A kutatóközpont évek óta követi nyomon a Magyarországon megjelenő kullancsokat, köztük az újonnan felbukkanó, nem őshonos Hyalomma kullancsok megtelepedését és terjedését - írta közleményében az intézmény. A kutatók szerint a vérszívók monitorozása különösen fontos, mivel a Hyalomma kullancsok képesek számos kórokozó, például a krími-kongói vérzéses láz vírusának terjesztésére is, amely akár harmincszázalékos halálozási aránnyal is járhat. A Magyarországon eddig azonosított példányokban eddig nem találták meg ennek a betegségnek a vírusát.

A Hyalomma kullancsok Magyarországtól délebbre őshonosak, de vándormadarak révén könnyen terjednek, a globális felmelegedés hatására pedig egyre nagyobb eséllyel találnak megfelelő életkörülményeket ezen az éghajlaton is.

Magyarországon nagyjából 20-30 kullancsfaj él, ezek egy része a Hyalomma fajok által szintén kedvelt gazdaállatokon élősködik. A Hyalomma kullancsok több szempontból is különböznek a széleskörűen ismert magyarországi kullancsoktól, nagyobbak és gyorsabbak a hazai fajoknál, sötét, egyszínű háti pajzs jellemző rájuk, lábaik pedig látványosan csíkosak. Mindez szabad szemmel is látható. Tavasztól az azonosítást segíti a PragmaTick alkalmazás, amely iOS és Android operációs rendszeren is elérhető. Az applikációt az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium és az európai uniós Pragmatick cost pályázat segítségével alkották meg a HUN-REN ÖK Evolúciótudományi Intézet kutatói egy informatikus csapat segítségével. A kutatók szerint a projekt indulása óta több száz lakossági bejelentés érkezett, de a begyűjtött kullancsok többsége hazai fajnak bizonyult.

Az Evolúciótudományi Intézet kutatói által indított közösségi kutatásra épülő program segítségével az elmúlt négy év során 19 Hyalomma kullancsot sikerült begyűjteni az ország különböző pontjairól. A beérkező kullancsokat folyamatosan vizsgálják a kórokozókra, de eddig egyben sem találták meg a krími-kongói vérzéses láz vírusát. A beküldött Hyalomma kullancsokat főként nagytestű emlősökön, például lovon, szarvasmarhán, bivalyon, vagy szamáron azonosították, ezért kiemelten fontos a nagyállattartók tájékoztatása. Különös figyelmet érdemelnek a tavasszal észlelt egyedek, mivel ezek helyi áttelelésre vagy magyarországi szaporodásra utalhatnak, nem pedig vándormadarak általi behurcolásra - hangsúlyozták a kutatók.