Olasz fogyasztói csoportok arra kérték a versenyhatóságokat, hogy vizsgálják meg az árkartell lehetőségét, és felszólították a vásárlókat, hogy a "tésztasztrájk" keretében kerüljék el a termékeket, míg a francia kormány pénzügyi szankciókkal fenyegette meg az élelmiszertermelőket, ha nem csökkentik az árakat - írta meg a Financial Times. A tésztaárak emelkedése ugyanis Európa egyes részein messze meghaladja az általános inflációt, és annak ellenére is folytatódott, hogy a tészta előállításához használt búza ára jelentősen csökkent.

A gyártók - köztük az olasz Barilla, a De Cecco és a La Molisana, valamint a francia Panzani - ragaszkodnak ahhoz, hogy tésztáik ára tisztességes, a legutóbbi áremelkedések pedig az ukrajnai orosz inváziót követő magasabb gyártási és egyéb ráfordítási költségek hatását tükrözik. A vásárlók azonban üzérkedéssel és "kapzsinflációval" vádolják őket, és csodálkoznak, hogy miért fizetnek még mindig ilyen sokat ezekért az élelmiszerekért.

A valóság messze eltér a gyártók elbeszéléseitől. A havi szinten mért éves áremelkedés a jelenlegi infláció kétszerese

- mondta a Codacons olasz fogyasztói csoport.

Mindenhol nagy a drágulás

Az olaszok a világ legnagyobb tésztafogyasztói, évente nagyjából 23 kilogrammot fogyasztanak a Nemzetközi Tésztaszervezet ágazati szervezete szerint. És bár a szélesebb értelemben vett infláció az elmúlt hónapokban mérséklődött, a hivatalos statisztikák szerint májusban még mindig 14%-kal nőtt egy kilogramm tészta ára Olaszországban éves szinten, szemben az áprilisi 15,7%-kal és a márciusi 17,5%-kal. A kép egyébként hasonlóan mutat Európa más országaiban is. Az Egyesült Királyság és az EU adatai szerint áprilisban a tésztaárak inflációja az Egyesült Királyságban 27,6%-ot, Németországban 21,8%-ot, Franciaországban pedig 21,4 %-ot ért el.

Mi a helyzet Magyarországon?

Amint a fenti grafikonból is látható, 2023 áprilisában az előző év azonos időszakához képest Magyarországon drágultak meg a leginkább a tésztafélék, az áremelkedés 47% körül volt. Hasonló eredményre jutott a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) is. Mint írták, áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 24%-kal haladták meg az egy évvel korábbit, a száraztészták ára pedig 47,6%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

A Portfolio elemzése szerint Magyarországon az éves infláció áprilisban 24,5% volt, az élelmiszerek és az energia átváltozását nem mérő maginfláció is kiugróan magas, 23,2%-os volt. Egyébként már Magyarországon is megindult az árak csökkenése. Május végén az már lehetett látni, hogy jelentős mértékben, 13%-kal csökkent a száraztészták ára az előző hónaphoz képest. A Portfolio makroelemzője, Hornyák József ekkor arról beszélt, hogy az is javíthat a helyzeten, hogy fokozatosan mérséklődik az infláció. Mint fogalmazott, a jelenlegi 25% körüli infláció lassan, de biztosan 20% közelébe ereszkedik, nyár után pedig a 15% sem kizárt.

De honnan van a száraztészta?

Az Európában elfogyasztott tészta elsősorban kanadai durumbúzából készül, amelyet nagyrészt Olaszországba, a világ legnagyobb tészta-előállító országába importálnak. 2021-ben a Kanadában tapasztalt szélsőséges hőség és aszály miatt a termelés jelentősen visszaesett, az árak pedig az egekbe szöktek. Az árak az adott év decembere óta folyamatosan csökkentek, de ebben a hónapban megint emelkedtek kissé, miután az ukrajnai Nova Kahovka-i víztározó gátjának összeomlása megrázta a globális búzapiacokat - közölte a Mintec árutermék-kutató csoport. Bár a kanadai durum ára több mint 40%-kal csökkent a csúcsértékéhez képest, még mindig 18,8%-kal magasabb, mint 2021 júniusában, az árrobbanás előtt.

