Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A Balatoni Borrégiót nyilvánvalóan legtöbben a Balaton északi partjának gyönyörű tájaihoz kötik, pedig maga a régió ennél jóval nagyobb területet ölel fel. 6 borvidékéből 4 balatoni: a Balatonfüred-Csopaki (2150 hektár), a Badacsonyi (1600 hektár), illetve a Balaton-felvidéki (1300 hektár), a tó déli partján pedig a Balatonboglári borvidék (3200 hektár) található. Hektárban mérve a régió területének több mint 75%-a ténylegesen a Balaton vidékéhez köthető, amelynek talaját meszes kőzet, bazaltos láva és tufakőzet, vályogos talaj jellemzi - olvasható a HelloVidék oldalán.
További két kivételes terület tartozik még ehhez a "Balatoninak" hívott borrégióhoz, mégpedig a Zalai (1600 hektár), vagy más néven a Balaton-melléki borvidék és a Nagy-Somlói borvidék (600 hektár), amely már a Kisalföld keleti határán fekszik. Egyik sem hanyagolható - és karakteresen is más. A borrégió jellemző szőlőfajtái: az Olaszrizling, a Rizlingszilváni, a Kéknyelű, a Szürkebarát, a Sauvignon Blanc, a Cserszegi Fűszeres, a Pinot Noir, a Kékfrankos, a Királyleányka, a Rajnai Rizling, a Chardonnay, a Cabernet Sauvignon és a Merlot.
Egy szőlészeti rémálom volt az idei év
A Feind Pincészetnek Balatonfőkajáron illetve Balatonvilágoson vannak birtokai: összesen 150 hektár, ebből 120 hektár termőterülettel, valamint külön borászati üzemmel. Ahogy a portálnak a tulajdonos, Feind Zoltán elmesélte, 22 szőlőfajtával dolgoznak, ami széles szortimentre ad lehetőséget. A szakember beszélt arról is, hogy az illatos fehérborok, illetve rozéfajták azok, amikről leginkább ismerik őket, ezek azok, amelyekből a legnagyobb volumeneket értékesítik, emellett vörösborokat is készítenek. Utóbbiból 2-3 évente tudnak prémium minőséget előállítani, olyat, ami nem csak a magyar, hanem a nemzetközi mércével mérve is megállja a helyét.
A szürettel a héten végeztek, ahogy a Feind Zoltán mesélte, az utolsó másfél hektár Cabernet Sauvignont még csütörtökön szüretelték. Arra a kérdésünkre, milyen lesz a 2021-es évjárat, Feind Zoltán csak annyit válaszolt: "küzdelmes".
- mondta el Feind Zoltán.
Egy szőlészeti rémálom volt az idei év, de azt is szokták mondani, hogy minél jobban szenved a szőlő, annál jobb a bor. Az biztos, hogy azok a borok, amelyek a 2021-es évjáratból az asztalokra fognak kerülni, nagyon magas minőségűek lesznek, csak a mennyiségben volt jelentős kiesés - mutatott rá a szakember.
Másrészt viszont, tette hozzá Feind Zoltán, szőlőfajtánként nagyon eltérő volt a termésátlag. Érdekes módon a korai fajtáknál szinte egyáltalán nem tapasztaltak terméskiesést, de a közép és hosszú érési idővel rendelkező szőlőknél 20-30% is volt. Van olyan fajta, a Cabernet Franc, amiből 40 %-kal kevesebb termett. Összességében a tavalyi évhez képest a Feind Pincészetben 25-30%-nyi szőlő veszett el. Ahogy a tulajdonos fogalmazott, ez a jelentős kiesés komoly problémát jelent, amit szőlővásárlással próbáltak kompenzálni.
- árulta el Feind Zoltán.
Véget ért a szüret a Varga Pincészetnél is
A 2021-es évjárat rendkívül lassan és vontatottan indult Badacsonytomajon, a Varga Pincészetnél is. Elmondásuk szerint a sokat tapasztalt szőlészek sem emlékeznek rá, hogy ennyire későre esett volna a szőlő virágzása. A hűvös májusnak köszönhetően volt időszak, amikor úgy tűnt, három hetes lemaradásban vannak a korábbi évekhez képest. Ezután azonban gyors változás következett és alig győzték követni a növények fejlődését. Az 1901-óta mért hőmérsékleti adatok alapján az idei június a harmadik legmelegebb, míg a július a legmelegebb hónap volt Magyarországon a múlt század eleje óta. Csapadék szempontjából sokáig vízhiánnyal küzdöttek. A mennyiségek a korai illatos fajtáknál még optimálisan alakultak, a közép-, és késői érésű fajtáknál már látszik az aszály hatása.
