Idén már 21. alkalommal rendezik meg Hajdúböszörményben a Hajdúsági Expót és a Kelet-Magyarországi Agrárfórumot, valamint a mára hagyományossá vált traktorhúzó versenyt. A szakmai programot és a családi, showelemekkel tarkított látványosságokat egyaránt kínáló rendezvény az utóbbi időkben a legfontosabb kelet-magyarországi agráreseménnyé nőtte ki magát.

A versenyképesség a lényeg

Az ország kenyere biztosított, a kenyérgabona már a magtárakban van, és ez a legfontosabb és legmegnyugtatóbb mondata egy agrárminiszternek - jelentette ki Nagy István pénteken Hajdúböszörményben, a Hajdúsági Expo és Kelet-magyarországi Agrárfórum megnyitóján.

A tárcavezető kitért arra, hogy a versenyképességet növelni kell az ágazatban, amihez a kormány minden támogatást megad a gazdáknak.

Nagy István szerint a kormányzat elkötelezettségét és eltökéltségét mutatja, hogy a 2027-ig tartó uniós költségvetési ciklus forrásaihoz Magyarország soha nem látott mértékű, 80 százalékos nemzeti kiegészítő finanszírozást biztosít. Hozzátette: 2021-ben és 2022-ben nagyszabású beruházási programokat indítottak, amelyek keretében 1500 milliárd forint forráskerettel hirdettek meg pályázatokat, és ebben az időszakban 11 ezer pályázatra 1445 milliárd forintot meghaladó támogatást fizettek ki.

Piaci zavarok

Az agrártárca vezetője kitért az orosz-ukrán háború következtében előállt mezőgazdasági anomáliákra, miszerint az olcsó ukrán gabona elárasztotta az uniós belső piacokat. Jelezte: Magyarországnak a lengyelekkel, a szlovákokkal, a románokkal és a bolgárokkal sikerült elérnie, hogy szeptember 15-ig korlátozzák a térségben az ukrán búza, kukorica, repce- és napraforgómag behozatalát, amit legalább az év végéig fenn kívánnak tartani.

Ugyanakkor a külföldi magyar nagykövetségek agrár- és külgazdasági attaséi feladatul kapták, hogy széles körben keressenek piacokat a magyar búzának és a magyar méznek

- mondta Nagy István.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) elnöke azt mondta, korábban még soha nem volt ilyen szoros az együttműködés a kormány, az agrártárca, a kamara és az érdekképviseleti szervek között. Szerinte ennek is köszönhető, hogy a magyar stratégiai terv az agrárium minden szereplőjének biztosítja a további fejlődés lehetőségét.

Az állattartás ellentmondásai

A rendezvényen Sipos Boglárka, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának északkelet-magyarországi régióvezetője tartott előadást az állattenyésztés helyzetéről. A prezentációból kiderült: az állattartás helyzete összetett, az egyes területek eltérő mértékben fejlődtek és míg a baromfiágazat nem csupán a hazai igényeket tudja biztosítani, hanem jelentős exportot is bonyolít, tojásból Magyarország behozatalra szorul.

A szektor helyzetét elemző prezentációban a régióvezető kitért az állattartást érintő kihívásokra, amelyekben egyaránt jelen van a beruházások szükségessége, valamint állategészségügyi kockázatok jelenléte is. Elmondta: az állati termékpályák exportértéke folyamatosan, dinamikusan nő, ugyanakkor az exportban betöltött súlya még a kibocsátásban betöltöttnél is alacsonyabb.

Nem maradhatnak el a beruházások

Az előadás után az állattenyésztés helyzetét elemző kerekasztal-beszélgetés következett. Ebből kiderült: az idei év majdnem minden tekintetben ellentéte a tavalyinak: csökkenő, historikusan is alacsony takarmányalapanyag-árak, a tejágazatot kivéve aránylag magas állatitermék-árak és magas kamatok közepette kell gazdálkodniuk a termelőknek.

Az eseményen elhangzott: a mostani helyzetben a növénytermesztők gyengébb, az állattartók viszont jobb évet zárhatnak, közelebbről ugyanakkor már látszanak olyan problémák és kérdések, amelyek miatt nem beszélhetünk igazi trendfordulóról.

Az ágazatban továbbra is jelen van a fejlesztési igény, az előrelépés jelentő beruházásokban pedig kulcsszerepet játszik majd a vidékfejlesztési források érkezése – addig azonban csökkennie kell a kamatoknak.

A fórumon elhangzott: kiszámíthatóbb gazdálkodási feltételek, erősebb integráció és több beruházás kellene – utóbbiaknak az automatizálást, az energiahatékonyságot és a feldolgozás magasabb szintjét kell szolgálniuk.

A modern technológia a válasz a kihívásokra

A következő kerekasztal a növénytermesztés helyzetét vizsgálta, mégpedig a modern technológiák alkalmazásának szemszögéből. Az eseményen résztvevő szakértők egyetértettek a fejlett megoldások adaptálásának előnyeiben, amelyet a jelenlegi kedvezőtlen piaci környezet sem képes tartósan megállítani.

Kérdés persze, hogy a volatilis piaci helyzetben, az alacsony jövedelmezőség és a jelenlegi kamatszintek mellett a szereplők fel tudnak-e vállalni komolyabb beruházásokat, hosszabb távon viszont a magyar ágazatnak a világpiaccal kell versenyeznie, ezért a fejlesztések nem állhatnak meg.

A modern technológiával olyan fajsúlyos költségelemeket lehet mésrékelni, mint az energiafelhasználás, az inputanyag-kijuttatás és a munkabérek. A fejlődési irány tehát egyértelmű akkor is, ha annak finanszírozása jelenleg kifejezetten problémás – állapították meg a résztvevők.

A rendezvény hétvégén a traktorhúzó versennyel, a showelemekkel tarkított, látványos bemutatókkal folytatódik.