Ma hazánkban nagyjából 50-60 nagyüzemi nyúltenyészet létezik, ezek termelik a magyar nyúlállomány 95%-á, emellett természetesen létezik több száz kistermelő is, övék a maradék 5% - mondta el kérdésünkre Juráskó Róbert, a Nyúl Terméktanács (NYTT) elnöke.

Hozzátette, hogy a mai állomány igazából az anyanyulak szempontjából fontos, ebből jelenleg hazánkban 85-90 ezer darab van, ezt egészíti ki a szaporulat, mely végül feldolgozásra kerül.

Nagyon fontos tény, hogy a hazai nyúl szektor kifejezetten exportorientált, hiszen a feldolgozásra kerülő állomány csaknem 95%-a kerül külföldre, többek között Svájcba, Olaszországba, Németországba, Romániába, Bulgáriába és Oroszországba. Juráskó Róbert elmondta, hogy Magyarország egyáltalán nem szorul importra, hiszen így is csak 3-5%-ot fogyasztanak a hazaiak, a megtermelt állományból.

Az első osztályú nyúl élősúlyban egyébként 400-450 Ft/kg-os termelői áron mozog jelenleg a piacon, ez picivel magasabb, mint az előző években.

A terméktanács elnöke elmondta, hogy az ágazat legnagyobb problémája, hogy gyakorlatilag nem kap hangot. Ma a több száz kistermelő mellett összesen kettő darab feldolgozó üzem működik, és az elmúlt évben összesen 4millió körüli volt a feldolgozott nyulak száma.

Ráadásul a magas takarmányárak, melyek folyamatosan növekednek, azt eredményezik, hogy a termelő bevétele is folyamatosan csökken, és ekkor még számolnia kell sok egyéb költséggel, mint például a szállítás vagy a gyógyszerek.

Ehhez még társul az a probléma, hogy a nyúltenyésztésre semmilyen célzott támogatás nem igényelhető. Emiatt a NYTT már évek óta próbál informálni a Vidékfejlesztési Minisztérium felé, hiszen véleményük szerint ez egy nagyon is életképes ágazat, de ha ez így folytatódik félő, hogy a háztáji nyúltartáshoz hasonlóan ez is el fog tűnni, hiszen a 90-es években ez több száz embernek biztosított munkát, ráadásul nem nehéz a nyúl tartása. Akkoriban a vágások ötször ekkora mennyiségeket jelentettek