A “nagy" szüret a Varga Pincészetben október közepén (múlt hétvégén) befejeződött. A napokban folyamatosan szedik a késői szüretelésű tételeik alapanyagát: az Olaszrizlinget és a Szürkebarátot a balatoni területeinken, a Hárslevelűt pedig az egri borvidék egyik gyöngyszemén, Feldebrőn. Az elmúlt napok időjárása, a hűvös hajnalok és száraz napsütéses délutánok kedveznek a sokáig tőkén hagyott fürtöknek. Ha minden a pincészet tervei szerint alakult, mostanra már be is fejezték a 2021-es szüretet, melyről elmondható, hogy mennyiségben némileg elmaradt a korábbi évektől, viszont évek óta nem látott minőségű szőlőt hozott.
Nincs tovább mire várni - nem lehet nem árat emelni!
Feind Zoltán beszélt arról is, hogy a szőlő felvásárlási ára is nőtt idén, pontosan amiatt, mert komoly terméskiesések voltak. Több mint 10%-kal ment feljebb amúgy is a szőlő ára. Összességében pedig 15% körüli áremelkedés volt. A szakember hozzátette, hogy már évek óta indokolt lenne az áremelkedés, de az idei évben tényleg elkerülhetetlen, minimum egy 10%-os áremelésre készülnek, ami gyakorlatilag semmilyen profitot vagy jövedelmezőséget nem ad, csak a saját megnövekedett költségeiket próbálják meg kompenzálni vele.
Az előállítási költség legnagyobb részét a Varga Pincészetben is a szőlő felvásárlási ára teszi ki, ahol szintén panaszkodtak arra, hogy az idei szüretben ez jelentősen emelkedett. Ahogy a pincészet fogalmazott, szőlő mellett az energia, a csomagolóanyagok ára is növekedett, ezért a polcokon általános áremelkedésre lehet számítani. A palackok beszerzési ára szintén meredeken emelkedik, bár e tekintetben nagy előnyt jelent a pincészet 2013-ban bevezetett saját betétdíjas rendszere. Az évi 15 millió palackos forgalmuk 90%-át visszaváltható üvegekbe töltik, amelyek több mint egy tucatszor újratölthetők. Ezzel is igyekeznek csökkenteni a pincészet ökológiai lábnyomát.
A munkaerőhiány is élő probléma, de megtalálták a megoldást
Feind Zoltán elárulta, hogy a mezőgazdaságban tapasztalható munkaerőhiányt a szőlészetükben azzal próbálják orvosolni, hogy náluk fix csapat dolgozik, saját busszal szállítják az embereket, akiknek egész évben próbálnak munkát biztosítani. Az viszont kétségtelen tény, hogy az átlagéletkor a munkásaik között 60 év. Ha ez a generáció kiöregszik, akkor nagyon komoly bajban lesznek. Erre már évek óta készülnek, igyekeznek minden folyamatot gépesíteni - tette hozzá a borász.
A Varga Pincészetben sem keresnek alkalmi munkavállalókat. Mint közölték, minden évben emelik a bérszínvonalat, minimum az infláció mértékével. Összességében kimutatható, hogy az elmúlt néhány évben jelentős béremelést hajtottak végre. Az idénymunkákra saját csapatuk van, nem keresnek alkalmi munkavállalókat.
Egyre népszerűbbek a balatoni borok
Villányi és szekszárdi borászokkal beszélgetve a HelloVidék már megírta, hogy a fogyasztási trendek egyre inkább a könnyedebb, fehér boroknak kedveznek. A Balatoni Régió borai az elmúlt évtizedekben erősen jönnek felfelé, a hazai fogyasztók körében egyre keresettebbek fehérboraik, nyitottabb a piac is ebben az irányban. Eger is változatlanul erős a piacon, Tokajról nem is beszélve - szóval azért nincs annyira könnyű dolga Balatoni Borrégió pincészeteinek sem.
Feind Zoltán a többi balatoni pincészet vezetőivel egyetemben azt tapasztalja, hogy az illatos fehér és rozé kategóriában nagy népszerűségnek örvendenek a balatoni borok. Ahogy fogalmazott, érdemes megnézni a kiskereskedelmi hálózatok polcait is. Tisztán látszik, hogy a fehérboroknak és a roséknak egyre nagyobb polcfelületet biztosítanak, míg a vörösboroknak egyre kevesebbet. Ez egy hosszú ideje tartó tendencia, hogy a fogyasztók kevésbé akarnak, vagy csak alkalomszerűen robusztus, nagy alkohol- és beltartalmú, testesebb vöröseket fogyasztani.
