Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az ökológiai gazdálkodás a NÉBIH megfogalmazása szerint „egy olyan gazdálkodási, élelmiszer-előállító rendszer, amely tiltja, illetve korlátozza bizonyos növényvédőszerek, műtrágyák, talajjavító szerek, valamint a mesterséges állatgyógyászati készítmények, illetve hozamfokozók használatát. Az ökológiai termelés magas állatjóléti szabványokat alkalmaz, elősegíti a természeti környezet megóvását és a fenntarthatóságot. A gazdasági szereplő a gazdálkodás során elvárt elvek, szabályok betartását fokozott ellenőrzés mellett alkalmazza a termeléstől a feldolgozáson keresztül a kereskedelemig.
Hogyan válthat egy hagyományos gazdálkodó ökora?
Az ökológiai gazdálkodás rendszeréből származó termékek megnevezésben az „öko” előtag, valamint szinonimái, a „bio” és az „organic”, azaz organikus gazdálkodás használatosak.” Az ökológiai gazdálkodásra való áttéréshez szükség van egy átállási időszakra. Ez az időszak a vetést megelőzően legalább kétéves periódus az egyéves kultúrák, a gyep/legelő vagy évelőtakarmány-termő parcellák esetében; a takarmányoktól eltérő, évelő növények esetében az ökológiai termékek első betakarítása előtt legalább három év telik el, hasonlóan az ültetvényekhez. Ebben az időszakban már jelentkeznek az ökológiai gazdálkodás gyakorlatából eredő többletköltségek, a termék azonban még nem értékesíthető biotermékként. Egyes esetekben az illetékes hatóság ez az időszakot meghosszabbíthatja, amennyiben a földterület állapota indokolja.
Ebbe megéri belevágni: sokan már csak így ültetnek növényt Magyarországon
A növényi termékek mellett ökológiai állattartás is létezik. Abban az esetben, ha nem ökológiai tartású állatokat vontak be a gazdaságba szintén van egy átállási időszak. A hossza a ló- és szarvasmarhaféléknél (köztük a bivaly- és bölényfajok) 12 hónap, de mindenképpen legalább élettartamuk háromnegyed részében húsként való hasznosításuk esetében. Hat hónapon keresztül a kistestű kérődzők, a sertések és a tejtermelésre tartott állatok esetében, tíz héten keresztül a húsként hasznosított baromfi esetében (ha háromnapos kora előtt vonták be az ökológiai termelésbe), továbbá 6 héten keresztül a tojástermelésre tartott baromfi esetében. Méhészetekre egy év átállási időszak vonatkozik.
A világ legnagyobb bioélelmiszer fogyasztói
Ökológiai gazdálkodást 188 országban folytatnak, 2022-ben elérte a 96,4 millió hektár mezőgazdasági területet (beleértve az átállási területet is), ami a világ mezőgazdasági területeinek a 2%-át fedi le. A legnagyobb ökológiai mezőgazdasági területtel rendelkező régiók Óceánia és Ausztrália (53,2 millió hektár – a világ ökológiai mezőgazdasági területeinek több mint fele, 55%-a) és Európa (18,5 millió hektár, 19%). A sorban Latin-Amerika következik 9,5 millió hektárral (10%), majd Ázsia 8,8 millió hektárral (9,2%), Észak-Amerika 3,6 millió hektárral (3,8%) és Afrika 2,7 millió hektárral (2,8%). Az országok sorában Ausztrália áll az első helyen 53,0 millió hektárral, majd India követi 4,7 millió hektárral és a dobogó harmadik fokán Argentína állt 4,1 millió hektárral.
A bioélelmiszerek és -italok globális piaca 2022-ben elérte a 135 milliárd eurót. A legnagyobb részesedéssel az Egyesült Államok rendelkezett, a világpiac 43%-át tette ki, ezt követte az Európai Unió (45,1 milliárd euró, 34%), azon belül is Németország (15,3 milliárd euró, 11%) és Kína (12,4 milliárd euró, 9,2%). Míg Kanadában és az Egyesült Államokban növekedés volt megfigyelhető, addig több európai országban is stagnálás vagy akár visszaesés történt. Ezek az ingadozások rávilágítanak arra, hogy a biopiacokat hogyan befolyásolják a globális fejlemények, például az energia- és inflációs válságok, valamint az ukrajnai konfliktus következményei.
Ezt már nem tudják elkerülni az agrárvállalkozások: eljött az idő, lépni kell
Az egy főre jutó fogyasztás Európában volt a legmagasabb, pontosabban Svájcban, ahol fejenként átlagosan 437 eurót költöttek 2022-ben biotermékekre, ezt követte Dánia (365 euró), Ausztria (274 euró) és Luxemburg (259 euró). (Magyarországon az ÖKO EK rendelet által előírt ellenőrzési rendszer keretén belül két tanúsító szervezet, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft és a Bio Garancia Kft. ellenőrzése alatt folytathatják tevékenységüket azok, akik ökológiai termék előállítást, feldolgozást vagy forgalmazást kívánnak folytatni. A két szervezet működése között az ellenőrzés és tanúsítás szempontjából különbség nincs). A bioélelmiszerek kétségtelen hátránya a vásárlók szempontjából az úgy nevezett zöld árprémium jelensége, azaz magasabb árral kénytelenek szembesülni vásárláskor.
A termőföldtől az asztalig - Mit hozhat az uniós stratégia?
