A magyar konyha erősen épít a tojásra, ez az egyik alapanyaga a legtöbb süteménynek és tésztafélének is, a különféle salátákról, töltött húsokról és egyéb ételekről nem is szólva. A magyar fogyasztók számára éppen ezért egyáltalán nem közömbös, hogy van-e, lesz-e elegendő tojás a boltokban és a piacokon, különösen a húsvéti (és a karácsonyi) időszakban, amikor mindig megugrik a fogyasztás. Hasonlóan kardinális kérdés a tojás ára, ami ugyancsak nagyban befolyásolja fogyasztás mértékét. Ezzel kapcsolatban az Agrárszektor megkereste a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségét, melynek mezőgazdasági titkára, Dr. Molnár Györgyi elmondta, hogy a tojás ára mindig olcsó, tavaly például húsvét után leesett az ára, és azóta a termelők az önköltség alatt 2-6 forinttal tudják értékesíteni a termékeiket, miközben a takarmányok, az energia és a csomagolás ára, valamint a munkabérek is emelkedtek. Ahogy a szakember fogalmazott, lemorzsolódás van erre az évre.

Dr. Molnár Györgyi beszélt arról is, hogy nem az önköltségtől függ a tojás ára, hanem a piaci viszonytól. Amíg kínálati piac van, addig a felvásárlók nem adnak jobb árat a termelőknek, keresleti piacnál viszont lehet árat emelni. Ami az Európai Uniót illeti, a Tojásszövetség mezőgazdasági titkára ismertette, hogy 2021. januárjától nézve a termelői eladási árak emelkedni kezdtek, míg a tavalyi év elején 142 eurót fizettek 100 kg tojásért, ez idén februárra felment 179 euróra is, és a márciusi árak biztos magasabbak voltak, már csak a háború miatt is. A különféle tartástechnikából származó tojások árai is érdekesen alakulnak - mutatott rá Dr. Molnár Györgyi, kifejtve, hogy a ketreces tartásból származó tojáshoz képest a mélyalmos tartású tojások ára 10-15%-kal magasabb már, a szabadtartású tojásoké 65-120%-kal, a biológiai tartásúé pedig akár 200%-kal magasabb is lehet.

Az orosz-ukrán háború kapcsán a szakember elmondta, hogy a fegyveres harcok kirobbanása óta Ukrajnából legalább 3 millió ember érkezett az Európai Unióba, ennyivel több főt kell etetni. Az EU azonban tojásból önellátó, többet termel, mint amennyit importál. 2021-ben 2%-os volt a többlettermelés, 2022-re 1,5%-ot jósolnak. Ami az importot illeti, az unión kívüli tojásimport csaknem fele (48%-a) a Nagy-Britanniából érkezik, közel negyede (23,3%-a) pedig Ukrajnából, de ez most az ottani infrastruktúra megszűnésével kiesett. Dr. Molnár Györgyi szerint a háború kitörése után egy héttel már érezni lehetett, hogy az uniós tojáspiac felborult. Közben több nagy tojástermelő országban beütött a madárinfluenza, a franciáknál például egész kerületeket kellett kiirtani, a spanyoloknál pedig 12 napos szállítmányozói sztrájk volt, amelynek során semmiféle árut, nyersanyagot, feldolgozott vagy kész terméket nem szállítottak sehová. Az energia és üzemanyagok ára már az orosz-ukrán háború előtt is folyamatosan emelkedett, ez azóta is folytatódik, február vége óta pedig a gabonaárak is kilőttek.

- mutatott rá Dr. Molnár Györgyi.

A Tojásszövetség mezőgazdasági titkára elárulta, hogy a háború előtt a szakmabéliek még azt számolták, hogy 40 forintot kellene adni a termelőnek, mostanra viszont annyira elszálltak az árak, hogy tervezhetetlenné vált az önköltség. Az árak elindultak felfelé, jelenleg 1000-1200 forintba kerül egy kiló tojás. Ezt sokan drágállják, pedig melyik az az állati termék, ami teljes értékű fehérje, és ennyiért meg lehet venni - tette fel a kérdést a szakember, hozzátéve, hogy bármennyire is úgy tűnik, hogy áremelkedés van, a tojás valójában továbbra is olcsó.