A balatoni borok külföldön is egyre népszerűbbek
Kelet-Európában, cseh, szlovák, lengyel vonalon, de még Németországban és Ausztriában is jó csengése van a balatoni jelzőnek. Ők még tudják, hogy milyen pluszt jelent ez. Németországtól nyugatabbra azonban a Balatont, mint tavat sem ismerik már, így ennek a jelzőnek például Angliában már sincs jelentősége. Ott egyedül a bor minősége és az ára számít. Ezzel együtt a balatoni boroknak nincs szégyenkezni valójuk. Nemrég Franciaországban egy világversenyen Sauvignon Blanc kategóriában, több ezer indulóból, a fődíjat hozta el a Feind Pincészet. Feind Zoltán rámutatott, hogy érdemes utánanézni, a világversenyeken sorra ott vannak a magyar borok, sikert sikerre halmoznak, és nemcsak a hazai, hanem világfajtákkal is.
Amire a külföld is rákapott: a bio minőség zalai bor
A Balatoni Borvidék önálló gyöngyszeme a Zalai borvidék is, ami a Balatontól nyugatra helyezkedik el. Bár sokan nem tudják, Zala megye jó része a szőlőtermeléshez ideális klimatikus viszonyokkal rendelkezik. A hőmérsékleti, csapadékeloszlási, széljárási adottságok is optimálisak a minőségi bor előállításához. Dél-Zalában, mindössze 5 hektáron művel szőlőt a Bussay-család. 2019 óta ellenőrzött biológiai művelésben, fehér és kékszőlőkkel is foglalkoznak: Olasz-Rajnai Rizling, Szürkebarát a fő profiljuk, Pinot Noir-t, Cabernet Sauvignon-t és Merlot-t is termelnek, emellett két régi magyar szőlőfajtával a Csókaszőlővel és a Laskával is foglalkoznak. A családi pincészetet - mesélte Bussay Dóri - még édesapja alapította, több mint 30 éve, pár éve férjével ketten irányítják. Az 5 hektáros szőlőbirtokuk ott található a pincészet körül, csodálatos panorámával a Mura vidékre.
Minden szőlőművelési folyamatot kézzel végeznek, hordós erjesztéssel, érleléssel, palackozott tételeket forgalmaznak. Az elmúlt másfél évben nagyrészt külföldre szállítják a boraikat. A szakember szerint igencsak fellendült a magyar organikus, autentikus előállítású, egyedi minőségű bor iránt a nemzetközi kereslet. Ahogy Bussay Dóri fogalmazott, jelen vannak a piacon, nemcsak Kelet-Európában, de Belgiumban, Hollandiában, Angliában és az USA-ban, de a Csókaszőlő kijutott Japánba is.
- magyarázta Bussay Dóri.
A Zalai borvidéken szép volt az idei termés, egy fokkal kevésbé sújtotta az aszály a szőlőhegyeket, köszönhetően a kötöttebb, agyagosabb talajnak, ami megtartja a vizet. Nem szenvedtek úgy a szőlők a szárazság miatt, mint más borvidékeken. A zalai biotermelő elmondta azt is, hogy évről-évre egyre szebb és egészségesebb szőlőt sikerül behozniuk a bioművelés mellett. A szárazság azért így is rányomta a bélyegét az évjáratra, főleg a borok erjedésénél lehet ezt látni, vontatottabb erjedés volt. Ennek ellenére ígéretes évjárat lesz a 2021-es. Ahogy most látják, ez az év inkább a vörösnek kedvezett náluk.
Hiába emelkedett szinte az összes költségük, nem gondolkodnak áremelésen. Bussay Dóri szerint nem tudják arányosan emelni az árakat, elég nehéz egy-két év van az ágazat mögött. Bor tekintetében világszerte óriási a túlkínálat, túltermelési válság van. Ebben a helyzetben ők most - hiába nőttek jelentősen a költségeik - nem tervezhetnek emelést. Mint kiderült, a bio minőségű bor termelése igazából nem drágább, csak jóval kézimunka-igényesebb. Mivel ezzel a fajta műveléssel sokkal kevesebb vegyszert használnak, a költségei összeségében nem magasabbak.