A tésztagyártók, akiket azzal vádolnak, hogy az inflációt használják fel az áremelés fedezésére, rámutattak, hogy a búza csak egy a sok ingadozó költség közül a terméküknek a szántóföldtől a fogyasztókig tartó útja során. Luigi Cristiano Laurenza, az Unione Italiano Food Pasta kereskedelmi szervezet főtitkára elmondta, hogy az ágazat még mindig küzd az orosz-ukrán háború kirobbanását követő megemelkedett energia-, logisztikai és csomagolási költségekkel, és hogy eltart egy ideig, amíg a csökkenő búzaárak a vásárlókhoz is eljutnak.

A termelési költségek hatása a termékekre sosem azonnali. Ha a jelenlegi költségcsökkenési tendencia hosszabb ideig folytatódik, akár a fogyasztói árak csökkenését is láthatjuk

- jelentette ki Luigi Cristiano Laurenza.

Ennek a késedelemnek az egyik oka az, hogy időbe telik, amíg a gyártók felhasználják a magasabb áron vásárolt búzát. Erről beszélt Giuseppe Ferro, a La Molisana, Olaszország negyedik legnagyobb tésztagyártója vezérigazgatója is, hozzátéve, hogy amint ez - három-négy hónapon belül - befejeződik, az árak csökkenni fognak. David Ortega, a Michigani Állami Egyetem élelmiszer-közgazdásza és egyetemi docense szerint az élelmiszerárak általában "ragadósak" az alapvető összetevőkön túlmenő költségek széles skálája miatt.

Nagyon gyorsan emelkednek, ha sokk éri őket, és aztán hosszabb időbe telik, amíg lefelé mennek. Látjuk, hogy az olyan nyersanyagok ára, mint a búza, elég jelentősen csökken. De a bérek még mindig emelkednek, és a csomagolóanyagok, illetve az egyéb hozzávalók egy része még mindig magas

- mondta David Ortega.

Egyre nagyobb a feszültség a gyártók és a fogyasztói csoportok között

A búza gabonapiaci ára és az ténylegesen kifizetett ár közötti eltérés áll az élelmiszeripari csoportok, a kiskereskedők és a politikusok között zajló küzdelem középpontjában. Mivel az élelmiszerárak megelőzték az energiaárakat, mint az infláció fő hajtóerejét Európa-szerte, a termelőkre különösen nagy nyomás nehezedik, hogy csökkentsék azokat, miután az olyan cégcsoportok, mint a Nestlé, az Unilever és a PepsiCo jó negyedéves nyereségről számoltak be, mivel a magasabb költségeket a fogyasztókra hárították át.

A Codacons azóta feljelentette a tésztagyártókat az olasz versenyhatóságnál, sürgetve, hogy vizsgálja ki, hogy a vállalatok összejátszottak-e az árak manipulálása érdekében. Eközben az Assoutenti, egy másik fogyasztói csoport egyhetes "tésztasztrájkot" hirdetett, arra buzdítva a vásárlókat, hogy ne vásárolják meg a terméket, hanem készítsék el otthon maguk. Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter a múlt hónapban azzal fenyegetőzött, hogy adóintézkedésekkel visszaköveteli a nyereséget, ha az ágazat nem hajlandó újrakezdeni az ártárgyalásokat a kiskereskedőkkel. A francia pénzügyminiszter ebben a hónapban közölte, hogy 75 élelmiszergyártó vállalta, hogy júliusig csökkenti az árakat, összhangban a csökkenő nagykereskedelmi költségekkel.

Az Egyesült Királyságban a kormány azon tervei, amelyek arra ösztönöznék a szupermarketeket, hogy önkéntesen szabják meg az alapvető élelmiszerek árának felső határát, visszatetszést váltottak ki a kiskereskedők, sőt még a konzervatív képviselők részéről is. A kormány elutasította a szupermarketek "nyerészkedésének" kivizsgálására irányuló felhívásokat, de az Egyesült Királyság versenyfelügyeleti szerve közölte, hogy alaposabban megvizsgálja a szupermarketek üzemanyagárképzését és az élelmiszerpiacot.

Az ügyben a De Cecco, a Barilla és a Panzani, amely Franciaországban termesztett búzából állítja elő tésztáit, és amely vállalta, hogy július 1-jén csökkenti árait, nem kívánt nyilatkozni. A közelmúltbeli franciaországi megállapodáson túlmenően a piac egyes részein, például a nagy szupermarketek saját márkás tésztáinak olcsóbb vonalainál már vannak első jelek a mérséklődésre. Összességében azonban a gyártók eddig nem sok jelét adták annak, hogy csökkentenék az árakat.