- mondta Dr. Molnár Györgyi.

Arra a kérdésre, hogy mennyivel drágább az unióban a ketreces és a szabadtartás, a szakember azt válaszolta, hogy itt van az a pont, amikor a fogyasztónak is jeleznie kellene, hogy ezt ennyiért szeretné megvenni. Nem kellenek az ágazatnak a művi beavatkozások, az a legjobb, ha senki nem akar drágítani a terméken. Ahogy azt Dr. Molnár Györgyi korábban említette, ha kivonnák a képletből a ketreces tartást, akkor a tojás 10-15%-kal drágulna meg az Európai Unióban, ha pedig az alternatív irányok felé kellene fordulnia az ágazatnak, még inkább emelkednének az árak.

A Tojásszövetség mezőgazdasági titkára beszélt arról is, hogy volt egy időszak Magyarországon, amikor az S-es méretű tojások fogytak a legjobban, mert azok tűntek a legolcsóbbnak, ám a forint/kilogrammos ár erre rendszerint rácáfolt. Mostanra szerencsére a fogyasztók is rájöttek, hogy az M-es és az L-es méretű tojásokat érdemes választani, hiszen a receptek is erre vannak kalkulálva, így a legtöbben ezt a két középső kategóriát keresik a boltokban és a piacokon. Arra a kérdésre, hogy mennyi tojás lesz idén a húsvéti időszakra, illetve hogy lesz-e elég hazai tojás a kereslet kielégítésére, Dr. Molnár Györgyi elmondta, hogy húsvétkor meg karácsonykor mindig komoly keresletbővülés van, az ünnepi időszak előtti két hétben megduplázódik a kereslet. A szakember úgy gondolja, hogy lesz elég hazai tojás, és noha van egy kis hullámzás az ágazatban, ez rendeződni fog. A magyarok éves amúgy szinten fejenként 243 tojást esznek meg, ami az következik, hogy az éves szükséglet körülbelül 2,3 milliárd darabot jelent. Ennek jellemzően a 4-7%-a, mintegy 100-150 millió tojás szokott elfogyni a húsvéti időszakban.

Ami a tojáságazat aktuális helyzetét illeti, Dr. Molnár Györgyi kifejtette, hogy jelenleg nincs olyan állattenyésztő Magyarországon, aki most boldog lenne ezekkel a takarmány- és energiaárakkal. Nem is az a baj, hogy magasak, hanem az, hogy tervezhetetlenek - mondta a szakember. A Tojásszövetség mezőgazdasági titkára szerint a gabonaexportra bevezetett bejelentési kötelezettség jó döntés volt. Magyarország olyan téren jó helyzetben van, hogy itt van a gabona, abból nincs behozatali kényszer, ugyanakkor nem lehet tudni, hogy hogy két hét múlva mennyiért fogja tudni eladni a termékét a termelő. Nem lehet előre tervezni, és ez óriási bizonytalanságot hozott az ágazatba. A termelők nem tudják elkerülni az áremelést, és nem tudják megbecsülni sem, hogy ez milyen fogyasztáscsökkenést fog eredményezni. Egyszerűen nem lehet kiszámolni, mi az az ár, aminél a fogyasztó még megveszi a tojást, és mi az, aminél már nem.

Dr. Molnár Györgyi beszélt arról is, hogy ami eddig még hiányzott a szektorból, az egy jellemző támogatási forma volt a tojástermelők számára. Ez a szalmonella elleni védekezést szolgálja, és utófinanszírozás formájában lehet igényelni. Erről hosszas várakozás után a közelmúltban jelent meg az uniós rendelet, amelynek magyarországi kihirdetése is hamarosan várható.