Míg a korábbi években a faj csupán elvétve volt jelen, 2022-re a parti régió fogásainak csaknem a 20 százalékát ez tette ki.
Az invazív faj megjelenése komoly fenyegetést jelent a hazai méhészetre és ökoszisztémára.
Amikor csak néhány darázs van az ember körül, akkor nem érdemes csapkodni, mert ez a faj önmagától nem támad, csak védekezik.
Eddig csak az erdős területeken jelentek meg, idén már a városokban is tömegesen elszaporodtak a repülő rovarok.
A vörös törpeméh megjelenése egy újabb bizonyítéka annak, hogy az éghajlatváltozás miatt melegedő klíma új fajok megjelenéséhez vezet.
A levendula az egyik legelterjedtebb gyógynövény idehaza, mely számos egészségre gyakorolt pozitív tulajdonsággal is rendelkezik.
Az olaszok már külön biztost neveztek ki a kék rák elterjedése elleni küzdelem koordinálására.
A Balatonon és környékén végzett vizsgálatok során először 2017-ben észleltek amurgébet, a Keszthelyi-öbölben.
Hazánk volt az egyik első ország Európában, ahol az aranysakál az 1980-as éveket követően ismét megjelent.
Egyre nagyobb számban jelenik meg a kertekben a cseppet sem válogatós zöld vándorpoloska.
A poszméhek az egész világon elterjedtek, fajszámuk 400 és 500 között mozog és rendkívül nagy szerepet játszanak a beporzási folyamatokban.
Bár a darazsak nem örvendenek túl nagy népszerűségnek, egyes fajok elpusztításért akár 5000 és 50 000 forint közötti büntetést is kiszabhatnak.
A Przewalski-ló megmentése nemzetközi sikertörténet, amiben a magyaroknak is nagyon nagy szerepe volt.
Vegyszerek nélkül, csalogató hatású illatanyagokkal veszik fel a küzdelmet a HUN-REN ATK kutatói a tujákat pusztító kártevőkkel szemben.
A sisakos sáska különleges fej- és csápformája révén összetéveszthetetlen más hazai fajokkal.
Egy több mint 130 éve nem látott levélbolhafajt fedeztek fel újra a HUN-REN ATK munkatársai hazánkban.
A klímaváltozás és a fajok elterjedési határai eltolódásának követésére dolgoztak ki új módszert magyar kutatók.
A HUN-REN ATK és az MTM kutatói először azonosítottak két szárazföldi laposféregfajt Magyarországon.
Melyik faj viselheti 2024-ben az "Év hala" címet? Ezt azok döntik el, akik 2023. december 31-én déli 12 óráig leadják szavazatukat.
Annyira elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon, hogy már a lakott területeken is felbukkanhatnak.
Több harmadik ország is korlátozásokat vezetett be a hazai származású juhra és kecskére.
Drágább volt a tojás itthon az év első hónapjában, mint egy évvel korábban, a kereslet viszont enyhébbnek bizonyult.
2018-ban és 2019-ben a közös agrárpolitika és a támogatások jövője mellett a mezőgazdaság technológiai fejlesztése foglalkoztatta az ágazat szereplőit.
Több mint 22 ezer közép-európai parcellát vizsgáltak a kutatók, így derült ki a baj.
A klímaváltozás egyértelműen itt van velünk, amihez adaptálódnunk kell Magyarországon is.
