A 2020 márciusában berobbant koronavírus-járvány miatt 2021-ben jelentős önköltség-növekedés tapasztalható a magyar tejágazatban. A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács a közelmúltban széleskörű felmérést hajtott végre, hogy pontosabb számokkal rendelkezzen a témában, ahogy arról az Agrárszektor is beszámolt.

Súlyos gondokkal küzd a magyar tejágazat: nagy baj lesz, ha nem történik változás

Jelentős költségproblémákkal küzd az ágazat.

Az Agrárszektor megkérdezte a Tej Terméktanácsot arról, hogy lehet-e arra számítani, hogy a közeljövőben emelkedni fog a tej fogyasztói ára, és ha igen, mekkora lehet ez a drágulás. Harcz Zoltán válaszában kifejette, hogy szakmai álláspontjuk és az egyszerű közgazdasági alapelvek szerint az árak rendezésének be kell következnie, azonban ennek nyélbe ütése - időzítése, mértéke, a megvalósítás ütemezése, tejtermékenkénti differenciáltsága - minden esetben az érintett, de egymástól független vállalkozások - tejtermelők, feldolgozók és kereskedők - feladata. Az ágazatban a partnerek minden esetben élő szerződések mentén működnek együtt. Az ügyvezető igazgató szerint a tejpiaci szereplőknek most is egy előre tekintő, az összágazati érdekeket is szem előtt tartó üzletpolitikát javasolt folytatni annak érdekében, hogy az ágazatra háruló terhek megosztódjanak a termékpályán, és ne csak egy szereplői kör szenvedje el a költségnövekedés okozta károkat.

Arra a kérdésre, hogy a költségek növekedése milyen mértékben veszélyezteti a termelők megélhetését, Harcz Zoltán azt válaszolta, hogy nem tudnak olyan tejtermelőkről, akiket közvetlen csőd fenyegetne. Azonban, ha a tejtermelés több éven át veszteséges, akkor joggal merülhet fel a cégvezetőkben ezen tevekénység befejezése. Jelenleg azonban a költségnövekedés a tejtermelőknél és feldolgozóknál, sőt a kiskereskedelemi láncoknál (pl. higiéniai költségek) is meg fog jelenni.

A szakember most elsődleges veszélyforrásként azt látja, hogy a jelenlegi folyamatok miatt a termelők és feldolgozók képtelenek hatékonyságukat, termelékenységüket, illetve az automatizálást a jelenleginél gyorsabb ütemben növelni. Az ágazat felgyorsult tejtermelői és feldolgozói beruházásait, termékfejlesztéseit, az innovációt, kapacitásbővítést, a fenntarthatósági célok megvalósítását is veszélyezteti, ha nem történik változás. Mindez pedig azért szükséges, hogy hosszú távon is talpon tudjanak maradni az ágazati szereplők.

Harcz Zoltán szerint az ágazat kisegítése, megmentése érdekében rendkívül fontos feladat a tejtermelőktől a kiskereskedőkig, a nyerstejtől a késztermékig jelen lévő strukturális költségproblémák rendezése. A szakmaközi szervezet tagjainak legfontosabb célja az ökonómiai értelemben vett fenntarthatóság és a piaci egyensúly biztosítása egy olyan ciklikus, időnként hektikus piacon, mint a tejpiac.