Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Folyamatban van a Közös Agrárpolitika (KAP) tagállami stratégiáinak kialakítása, a tagállamoknak december végén kell leadniuk a terveket. Az eddigi információk alapján mit tartalmaz Magyarország most készülő stratégiai terve az új KAP-ban?
Ma még igen keveset lehet tudni arról a stratégiai tervről, amelyet néhány hét múlva nyújthat be Magyarország az Európai Uniónak, tudomásom szerint döntés még csak a második pillér nemzeti társfinanszírozásával kapcsolatban született. Ez azonban egy igen fontos lépés volt, hiszen azzal, hogy a korábbi 15 százalékkal szemben ebben a ciklusban már 80 százalékos társfinanszírozással egészíti ki a kormány az uniós támogatásokat, az ágazat rég nem látott és vélhetően hosszú ideig megismételhetetlen fejlődési pályára állhat. Meg kell azonban jegyezni, hogy ez csak hatékony felhasználással válhat igazán hasznára a magyar agrárgazdaságnak. Ugyanakkor Magyarország stratégiai tervének egyelőre még csak az irányvonalai látszanak.
Közeleg az agrárium kihagyhatatlan csúcseseménye - Agrárszektor Konferencia december 9-10-én
Már csak néhány nap, és kezdődik az év nagy agráreseménye, a siófoki Agrárszektor Konferencia. A kétnapos esemény az agrárgazdaság legaktuálisabb és legforróbb témáit vonultatja fel csaknem húsz kerekasztal-beszélgetésben és száz előadóval december 9-10-én. A rendezvényen az államigazgatási, a vállalati, a pénzügyi és a szakmai-érdekképviseleti szféra csúcsvezetőitől hangzanak el azok az információk, amelyeket a piaci szereplők felhasználhatnak jövő évi és hosszabb távú eredményes gazdálkodási döntéseikhez. Emellett a konferencia lehetőséget nyújt a kapcsolatépítésre és a networkingre is. Ne hagyja ki a siófoki Agrárszektor Konferenciát december 9-10-én!• Az alaptámogatásokat tekintve a források bizonyos mértékű újraosztásának van a legnagyobb esélye, mégpedig az első 10 hektár és a 10-300 hektár kiemelt támogatása mellett. Sokak szerint azonban óvatosnak kell lenni ebben a kérdésben, hiszen ha túl nagy a különbség a hektáronkénti támogatási összegekben, az egyértelműen a földterületek szétírására ösztönözheti a gazdákat, ami ronthatja az átláthatóságot az ágazatban. A Nemzeti Agrárkamara határozottan a 10 százalékos redisztribúció mellett tette le a voksát.
• A korábbi zöldítés helyébe lépő környezetvédelmi kötelezettség, vagyis az eco-scheme hazai alkalmazásának tervezett feltételei nagyon lazáknak tűnnek, a pénz minél könnyebb felhasználását célozzák. Ugyanakkor ennek az a veszélye, hogy nem készíti fel a termelőket a későbbiekben még inkább szigorodó klíma- és környezetvédelmi előírások teljesítésére és a tervezet brüsszeli elfogadtatásának esélyei is kérdésesek.
Mi a tétje a magyar stratégiai terv elkészítésének és brüsszeli elfogadtatásának?
A Közös Agrárpolitika támogatási rendszerét csak a Brüsszel által elfogadott nemzeti stratégiai terv szerint működtethetik a tagállamok. Magyarország jó esetben meg tudja védeni a stratégiai tervben foglaltakat, de ha nem, akkor kisebb vagy nagyobb mértékben meg kell változtatnia eredeti célkitűzéseit. Ez tehát egy - adott esetben - meglehetősen időigényes folyamattá is válhat. A tagállamokat azonban sürgeti az idő, hiszen 2022 nyár végén a gazdálkodóknak már úgy kell vetniük, úgy kell meghozniuk gazdálkodással kapcsolatos döntéseiket, hogy ismerik a '23-tól hatályos támogatási lehetőségeket. Ellenkező esetben akár veszteség is érheti őket.
Milyen támogatásokra és követelményekre lehet számítani az új KAP-ban, nehezebb vagy könnyebb lesz megfelelni a várható feltételeknek?
A brüsszeli politika több költségvetési ciklus óta szeretné egyszerűsíteni a közös agrárpolitikához kapcsolódó szabályozó rendszert, ám a tapasztalatok alapján inkább egyre bonyolultabb, és láthatóan most sem lesz másképpen. Ennek egyik oka a környezeti, fenntarthatósági elvárások megerősítése. Ugyanakkor a stratégiai terv készítésének első pillérre kiterjesztett követelménye, hogy az alaptámogatás minimum 10 százalékát át kell csoportosítani a kisgazdaságok felé - redisztribúció, capping vagy degresszivitás, illetve ezek kombinációi révén -, szintén bonyolultabbá teszik a rendszert.
Kik lehetnek Magyarországon az új uniós Közös Agrárpolitika nyertesei és vesztesei?
