Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A példának választott borászatot az 1990-es évek végén alapították, amely egy patinás és turisztikailag is kiemelt borvidéken található. Tevékenysége a szőlőtermeléstől a vendéglátáson át a rendezvényszervezésig terjed. Jelenleg fehér- és vörösborokat készít, hagyományos (oxidatív) és reduktív technológiával, amelyhez az alapanyag jórészt saját szőlőkből származik. Az éves előállításuk 170-180 ezer palack bor, aminek többsége hagyományos, hordós érlelésű. A csoport eredménytermelő képessége is jó, köszönhetően a működési modellnek és a hosszú évek minőségi boraival felépített erős márkának, amit több hazai és nemzetközi szakmai díjjal is elismertek már.
A jövedelmezőség a minőségi borok napos oldala, de persze van árnyoldaluk is, mégpedig a hosszú érlelési idő, ami leköti a forgótőkét. Amíg a reduktív borok termelési ciklusa átlagosan 12 hónap, addig a hagyományos érlelésűeké átlagosan 22 hónap, amely felszökhet akár 48 hónapra is. A cégcsoport ezt a hatást évről évre egyre jobban megérezte. A likviditás növelésére akár megoldás lehetett volna a forgóeszköz finanszírozó hitelállomány növelése is, ugyanakkor tudták, hogy ez már középtávon is zsákutca lehet.
Gondos mérlegelés után a cégvezető egyetlen, hosszú távon is sikeres gazdasági (és ezt hangsúlyozzuk, gazdasági) megoldást látott: a reduktív borok és ezen belül is az úgynevezett cash flow típusú borok előállításának a növelését, ami a meglévő borászati üzem mellé egy új építését jelentette. A döntés dilemmával is járt, a tulajdonos aggódott, hogy sérül a felépített márka értéke és ezáltal akár az eredményesség is. Az új üzem évi 400 ezer palack bor előállítására is alkalmas, de induláskor csak 50-60 %-os kihasználással terveztek, ami banki szemüvegen keresztül is megfontolt tervezést jelent.
A terv szerinti fő célkitűzés, a működési cash flow javítása teljesült. Az éves termelés 170-180 palackról 370-380 ezer palackra, a 12 hónap termelési ciklusú reduktív borok részesedése pedig 40-50 %-ról 72-76 %-ra nőhet. Az éves cash flow várhatóan közel 50 MFt-tal javul a rövidebb működő tőke forgási idők, a hamarabb realizált értékesítés révén. A többletkapacitás piaci elhelyezése biztosított, 70 %-át két multi kereskedelmi lánc kötötte le - hazai és külföldi áruházaira egyaránt - és ezek a palackok az eredeti márkanévvel jelennek meg a polcokon.
Gazdaságilag jó eséllyel ebből sikertörténet lesz. A tulajdonosban viszont végig volt egy erős kétség, a márka nem sínyli-e meg ezt a változást, ugyanis a vállalat hírnevét és a szakmai díjakat pont nem a cash flow típusú borok alapozták meg. Nyilvánvalóan a választ itt is az idő fogja megadni.
Ez a dilemma számtalanszor felvetődött már, akár ebben, akár más szakmákban, ágazatokban. Ismerünk pozitív és negatív lecsengésű eseteket is, de a történelem már sokszor igazolta azt, hogy a sikeres működés egyik alapfeltétele a likviditás, ami a készletek gyors forgása nélkül elképzelhetetlen.
A fogyasztói szokások is átalakultak. Egyre inkább a könnyű, de zamatos borokat keresik az emberek. A "reduktív eljárással készült" kifejezés már korántsem leminősítés, sok fogyasztónak éppen egyet jelent a finom borral. Változtak a vásárlási szokások is, a multi kereskedelmi láncok térnyerése nem állt meg, a vásárlók tudatában pedig nem minden "gazdaságos" minőségű, ami ott kapható. Ha a már most is jól ismert borászat nevével ellátott palackok fent lesznek ezeken a polcokon és változatlanul finomak lesznek - mert miért ne lennének azok -, egyre többen fogják megismerni és megvásárolni a hazai borokat. A minél szélesebb körben forgó márkanév és a hozzá kapcsolódó elismerés pedig pont, hogy növeli egy márka értékét.
Írta: Bezerédi Gábor, Takarékbank Agrárcentrum