodlagos, illetve harmadlagos csomagolása alapján továbbra is EPR kötelezett marad. Ezért az adminisztrációs kötelezettséget és az adatszolgáltatáson alapuló díjfizetést teljesítenie kell.