Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Hozzátette, hogy kajszi és dió oltványok a legkomolyabb hiánycikkek, ugyanis a faiskolák nem kezdenek be a szaporítóanyag előállításába, mivel az nagyon rizikós, és nehéz. Ha pedig nem lesz rá kereslet, akkor komoly anyagi hátrányba kerülhet a faiskola.
Babicz Szabolcs elmondta, hogy abban az esetben lenne ez másképp, ha a gazdák előre tudnák, hogy ilyen fákat akarnak telepíteni, és leadnának egy előrendelést, mely biztosítaná a faiskola számára a megtermelt termék értékesítését. Ez viszont amiatt valósul meg nehezen, mivel a termelő sem tud előregondolkodni több évvel, ugyanis nem tudja, hogy az idei pályázatok jövőre is megpályázhatók lesznek-e, így a finanszírozás lehetséges lesz-e.
Erre a megoldást abban látja, ha gyümölcsök olyan fajtáit termelnék, melyek támogatások nélkül is biztos bevételt jelentenek. Például egy olyan almafajta termelése lenne ilyen, mely sokkal ellenállóbb a varasodásnak, így az éves 19-20 permetezés helyett csak 6-7 alkalomra volna szükség, ez harmadára csökkentené a növényvédelmi kiadásokat, és ráadásul termés mennyisége is megnőne. Egy Cseh kutatóintézet már hozott létre ilyen rezisztens fajtákat, melyek ráadásul minőségben is megfelelőek és jól tárolhatók.
Alma
Az alma idén sem zárt túl jó évet, a varasodás illetve a jégkár mellett az esőzések okozta növényvédelmi többletköltségek komoly problémákat okoztak a termelőknek. Ettől függetlenül nő a kereslet az alma oltványokra, bár ez így elég félrevezető lehet, mivel ez nem jelenti azt, hogy nő hazánkban az alma termőterülete, sőt az elmúlt három év problémái miatt idén 3000 hektárral kevesebb almát termesztettek Magyarországon. Babicz Szabolcs ennek okát több dologban látja. Az első és legfontosabb indok, hogy évek óta ugyanazok az almafajok vannak a piacon, mindegyik ugyan olyan, csak némelyik kap egy hangzatos márkanevet, de a fajta egyezik. A termelésvezető szerint a gazdáknak igazodniuk kellene a felvevő piac igényeihez, és új fajtákat kellene kínálniuk.
Emellett nem elhanyagolható fontosságú, hogy az almatermelőket három éve sújtják természeti csapások. 2008-ban például a májusi mínusz 8 fokos fagyok, még virág állapotában tönkretették szinte a teljes hazai alma állományt. 2009-ben a jég verte el a termést illetve az aszály tépázta a földeket. Tudni kell, hogy az alma egy nagyon sérülékeny, kényes gyümölcs, kevés jég is károsíthatja annyira, hogy azt már asztalra szánt formában nem lehet értékesíteni, csupán léalmának. Abból is látszik, hogy a 214 ezer tonna megtermelt almának csupán 30%-ka volt asztali minőségű.
Ez azt eredményezte, hogy 2008 óta gyakorlatilag nem termelnek pluszt az almatermesztők, és ebből következően a készleteik is kifogytak, tehát inkább felszámolták ültetvényeiket.
Almacsemetéből egyébként kétféle van, az úgynevezett törpeoltvány, melyből egy hektárra 2500 fér el, és melynek célja inkább az intenzívebb termelés, és van az erős növekedésű fajta, mely a kötöttebb talajokba ajánlott, ebből 550-1000 tő fér el egy hektáron. Árban egyébként azonosak, 550-650 Ft/csemete körül mozognak.
Meggy
Idén a meggyfa csemete is keresett a piacon, ennek az oka inkább az, hogy a megtermelt gyümölcs ára magasabb volt az idén. De emellett az is nagyon fontos, hogy azok a gazdák, akik kapják az agrár-környezetgazdálkodási támogatásokat, azok nem hagyhatják, hogy hiányos legyen az állományuk, hiszen a pályázatnak ez feltétele.
Ettől függetlenül a meggy termőterülete is csökkent az idén. Ennek a tavalyi év alacsony felvásárlási ára az indoka, hiszen 60 Ft/kg volt tavaly a meggy, mely a termesztés, ápolás és betakarítás költségeit sem fedezi. Emiatt sokan elkezdtek spórolni a növénytermesztés legdrágább fázisán, a növényvédelmen. Ennek az lett az eredménye, hogy rengeteg termést tönkretett a Monilia Laxa, ismertebb nevén a monília.
Idén egyébként már jó volt a meggy felvásárlási ára, 110Ft/kg, de egyes szakértők szerint a reális ár a kilónkénti 150Ft lenne - tette hozzá Babicz Szabolcs.
A meggy oltvány egyébként 650 Ft/oltvány áron mozog, amiből egy hektárra közel 600 darab fér el.
Szilva
A szilva termésterülete nem nagyon mozdult semerre, keresett fajta ez is, belőle 600-650 darab fér el egy hektáron, és a darabára pedig általában 600 és 800 forint között mozog.