Ahogy azt az Agrárszektor megírta, már több mint 1,3 milliárd forint kártalanítási összeget állapítottak meg a szakemberek a 2020 januári madárinfluenza kitörésekkel érintett két megyében, Komárom-Esztergomban és Hajdú-Biharban. A kórokozó jelenleg Bács-Kiskun és Csongrád megyében terjed, a felszámolásokkal egyidejűleg pedig itt is zajlanak a kártalanítási eljárások, ezen eseteknél (tekintve a 60 napos jogerőre emelkedési határidőt) azonban még konkrét kártalanási összegekről nincsenek információk. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tájékoztatása szerint állatállomány felszámolások - megállapított madárinfluenza kitörések mellett - gyanú alapján vagy a védekezési stratégiában meghatározott preventív céllal is történnek, és ezekben az esetekben is jár a kártalanítás.

Brutális összeggel kártalanítják a gazdákat: ebben a két megyében indul a pénzosztás

Folyamatosan zajlanak a felszámolások a madárinfluenza miatt.

A madárinfluenza magyarországi megjelenése miatt a korlátozás alá tartozó területekre történő napos baromfi kihelyezést az illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szervek nem engedélyezik, ezért egyre gyakrabban fordul elő, hogy a baromfikeltetők az ütemezett napos baromfi kihelyezéseiket nem tudják végrehajtani - írja a Nébih. A baromfikeltetőknek azonban nem árt tisztában lenniük azzal, hogy amennyiben a vállalkozásuk nem talál korlátozástól mentes területen kihelyezési lehetőséget, ez esetben elrendelhető az állatok állami kártalanítás melletti leölése. Az intézkedés kizárólag a márciusi járványkitörés előtt keltetőbe helyezett és most kikelt, illetve a közeljövőben kikelő baromfik esetében érvényes. Továbbá az állami kártalanítás mellett történő leölés elrendeléséhez az alábbi feltételeknek kell együttesen fennállnia:

• a tojások keltetőbe történő helyezéskor a napos baromfi kiszállítás tervezett helye még nem esett állategészségügyi korlátozás alá tartozó területre,

• a fogadás helye szerint illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szerv írásban tagadja meg a befogadást.

Szintén fontos tényező, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a leölést megelőzően hivatalosan elrendelje az intézkedést. Kártalanítási igény utólag, hatósági intézkedés nélkül nem igényelhető. Nem jár kártalanítás, ha a járványügyi intézkedésre a vállalkozás egyéb felróható magatartása miatt kerül sor. Például amennyiben a tojások keltetőbe helyezésekor már közismert, hogy a tervezett kiszállítás helye korlátozás alá eső területre esik, akkor azt a keltetést a vállalkozás saját felelősségére folytatja. Mivel ebben az esetben a keltető felróható magatartása vezet a meghiúsult kihelyezés miatti leölés elrendeléséhez, állami kártalanítás nem illeti meg a vállalkozást.