Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
"Tömegborhoz termelek szőlőket, mint amilyen a Bianka is. Úgy láttam, 57 forintos ár várható érte, de sok borászat még mindig kivár az ajánlattal. El vagyok keseredve" - sorolja egy soltvadkerti termelő. A Kunsági borvidék az ország legnagyobb szőlőtermő területe, a teljes bormennyiség mintegy fele az itteni szüretből forrja ki magát.
Zúgolódás a legnagyobb borvidéken
A tavalyi év termése kiemelkedően jó volt, nemcsak nálunk, hanem egész Európában. Hiába sújtotta Franciaország északibb területeit az aszály, ha a termőhely nagy részét nem érte kár. Az olaszok és a spanyolok elmúlt évi bőséges termése idén májusban is 30 százalékkal alacsonyabb vöröborárakat eredményezett a tavalyinál. Látszik, hogy a készletek máig nyomják az egész uniós piacot, amit az enyhén csökkenő fogyasztás is tetéz.
Pimaszul alacsony áron vásárolják fel a szőlőt
Ezért ma reggel a gazdák tüntetést rendeztek a Kiskőrös-Soltvadkert-Kecel körforgalomnál. Az agrárminiszternek írt levelükben 12 pontot fogalmaztak meg, ezek között szerepeltek olyanok is, mint az import korlátozása vagy a fodított adózás bevezetése. A szőlőtermelők hiányolták a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) honlapjáról a szokásos árprognózist is. Hogy jutottunk idáig?
"Az alapprobléma, hogy a nagy kínálat mérsékelt kereslettel párosul. Már februárban láttuk a nagyjából egymillió hektoliteres borfelesleg alapján, hogy nehéz szüret elé nézünk. Áprilisban merült fel, hogy zöldszüretet kell kezdeményezni nemzeti hatáskörben, a kapcsolódó jogszabály május végén jelent meg. Ezzel együtt elindult a krízislepárlási intézkedés engedélyeztetése az EU Bizottságnál.
- összegez az agrászektor.hu-nak Hajdu Zoltán, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának szakmaközi részlegvezetője.
Füstbe ment terv: zöldszüret
Eleinte senki nem akarta elfogadni a zöldszüret lehetőségét. Szentségtelen gondolat, azonkívül kevésnek tűnt a szüreti munkák és a terméskiesés kompenzálására felajánlott 50 százalékos támogatás. Aztán ahogy gyűltek az információk a borkészlet nagyságáról, és a borászatok is híresztelni kezdték, hogy sok a bor, végül beadták a derekukat a termelők is. Országosan mintegy 5622 hektárra jelentették be, hogy tervezik elvégezni a zöldszüretet. A kis pénz, ami támogatásként október 15-ig biztosan megérkezik, mégiscsak jobb, mint adott esetben semennyi.
Végül csak a bejelentett terület mindössze bő 60 százalékán végezték el a gazdák a zöldszüretet, de például a Mátrai borvidéken a 36 százalékot sem érte el a megvalósítási arány. Ennek oka részben az, hogy a május végi rendelet-kihirdetés után csak néhány hét maradt a teljes végrehajtási folyamatra: a kérelembenyújtásra, a hegybírói ellenőrzésre, az Államkincstár adminisztratív bírálatára, majd a zöldszüret végrehajtására, és júliusban már szemlézni kellett volna a szőlőket - éppen akkor, amikor az egységes kérelem ellenőrzéseivel volt elfoglalva a Kincstár.
Maguk a gazdák sem tudták, hogy pontosan hogyan kell végrehajtani. A soltvadkerti termelő mindehhez hozzáteszi: "A Kunsági Borvidéken 2900 hektárt akartak zöldszüretelni, de ebből végül 1900 hektár valósult meg. Nemcsak az időhiány miatt, hanem azért is, mert a napszámosok a hirtelen jött igényre 1500 forintos nettó órabér követelésével reagáltak."
Végül mindössze 440 ezer mázsa körüli szőlőmennyiséget sikerült előzetesen kivonni a piacról. A tavalyi rekordtermés 5,2 millió mázsa volt országosan, idén néhány hete még 4,6 millió mázsával kalkuláltak a szakemberek. Azóta sokat rontott az időjárás a kilátásokon, talán 4,4 millió mázsa valósulhat meg. Vagyis a kivont mennyiség a potenciális termés mintegy 10 százalékát teszi ki.
Azóta maguk a termelők is mondogatják már, hogy tisztább helyzetet teremtett volna, ha a bejelentett zöldszüret elvégzését kötelezővé tették volna. Ez is egy tanulság...