A termőföldtől az asztalig stratégia célja az EU mezőgazdasági földterületeinek legalább 25%-a kerüljön ökológiai gazdálkodás alá 2030-ra, továbbá az ökológiai akvakultúra jelentősen növekedjen. Ennek elősegítéséhez nyújt támogatást az OrganicTargets4EU projekt, amit az EU finanszíroz. Célja azonosítani az ökológiai ágazat fejlesztéséhez elengedhetetlen mozgatórugókat és akadályokat annak érdekében, hogy lehetséges forgatókönyveket dolgozzon ki a célok eléréséhez. Elemzi az ökológiai gazdálkodás területi növelésének lehetőségeit, a termelés és a piacok növekedésének társadalmi-gazdasági hatásait, továbbá támogatja a tudományos kutatásokat és az innovációt.
A biogazdálkodás a legnagyobb hangsúlyt a környezet- és vadvédelemre, valamint az állattenyésztésben az állatjóléti szempontokra helyezi. A biotermelés holisztikus termelésirányítási rendszereket foglal magában a termények és az állattenyésztés számára, hangsúlyozva a gazdaságon belüli gazdálkodási gyakorlatokat a gazdaságon kívüli inputokkal szemben.
2022 végére Európában több mint 18,5 millió hektárt tett ki a biogazdálkodás, ebből az Unió országai 16,9 millió hektárt fedtek le, ami 2021-hez képest 0,2 millió hektárral, az EU-n belül pedig 0,8 millió hektárral volt több. Az élen Franciaország (2,9 millió hektár), Spanyolország (2,7 millió hektár) és Olaszország (2,3 millió hektár) álltak. A biotermékek kiskereskedelmi értékesítése az EU-n belül 2,8%‑kal csökkent 2021-hez képest, azonban az Európai Bizottság 2030-ra kitűzött fentebb említett céljának eléréséhez a 2021. évinél erősebb éves növekedésre lesz szükség.
Lehet a termelés egyszerre fenntartható és megtérülő?
Az EU-ban egyre több szarvasmarhát, juhot és kecskét tartanak ökológiai állattartással, ugyanakkor az EU összes állatállománya folyamatosan csökken. Az Eurostat szerint ökológiai gazdaságokban 2022-ben 5,4 millió szarvasmarha volt, ami az Unió szarvasmarha-állományának a 7,2%-át tette ki. Továbbá 1,0 millió tejelő tehenet (az EU tehénállományának 4,9 %-a), 6,1 millió juhot (az EU állományának 10,4 %-a) és 1,4 millió kecskét (az EU kecskeállományának 12,7 %-át) tartották biofarmokon.
Hazánkban is terjed az organikus szemlélet
Hazánkban az átállási és az ökológiai terület együttes nagysága 320 ezer hektár volt 2023-ban, ami a mezőgazdasági terület 6,3%-át teszi ki. Az ökológiai gazdálkodású területek (átállási területtel együtt) több mint a fele rét vagy legelő, egyharmada szántóföld (elsősorban gabonafélék termesztését végzik) és alig 7%-a ültetvény kategóriába esik. A biogazdálkodási területek 2016-ban és 2019-ben ugrottak meg jelentősen, majd 2019 után szinte megállt a növekedés. Minden kiugrás elsősorban a támogatási rendszernek köszönhető. Összességében elmondható, hogy a 18 év alatt két és félszeresére duzzadt a terület. A tanúsító szervezetek1 által nyilvántartott gazdasági szereplők száma 2023-ban összesen 5477 volt, amelynek a 91%-a mezőgazdasági termelő volt, 8,7%-a feldolgozó, illetve 6-7% a vállalkozásoknak végzett külkereskedelmi tevékenységet. Ökológiai gazdálkodás keretein belül tartott állatlétszám 2023‑ban 163 ezer darab volt, ennek 77,5%-a baromfi és 13,8%-a volt szarvasmarhaféle. A juh (6,1%), a sertés (2,4%) és a kecske (0,2%) kisebb részarányt képviseltek.
A hazai bio termékek kiskereskedelmi forgalmáról nincsenek hivatalos adatok, csupán a FIBL bocsát rendelkezésre statisztikai adatokat, amelyek szerint a 2022-es forgalom elérte az évi 30 millió eurót, ami a teljes kiskereskedelmi forgalom csupán 0,3%-a. Azonban, ha több évre visszamenőleg is megnézzük az adatokat, azt látjuk, hogy 2014 és 2022 között állandó volt ez a szám, ami az adatok hiányára utalhat. Általánosságban elmondható Magyarországon, hogy a nagyobb biogazdaságok alapanyagként exportálják termékeiket. Becslések szerint az összes növény, kertészeti és állati-eredetű termék igen nagy részét (80‑90%) teszi ki ez az arány. A friss termékek hazai piacra kerülése a kisebb biogazdaságok teljesítményén múlik.
Gazdákat tévesztett meg a Biokontroll: csúnyán lebukott a nagy szervezet
2022-ben az európai biopiac, így a hazai piac is számos kihívással szembesült. A megélhetési költségek sok országban megugrottak, az infláció soha nem látott szintet ért el, aminek következtében a fogyasztók csökkentették a biotermékekre fordított kiadásaikat. Mivel a fogyasztói tudatosság azonban hosszútávon megmarad, ezért várhatóan rendeződni fog. Számos új lehetőséget tartogat az ökológiai termelés, mint például a termelés ezirányú integrációja, a feldolgozottsági szint növelése vagy a bio piaci részesedésének növelés a HoReCa szektor irányában. Az a trend pedig egész biztosan továbbra is erősödik, miszerint a gazdálkodóknak minőségi élelmiszert kell termelnünk, környezetpusztítás nélkül, miközben az új közös uniós agrárpolitika keretei között is kiemelt szerep jut az ökogazdálkodásnak.
A szerző az OTP Bank Agrárgazdasági Értékesítési Igazgatóságának vezetője.
