Az élelmiszer-pazarlással kapcsolatos számítások világszerte ellentmondásos képet mutatnak, nagy átlagban az emberi fogyasztásra termelt élelmiszerek egyharmada vész el, illetve végzi hulladékként. Az Európai Unióban ez a szám 20 százalék körül van. Ennek a pazarlásnak több mint a feléért a háztartások a felelősek, ugyanakkor a probléma megoldása a hozzáállásunkon is múlik. 

Az élelmiszerpazarlás több mint etikai kérdés - a tudomány szerint komoly hatással van a gazdaságra és az éghajlatváltozásra egyaránt. "Tudatosítani kell az emberekben, hogy az élelmiszer érték, és annak előállítása hatással van a környezetre, ezen keresztül pedig az egészségünkre is" - állítja Andrea Segrè a Bolognai egyetem professzora, a téma szakértője.

Ráadásul az élelmiszerhulladék alacsony százalékát komposztálják, melynek nagy része a hulladéklerakókban végzi, és a települési szilárd hulladék nagy részét teszi ki. Ezzel az élelmiszerpazarlás a klímaváltozásért felelős üvegházhatású gázok 10 százalékának kibocsátásáért felelős. Ugyanakkor természetesen a pénztárcára is hatással van az élelmiszerpazarlás, mivel csak az Európai Unióban az éves költsége majd 150 milliárd euró.

Hogyan léphetünk fel az élelmiszerpazarlással szemben?

Az élelmiszerpazarlás elleni küzdelem, az egyben környezeti és pénzügyi küzdelem is. Ebben környezetünk védelme mellett az éhezést is könnyedén felszámolhatnánk, ha csökkentenénk a pazarlást. Az élelmiszerekkel kapcsolatos oktatás és tudatosság kulcsfontosságú, legyen szó az elkészítés gyakorlatáról, bevásárlólisták összeállításáról, a termékeken szereplő címkék megértéséről, vagy akár okos alkalmazások használatáról.

Az oktatás az első lépés, amely az emberek bevonásához szükséges. Itt elsősorban azt kell ÚJRA megtanítani, illetve tudatosítani, hogy csak a szükséges dolgok kerüljenek a bevásárlólistákra. Ne hagyjuk, hogy a bevásárlókocsi vezessen bennünket, csak azt vegyük meg, amire ténylegesen szükség van!

Mindemellett az innovációnak az oktatásban éppúgy meg kell jelennie, mint a technológiában, az embereknek meg kell tanulniuk, hogy az élelmiszer befektetés, mind a bolygó, mind az egészségünk szempontjából, nem beszélve a háztartásonként kidobott élelmiszer értékéről.

A fenntarthatóság szempontjából alapvető fontosságú a helyi rendszerek bevezetése a hatékonyabb élelmiszer-hulladékgazdálkodás javítása érdekében. Amennyiben az élelmiszerek és a fogyasztók közel helyezkednek el, csökkennek a szállítási, tárolási vagy éppen hűtési költségek. Jó példa erre a Last Minute Market sikere is. A Bolognai Egyetem professzorát idézve: "Ez egy olyan projekt, amely a fenntarthatóságot és a szolidaritást ötvözi, elkerülve a hulladéktermelést".

Az élelmiszerpazarlás az Európai Unió szerint is komoly probléma és a fenntarthatósági célok elérésében is jelentős szerepet játszik. Ezért is vállalta az Európai Unió, hogy 2030-ig felére csökkenti az egy főre jutó élelmiszerpazarlást. Emellett kötelezettséget vállalt arra is, hogy csökkenti az élelmiszer-veszteséget az élelmiszertermelés és az ellátási láncok mentén. Ebben a tekintetben Magyarország is komoly kihívás előtt áll, mivel az unióban Görögország (142 kg) és Málta (129 kg) után a harmadik legtöbb élelmiszert pazarló ország vagyunk a 94 kilogrammos éves fejenkénti mennyiséggel, miközben a német érték ennél 20 kilogrammal kevesebb. Ezért hazánk is kiemelt figyelmet fordít az élelmiszerpazarlás csökkentésére, melyhez a NÉBIH Maradék nélkül programján keresztül juthatunk hasznos információkhoz, illetve megfontolandó útmutatókhoz.

Az Európai Unió "Farm to Fork" stratégiája is arra törekszik, hogy javítsa az élelmezésbiztonságot, és az egészséges és fenntartható módon előállított élelmiszereket minden európai számára elérhetőbbé és megfizethetőbbé tegye. Hosszú út áll még előttünk, de a szándék és célkitűzés megfelelő. Minél többek figyelmét kelti fel egy probléma, annál nagyobb a valószínűsége a megoldás iránti igénynek!

Írta: Dózsa Gergely, Takarékbank Agrárcentrum