Új őrület a magyar kertekben: egyre többen ültetnek ilyen gyümölcsöket
Sokan vélik úgy, hogy kis kertben nem férnek el gyümölcsök, pedig van választék bőven.
Az amerikai kukoricabogár a levélbogárfélék családjába tartozó rovarfaj, a kukorica egyik legfontosabb rovarkártevője. Magyarországon is komoly gondokat tud okozni a termelőknek.
Az amerikai kukoricabogár jellemzői
Az amerikai kukoricabogár Észak-Amerikából került Magyarországra már több mint 25 éve. Európában 1992-ben észlelték először, a belgrádi repülőtér közelében, innen kezdte el terjedését. Magyarországon 1995 óta van jelen. Európában ma elsősorban a Balkánon, hazánkban és Szlovákiában gyakori, de számos országban jelen van, az Egyesült Királyságból pedig kiirtották. A kifejlett bogár teste megnyúlt, kb. 5 mm (4,4-6,8 mm) hosszú. Szalmasárgás-narancssárgás szárnyfedőjén három hosszanti fekete csík húzódik, amelyek szélessége változó, esetenként teljesen összeolvadnak. Az amerikai kukoricabogár tora sárgás, fényes, lábai fekete-sárga foltosak. A hím csápjai valamivel hosszabbak a nőstényénél és kb. 4,2 mm-esek, a potroha pedig sárga. Bábja csupasz és fehér, a kifejlett bogár kibújása előtt valamivel barnásra sötétül.
Elsődleges tápnövénye a kukorica, de az imágók polifág pollenfogyasztók, így a kukorica mellett a napraforgó, illetve a különböző gyomnövények virágporával is táplálkozhat. Igazán jelentős károkat azonban a kukoricatáblákon képes okozni. A bogár lárvája és az imágó egyaránt kártevő. Az imágók a bibeszál, míg a lárvák a gyökerek rágásával okoznak kárt, de ebből az utóbbi a nagyobb probléma. A jellegzetes, "hattyúnyak"-nak nevezett tünetek a súlyos kártétel esetén jelentkeznek, de az okozott kár a legrosszabb esetben a kukorica teljes elszáradásához vezethet. A meleg, száraz időjárás ugyanis nem kedvező a kukorica gyökerének regenerálódása szempontjából, így ahol jelentős a kártétel, már szembetűnők a tünetek.
A kukoricabogár esetében a megelőzésre kell nagy figyelmet fektetni. Fontos, hogy kerüljük a monokultúrás termesztést, és oda kell figyelni a vetésváltásra. Az amerikai kukoricabogárnál már megfigyelték, hogy a szóján is át tud telelni a kártevő, így ezt is érdemes figyelembe venni a vetésváltás kialakításakor. Petéje a talajban telel át, annak felső 15-30 cm-nyi rétegében, a lárvák május végén kelnek ki. A lárvafejlődés hossza a hőmérséklettől függ, átlagosan 29 nap a hímek, és 32 nap a nőstények esetében. A kifejlett bogarak június végén, július elején jelennek meg. Az amerikai kukoricabogárnak évente egy generációja nő fel.
Sokan vélik úgy, hogy kis kertben nem férnek el gyümölcsök, pedig van választék bőven.
Amit korábban hulladéknak hívtunk, arra másodlagos nyersanyagként kell tekinteni.
Ha ez így megy tovább, a narancslé olyan luxuscikké válhat, amit egyre kevesebben engedhetnek meg maguknak.
Egyre többen érzik ezt, ahogy a klímaváltozással összefüggésbe hozható természeti csapások vagy más jelenségek a mindennapok részévé válnak.
Chilében is megalakult az úgynevezett vetőmagőrök mozgalma, akik a hagyományos növényfajták megmentését tűzték ki célul maguk elé.
A mezőgazdasági igényekre szabott vállalatirányítási rendszerek az agrárcégek legjobb eszközei lehetnek arra, hogy megőrizzék és növeljék versenyképességüket.