Nincs jó helyzetben a hazai víziszárnyas-ágazat, az egy évvel korábbi Agrárszektornak adott interjúban foglaltakat továbbra is érvényesnek látja Szabó Ákos, a Tranzit Csoport vezérigazgatója. Mint fogalmazott:

Bár ne lett volna igazam.

A cégvezető elmondta: az ágazatban a legnagyobb probléma a fogyasztás jelentős visszaesése volt. Ez a csökkenés nem csupán Magyarországon, hanem világszerte érzékelhető volt. Szabó Ákos szerint a visszaesés mögött számos tényező húzódik meg. A legfontosabb ezek közül az infláció, amely globális jelenségként nehezítette meg a háztartások költségvetését. Az infláció következtében csökkent a fogyasztók vásárlóereje, ami közvetlenül hatott az élelmiszerfogyasztásra, így a víziszárnyas-termékek keresletére is.

2024 lesz a feketeleves, mindenkinek kitartást kíván a cégvezető

Szabó Ákos, a Tranzit Csoport vezérigazgatója szerint továbbra is nehéz helyzetben van a víziszárnyas-ágazat, de így sem szabad lemondani a fejlesztésekről.

Kétszer is meggondolják?

Ezen túlmenően a fogyasztói szokások is jelentősen megváltoztak. A korábbi évtizedekben jellemző pazarló és impulzív vásárlási magatartás helyébe egy óvatosabb, megfontoltabb fogyasztói hozzáállás lépett. A vezérigazgató rámutatott, hogy az elmúlt években a gazdasági helyzet bizonytalanságai, mint például a korábbi pandémia, az orosz-ukrán háború és a globális geopolitikai feszültségek, jelentős hatással voltak a fogyasztók mentális hozzáállására.

Az emberek kevesebbet költenek, inkább megtakarításokra törekednek, és elkerülik az impulzív vásárlásokat.

A madárinfluenza, amely korábban csökkentette a termelési kapacitásokat, most nem jelent közvetlenül olyan nagy veszélyt, mint korábban, de a termelési kapacitások helyreállása sem segített az ágazaton. A kínálat 2024-re visszatért a normál szintre, de a kereslet továbbra is alacsony maradt.

Rádobnak még egy lapáttal

Az ágazatot emellett a kínai export is sújtja, amelynek hatása jelentős.

Kína túlteljesítette a kacsa-termelést, és az olcsó kacsatermékek Európába történő behozatala tovább növelte a piaci nyomást. Az európai piacon a kínai sült kacsa importjának volumene jelentősen megnövekedett, ami tovább csökkentette az árakat.

Kínából mintegy 35 millió kacsának megfelelő mennyiségű feldolgozott áru érkezik az EU-ba, lényegében ellenőrizetlenül. Azt senki nem tudja, hogy milyen takarmányozással, milyen gyógyszerezéssel nevelték fel ezeket az állatokat. Nem látok megfelelő garanciákat a kínai élelmiszer esetén a nyomonkövetésre és a higiéniára sem. Nem vonatkoznak rájuk azok a szigorú állatjóléti és környezetvédelmi szabályok, mint az európai termelőkre. Így igazi kontroll nélkül jelentős mennyiségű sült kacsa érkezik Európába Kínából. Felvetődik még a dömpingár kérdése is, hiszen olyan alacsony áron érkezik az ottani áru Európába, ami csak valamiféle állami szubvencióval érhető el.

A 2024-es évben az európai termelés ismét elérte a 110 millió pecsenyekacsát, ami a normál kapacitást jelenti, de a madárinfluenza miatt korábban csökkentett, évi 80 millió körüli termelésből visszaállt mennyiséget a fogyasztás helyreállása nem követte. A francia mulard kacsa termelése is növekedett, de még mindig elmarad a korábbi szintektől, hasonlóan a barbarie kacsához. A kínai dömpingáru okozta nyomás pedig tovább súlyosbította az európai termelők helyzetét.

Még itt sincsenek, de az ágazat máris tiltakozik a laboratóriumi húsok ellen

Több szakmai szervezet is tiltakozik a laboratóriumi körülmények között előállított fehérjetermékek ellen.

Padlón az árak

Mindennek eredményeként az árak szinte példátlan mélypontra estek.

Szabó Ákos elmondása szerint az európai piacon 2024 első negyedévében drasztikus áresések voltak tapasztalhatók, amelyeket ritkán látni a húsiparban. Az árak akár felére is csökkentek, és bár a termelési költségek valamelyest csökkentek a jó takarmánytermésnek köszönhetően, ez sem volt elég ahhoz, hogy a termelők nyereségesek legyenek. A kacsatermelők masszív veszteséget könyvelhetnek el.

Az egyik legnagyobb kihívás az, hogy az egész kacsa ára már alacsonyabb, mint a grillcsirkéé. Ez a helyzet egyfajta paradoxont teremtett, hiszen a termelési költségek magasak maradtak, miközben az árak rekord alacsony szinten álltak. Az olcsóbb kacsahús megnövelte a fogyasztást, de ez nem volt elegendő ahhoz, hogy kompenzálja a veszteségeket.

Az alacsony árak és a gyenge kereslet a termelők számára fenntarthatatlan helyzetet eredményezett. Szabó Ákos kiemelte, hogy a jelenlegi piaci környezetben a kacsaágazat termelői veszteségekkel szembesülnek, és nem látszik egyértelmű kiút ebből a helyzetből. A kínai dömping, az európai fogyasztás visszaesése és a magas termelési költségek együttesen olyan helyzetet teremtettek, amelyben az ágazat jövője bizonytalan.