Áder János az idei aszály következményeiről beszélgetett új podcastjában Győrffy Balázzsal, az Agrárkamara elnökével.
Gondok vannak Európa főbb fokhagymatermesztő országaiban, de a világ többi táján sincs egyszerű dolga a termelőknek.
Európában a nyári szárazság és forróság miatt alacsonyabb terméshozamok várhatók.
Javában tart a szilvaszezon: a tavaszi fagy és a nyári szárazság ellenére is közel átlagos a termés.
Az időjárás egyre jobban felnyitja mindenki szemét, hogy nincs más út, öntözni kell a földeket.
A megemelkedett energiaárakat nehezen tudják kigazdálkodni a termelők, van, aki már a műtrágyával is spórolni kezdett.
Bár súlyos volt az az aszály, ami idén pusztított Magyarországon, korántsem volt példa nélküli.
Jelentős terméskiesés várható a csemegekukoricában és a zöldborsóban a súlyos aszály miatt.
Nagyot drágulhat az olívaolaj a következő időszakban, akár még hiány is kialakulhat belőle.
A hiedelmekkel ellentétben a jégkármérséklő-rendszer nem csökkentette a csapadékmennyiséget.
Durván kilőttek a mezőgazdasági termelői árak Magyarországon 2022 első félévében.
Az éghajlatváltozás (melynek az aszály is köszönhető) veszélyezteti az Európai Unió kulináris kincseit.
A 2022-es volt a legmelegebb nyár emberemlékezet óta, amikor öt hőhullámos időszak is előfordult.
Az igazi pofont idén kapták meg az időjárástól a gazdák, aki az elmúlt években nem gondolkozott előre, az most foghatja a fejét.
Emelt szintű támogatást kapnak a magyar kis és közepes gazdálkodók a gazdaságok első hektárjai után.
Egyre kétségbeejtőbb helyzetben van a magyar halágazat, sok termelő válthat más, jövedelmezőbb tevékenységre.
Jóval kevesebb a sárgarépa idén Hollandiában, de a környező országokban is akadnak problémák.
Egy friss tanulmány szerint az alkoholizáló növények jobban bírják a szárazságot.
Az aszály évente akár egy százalékos gazdasági visszaesést is okozhat Magyarországon.
Megkezdődött a villányi borvidéken a térség jellegzetes kékszőlőfajtáinak szürete.
2024 októberében a magyar gazdák 36,4 százalékkal kevesebb traktort vettek, mint egy évvel korábban.
Amit korábban hulladéknak hívtunk, arra másodlagos nyersanyagként kell tekinteni.
Egyre többen érzik ezt, ahogy a klímaváltozással összefüggésbe hozható természeti csapások vagy más jelenségek a mindennapok részévé válnak.
Chilében is megalakult az úgynevezett vetőmagőrök mozgalma, akik a hagyományos növényfajták megmentését tűzték ki célul maguk elé.
2025 elején kezdheti meg a működését a Cargill negyedik innovációs központja Ázsiában.
A mezőgazdasági igényekre szabott vállalatirányítási rendszerek az agrárcégek legjobb eszközei lehetnek arra, hogy megőrizzék és növeljék versenyképességüket.