Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A Tojásszövetség közleményéből kiderült, hogy csak a kormányrendeletből értesültek arról, hogy a tojás is bekerült a hatósági áras termékek körébe. Ráadásul, amíg a tejnél, a lisztnél és a cukornál egyféle termékre terjesztették ki a hatósági árakat, addig a tojásnál mindenféle tartásmódra, méretre és csomagolásra bevezették az árstopot. Ezért az ágazat szakmai egyeztetést kér a gazdaságfejlesztési minisztertől és az agrárminisztertől, de természetesen a gazdák addig is mindent megtesznek, hogy a rendelkezésre álló erőforrásaikból biztosítsák a megfelelő tojásellátottságot. Ez azonban a megváltozott helyzetben nem lesz könnyű.
Több mint 2 milliárd tojást eszünk évente Magyarországon, ennek nagy részét nem húsvétkor, hanem most, a karácsonyi csúcsidőszakban fogyasztjuk. Ekkor van lehetősége a termelőnek arra a haszonra, amit egyébként a szűkös nyári szezonban nem tud érvényesíteni, illetve elveszít. Ha a termelő nem tudja az önköltséget és a megélhetéshez szükséges árbevételt realizálni, számítani kell termékhiányra - már középtávon is
- mondta Prof. Dr. Sütő Zoltán, a Magyar Tojásszövetség elnöke.
Ha az árstoppal lefölözik a termelő hasznát, akkor sajnos nem tud tartalékot képezni és fejleszteni. A tojástermelés nem egy gyártósor, amit bármikor le lehet állítani, vagyis az előretervezés a teljes folyamat időigényessége miatt nagyon fontos tényező. Sajnos a mostani körülmények között ez teljesen kiszámíthatatlan és tervezhetetlen lett - tette hozzá az elnök. A szakmai szervezet szerint félő, hogy a hatósági ár következményeként a kiskereskedők kevesebb terméket forgalmaznak majd, és maximalizálják az egy vevőnek eladható mennyiséget, ezért kevesebb tojást fognak rendelni a termelőtől, ez pedig a termelő kapacitások leépítését vonhatja maga után.
Az állásfoglalásban a Tojásszövetség kiemelte, hogy Magyarország nem tojásexportőr: a hazai termelés a lakossági igényeknek nagyjából a 80%-át fedezi, így sajnos szükség van az importra is. Jelenleg azonban egész Európában magas a tojás ára - ez egy közös piac, ugyanazok a hatások - ez azonban azt is jelenti, hogy az import tojás sem (lenne) olcsóbb, mint ami a magyar termelőtől származik. Erről korábban az Agrárszektor is beszámolt.
Itt az újabb árstop Magyarországon: ennyibe kerülhet a tojás a boltokban
A szakmai szervezet emlékeztetett rá, hogy a tojás fogyasztói ára három lépcsőben alakul ki. Ezek a következők: termelői költségek, csomagolóhelyi ár és fogyasztói ár.
- Termelői költségek: A termelői költségek 70%-a a takarmányköltség, ami egyrészt az orosz-ukrán háború miatt (mindkét ország jelentős búza, kukorica és napraforgó termelő ország) akár négyszeresre drágultak. A takarmánynál világpiaci árakkal számolnak, sok esetben euróban kell fizetni, így a forintgyengülés sem tett jót. Jelentős tétel még a tojótyúkok beszerzése és felnevelése, az energetika (fűtés, hűtés, légcsere), az állatgondozás (emberi munkaerő, gépek), az állategészségügyi, higiéniai költségek, az amortizáció, valamint a karbantartás és az új eszközök beszerzése. Az energiánál tízszeres, húszsoros drágulások jellemzőek.
- Csomagolóhelyi ár: A tojások nagy része csomagolóközpontokba kerül, ahonnan csomagolóhelyi áron továbbítják az árut az üzleteknek. Itt a legnagyobb költség a csomagolóanyag, ami egy újabb „hozzávaló”, a papír drágulása miatt szintén jelentősen emelkedett.
- Fogyasztói ár: A nagy áruházláncok általában versenyeztetik a tojásbeszállítókat, kiválasztják a legalacsonyabb áron szállító termelőt. Így a tojás végső, fogyasztói árát - a saját költségeik ráterhelése után - a kereskedők határozzák meg.
Mennyibe kerülhet akkor a tojás most Magyarországon?
Az AKI PÁIR legfrissebb, november 6-i adatai alapján az M méretosztályba tartozó, ketreces tartásból származó tojás fogyasztói ára darabonként 113,38 forint volt, az L méretosztályba tartozó, ketreces tartásból származó tojásé pedig 128,6 forint. A kiskereskedelmi láncoknál 2022. október 30-án a ketreces, M-es tojás darabját 107,75 forintért, az ketreces, L-es tojást 124,8 forintért, az ketreces, S-es tojást pedig 92,25 forintért vehették meg a fogyasztók. A mélyalmos, L+M méretosztályba tartozó tojások darabjának fogyasztói ára ugyanekkor 126,67 forint volt.
Ahogy az a november 9-én, késő este megjelent és november 10-én hatályba lépett kormányrendeletből is kiderült, az új árstopos termékeket a 2022. szeptember 30-i, vagy ahhoz legközelebbi áron kell értékesítenie a kereskedőknek. Az AKI PÁIR október 2-i adatai alapján a ketreces tojás fogyasztói ára az S méretosztálynál 65,25 forint volt darabonként, az M méretosztálynál 80,44 forint, az L méretosztálynál pedig 97,5 forint. A mélyalmos tojásoknál az M méretosztályú darabja 90,83 forintba, az L méretosztályúnak pedig 95 forintba került ekkor. Ha összehasonlítjuk az október eleji és november eleji (október végi) árakat, akkor láthatjuk, hogy az M-es méretű, ketreces tojások fogyasztói ára egy hónap alatt 33%-kal, az L-es méretűeké pedig 28%-kal nőtt. A legnagyobb mértékben az S-es mértű tojás drágult meg, ennek 41%-kal lett magasabb az ára. A mélyalmos tojásoknál a M méretosztályúak egy hónap alatt 39,5%-kal, az L méretosztályúak pedig 33%-kal drágultak meg. A legáltalánosabb számítások szerint az árstop mintegy 30 forinttal csökkentheti a különböző tartásmódból származó és méretű tojások árait.
Az Agrárszektor még Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentése előtt arról kérdezte Raskó György agrárközgazdászt, hogy mely élelmiszerek kerülhetnek ársapka alá. A szakember a tojás kapcsán jelezte, hogy ennek a hatósági árasság tétele öngyilkos lépés lenne, mivel Magyarország importra kényszerül ebből a termékből, a lakosság tojásszükségletének egy részét külpiacról elégíti ki. Az agrárközgazdász is attól tartott, hogy ha hatósági árassá válik ez az élelmiszer, akkor nem lesz olyan külföldi beszállító, aki tojást hozna Magyarországra.