Lassan, de jön a krízislepárlás
A másik piacszabályozási eszköz - bár kisebb hatása van a készletekre, mint a zöldszüretnek a kínálati oldalra - a krízislepárlás. Ehhez azonban az unió jóváhagyására volt szükség, ami lassította a jogalkotási folyamatot. A 100 ezer hektoliteres támogatási keret nem tünteti el a teljes borfelesleget, de tudni kell, hogy ez a pénz nem uniós forrásból érkezik, hanem a magyar költségvetésben kellett megtalálni hozzá a fedezetet. A borászatok persze számítottak rá, hogy már a szüret kezdete előtt igénybe vehetik, és ezzel felszabadíthatnak tárolókapacitásokat, a pénzt pedig szőlővásárlásra fordíthatják. A rendelet a kihirdetés előtti állapotban van, ténylegesen csak a szüret közepétől lehet élni majd a lehetőséggel.
Miért nincs meghirdetett ár?
A HNT - ahogy az elmúlt években - az idén is előírta a borászatoknak, hogy a felvásárolni kívánt éves szőlőmennyiség 60 százalékát előre le kell szerződni. Ezen túlmenően felvásárlási vagy eladási ajánlatokat is közzé lehet tenni a HNT internetes oldalán. Korábban a HNT árprognózist is közölt, most azonban július végéig nem lehetett tudni, hogy mi lett a zöldszüret eredménye. A termelők közül idén sokan hiányolták a prognózist, noha az ár nem volt kötelező érvényű a felvásárlók számára. A szüret már elkezdődött, de úgy tűnik, hiába várnak a gazdák egy irányadó előrejelzésre. Maguk a felvásárlók is hallgatnak, vagy ha megszólalnak, akkor az, amit mondanak,a pszichológiai hadviselés kategóriájába tartozik. Az elhangzott árak pillanatnyilag 50 és 70 forint között szórnak.
Zúg az internet
- teszi fel a kérdést a közösségi oldalon az egyik meghatározó véleményformáló. Egy nagy portál fórumozói pedig arról tanácskoznak, hogy a címkézési rendszer túl nagy mozgásteret ad a borkereskedőknek. Amíg nincs feltüntve a származási ország, csak az, hogy EU, a vásárló sem tud felelősséggel dönteni. Ezen a téren csak jövőre jön változás: az Európai Bizottság végrehajtási rendelete szerint az áru csomagolásán 2020 április elsejétől azt is fel kell tüntetni, hogy a fő összetevője melyik országból származik.
A fórumozóknak igazuk van abban, hogy az Opten adatai szerint a borászatok nyereséges vállalkozások. Számukra nem érvényes az a mezőgazdasági termelésre vonatkozó hüvelykujj-szabály, hogy 5 évből egyszer hopp, egyszer kopp, a többi pedig átlagos? Miért nem, hiszen őket is szorítják lefelé az áruházláncok? Ahogy az Optent végigböngésszük,
A borászatok egymással is elégedetlenek
Frittmann János, a térség legnagyobb felvásárlója az agrárszektor.hu-nak elmondta, hogy a magyar bor leginkább azért nem szerepel jól a nemzetközi piacon, mert képtelen egységes brandet építeni és egységesen megjelenni.
- kommentálja a jelenséget. Szerinte a borászatok egy része nem eléggé motivált az együttműködésben, mivel lényegében nem is a borkészítésből élnek, ez nekik csak egy szép hobbi. A belföldi érvényesülést pedig megnehezítette a fogyasztás elmozdulása a cider, a sör, vagy a pálinka felé, utóbbi ráadásul jobbára a feketepiacon mozog. Az idei árakhoz nem kíván hozzászólni, mondván a Frittmann Testvérek évek óta ugyanazokkal a termelőkkel dolgoznak együtt, akik számára egészen más árszint van érvényben. Ez meg is mutatja az egyetlen járható utat a termelők számára.
2. Ne csak a régiós nagy felvásárlók árait nézzük meg, néha érdemes messzebbre is elmenni egy jó ajánlatért.
3. Tartsunk szoros kapcsolatot a felvásárlóval, ismerjük meg az igényeit.
4. Építsünk hosszú távú kapcsolatokat, de többet is!
5. A szőlő fajtaszerkezetét folyamatosan ellenőrizzük, kis hányadát folyamatosan állítsuk át az új trendekre.
6. Legyünk készen rá, hogy a csemegeszőlő arányát növelni kell.
7. A művelésmód, a géppark és a munkaerő szinkronja még sosem volt annyira fontos, mint most.