Még nem ismertek azok a nemzeti döntések, amelyek ennek a kérdésnek a biztos megválaszolására lehetőséget adnak. Ugyanakkor az biztosan állítható, hogy az uniós források csökkennek a 2021-2027-es költségvetési időszakban. Ezt a forráscsökkenést Magyarország a második pillér társfinanszírozási arányának emelésével ellensúlyozhatja, ám ez csak ennek a pillérnek az esetében tágíthatja a kereteket. Lehetőség van továbbá a pillérek közötti legfeljebb 25 százalékos átcsoportosításra is.
Soha nem látott mértékű források állnak rendelkezésre a következő években a Vidékfejlesztési Programban, mely pályázatok vannak jelenleg nyitva a gazdák számára, és milyen pályázatok megjelenése várható a következő időszakban?
A Vidékfejlesztési Program keretében az év hátralévő részére - augusztustól - 554,57 milliárd forint összegben írtak ki pályázati felhívásokat. Ennek oroszlánrészét az "Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés" és az "Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés" pályázatai teszik ki. Előbbi esetében a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 360 milliárd forint, utóbbi esetében pedig 40 milliárd forint. Ezen pályázatok benyújtási határideje a napokban járt le. Október közepe óta a takarmány-előállító üzemek korszerűsítésére nyújtható be pályázat összesen 50 milliárd forintos keretösszegig. Ugyancsak augusztusban jelent meg "A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése" című pályázati felhívás, amelynek célja a mezőgazdasági termelés biztonsága és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodása érdekében a vízvisszatartás, a vízkészleteinkkel való fenntartható gazdálkodás, takarékos öntözési technológiák elterjesztése, a klímaváltozásnak ellenálló termelési módszerek és fenntartható területhasználat biztosítása. November közepe óta pályázható a tavaszi fagykár megelőzésére szolgáló beruházások támogatása is, amelyre 5 milliárd forint keretösszeget hirdettek meg.
Milyen vidékfejlesztési támogatásokra lehet majd pályázni 2023-2027 között?
Pontos választ erre a magyar tagállami stratégiai terv ismeretében lehetne adni, ám az eddigi információk alapján az új Közös Agrárpolitikában minden eddiginél hangsúlyosabban jelennek meg a környezet- és klímavédelmi törekvések, és olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek nagyobb támogatást biztosítanak a kisebb gazdaságok számára, valamint meghatározó eleme a fiatal mezőgazdasági termelők segítése is.
A klímaváltozás évről évre egyre nagyobb akadályok elé állítja a magyar gazdákat. Mennyire népszerűek ma az agrárbiztosítások a magyar gazdák körében, mennyien kötnek most, hogyan változott ez a szám az elmúlt években?
Az időjárás miatti terméskiesés gyakori és sokszor kiszámíthatatlan jelenség hazánkban és világszerte egyaránt. A klímaváltozással összefüggésben Magyarországon hosszú távon fokozatos felmelegedéssel és a csapadék mennyiségének csökkenésével, valamint a szélsőséges időjárási viszonyok gyakoriságának és intenzitásának növekedésével kell számolni. Jelenleg nincs olyan termelő, aki ne érezné saját bőrén az időjárási anomáliákat. Ennek megfelelően a mezőgazdasági biztosítások is egyre népszerűbbek lettek az utóbbi években - a 2010-es évek 8 milliárdos biztosítási állománya időközben több mint a duplájára hízott - nem függetlenül a 2011-ben elindított biztosítási díjtámogatási rendszertől. Akkor 5-6 ezer biztosítást kötő termelőről lehetett beszélni, most ez a szám már 20 ezer felett van, és a biztosított mezőgazdasági terület is növekedett az akkori 35-40%-os lefedettségről 50% fölé - egyes növénykultúrák esetében 60-70% fölé. Van azonban hova növekedni, hiszen a szomszédos Ausztriában 90% körüli a biztosított mezőgazdasági terület és a biztosított termelők aránya.
Mi alapján választanak biztosítót a magyar termelők, melyek a legfőbb szempontok? Melyek a legnépszerűbb konstrukciók?
2011 előtt csak díjtámogatás nélküli biztosítások voltak, míg jelenleg már csak kevesebb, mint a biztosítások 10%-a díjtámogatás nélküli, tehát jelentősen megváltozott ez az arány. Míg korábban a jég- és tűzbiztosítás volt a legnépszerűbb, addig a díjtámogatás hatására megjelentek a több kockázat ellen védelmet nyújtó biztosítások, amelyek bizonyos mértékig már az olyan súlyos, szinte minden évben károsító kockázatok ellen is nyújtanak védelmet, mint az aszály, a tavaszi fagy vagy éppen a felhőszakadás. Ennek ellenére továbbra is a jég, a tűz és a vihar elleni biztosítások a legnépszerűbbek, ezek teszik ki a biztosítással lefedett terület nagyjából háromnegyedét - ami komoly változás, hiszen 2010 előtt a jég és tűz 90% feletti arányt képviselt.
