2022. április 18-án a magyar kormány átmeneti hatállyal tilalmat rendelt el bizonyos ukrán mezőgazdasági termékkörök behozatalára. Az intézkedés egyébként 2023. június 30-ig tart. A tilalom, amint az a Magyar Közlönyben is megjelent, vonatkozó kormányrendeletből kiderült - egyebek, így a gabonafélék, liszt, étolaj és húsfélék mellett - kiterjed természetes mézre is. De mit is jelent ez a méz és a méhészeti ágazat tekintetében? Veszélyezteti-e az intézkedés a magyarok ellátását? Az Agrárszektor erről kérdezte Bross Pétert, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnökét.

A szakember elmondta, hogy Magyarországon éves szinten 10 ezer tonna méz fogy el, ugyanakkor a méhészeti ágazat megközelítőleg 25 ezer tonna mézet termel. A hazai fogyasztáson felüli mennyiség kivitelre kerül, vagyis - ahogy Bross Péter fogalmazott - Magyarország a méz tekintetében exportorientált országnak számít. Az orosz-ukrán háború miatt az Európai Unió lehetőséget biztosított az ukrán mezőgazdasági termékek vámmentes behozatalára az unió területére, aminek következtében hazánkba körülbelül 2 ezer tonna ukrán méz érkezett tavaly, ennek egy része azonban átment az országon, és csak egy bizonyos hányada került a boltokba. Az OMME elnöke beszélt arról is, hogy a méhészek örülnek a hírnek, mert ezzel az intézkedéssel a hazai termelők és fogyasztók jártak jól.

A fogyasztók ugyanis ennek köszönhetően nagyobb eséllyel jutnak valódi magyar mézhez, a méhészeknek jobb esélyei vannek eladni a terméküket, igaz, csak a hazai piacon. A hazai mézkiszerelőknek pedig nem lesz olyan egyszerű dolguk, ha nem magyar mézet szeretnének tenni az üvegekbe

- mondta Bross Péter.

Bross Péter ugyanakkor elmondta, hogy az elmúlt időszakban a teljes, Ukrajnából érkező mézmennyiség elérte az 55 ezer tonnát. A mézpiac pedig megállt, mivel a nyugat-európai felvásárlók nagy készleteket halmoztak fel a kínai és az ukrán mézből. Ezt egyébként az Agrárszektor által korábban megkérdezett méhészek is mindig megerősítették, mint mondták, tavaly ősz óta lényegében megszűnt a felvásárlás.

A szakember azon a véleményen van, hogy a tiltástól az exportpiac nem fog meglódulni, és valószínűleg a magyar felvásárlási árak se fognak nőni. Az OMME elnöke azonban megismételte, hogy az egyesület és a magyar méhésztársadalom üdvözli a bejelentett importtilalmat, és jó iránynak tartja azt, ám véleményük szerint az intézkedés akkor lenne még jobb, ha uniós szinten rendelték volna el. A korábban már említett 55 ezer tonna méz, ami vámmentesen érkezett az európai piacokra, nemcsak a felvásárlást állította le, de óriási, több tízmillió eurós veszteséget okozott az uniós termelőknek is. És mivel a magyar méz is árkövető, a hazai termelők is komoly pénzeket buktak emiatt.

Az Európai Bizottságnak most már látnia kell, hogy komoly problémák vannak az ágazatban. Az Ukrajnával határos országok fellépése is üdvözlendő, de nem elég. Igazság szerint az uniós méhészeknek egy közös fellépés kellene

- emelte ki Bross Péter.

Az Agrárszektor megkérdezte a magyar méhészeket is arról, hogy mi a helyzet jelenleg a felvásárlási árak és a mézkészletek terén. May Gábor, a Baranya megyei Maybee tulajdonosa szerint sem változott a helyzet a felvásárlás terén. Nagyon nyomott áron megy a méz, és aki teheti, az inkább kivár. A szakember ugyanakkor elmondta, hogy náluk folyamatos az értékesítés.

Nagyné Tóth Aranka, aki férjével Nagy Attilával és gyermekeivel együtt viszi a sajókazai Mr. Méz nevű családi vállalkozást, kérdésünkre kifejtette, hogy alapvetően üdvözlik a döntést, de mivel a felvásárlók korábban már bevásárolták magukat mézből, így nem tudják, a döntések hatása mikor válik majd a méhészeknél is érezhetővé. Ezt a lépést jóval korábban meg kellett volna lépni, jelezte a borsodi szakember, aki azt is elmondta, hogy a felvásárlás idén még nem indult meg. A készletek terén egyébként jól állnak, de mivel tele vannak a hordóik, az állománynak körülbelül az egynegyedét fogják idén vándorolni vinni. Nagyné Tóth Aranka elmondta, hogy az idei várhatóan egy lazább év lesz, mivel tavalyról rengeteg mézük maradt. A szakember ugyanakkor megemlítette, hogy a hordók meglehetősen megdrágultak tavaly óta, így sok méhésznek erre is figyelnie kell majd.

A békési Skara Méhészet vezetője, Skara László kérdésünkre elmondta, hogy a felvásárlási helyzet nem változott február óta, ha pedig mégis, akkor csak rosszabb lett. A tényleges felvásárlás nem indult meg, az informális felvásárlási árak pedig most, április közepén alacsonyabbak, mint két hónapja. A szakember elárulta, hogy a készletek terén mind rájuk, mind a környékbeli méhész kollégára inkább a kivárás jellemző az alacsony árak miatt, amelyek egyébként lassan az önköltségi szintet súrolják. Skara László szerint meglehetősen bizonytalan az idei tavaszi szezon, az áprilisi fagyok miatt pedig jelentős károk estek az akácban, így most aki csak teheti, tartalékolja a pénzét és az áruját is. Az importtilalom kapcsán a méhész úgy vélte, hogy ennek a hatása csak később fog jelentkezni, de most még nem lehet ebből sokat érezni. Skara László ugyanakkor szintén úgy érzi, hogy egy összeurópai gondolkodás és fellépés kéne a méhészeti ágazat érdekében.

Összesítve tehát elmondható, hogy a magyar méhészeti ágazat és a méhészek üdvözlik az importtilalmat, ám mind úgy vélik, hogy annak hatása csak később lesz érezhető. A felvásárlás jelenleg még nagyon lassan és nyomott árakon történik, így aki csak teheti, inkább kivár a jobb árak reményében. Mivel az időjárás szempontjából eddig az idei év nem volt túl kegyes a méhészekhez, idén várhatóan azok kerülhetnek jobb helyzetbe, akik megfelelő készletekkel rendelkeznek tavalyról.