Új őrület a magyar kertekben: egyre többen ültetnek ilyen gyümölcsöket
Sokan vélik úgy, hogy kis kertben nem férnek el gyümölcsök, pedig van választék bőven.
A szőlőkabóca Amerikában őshonos. Európában először 1958-ban, Franciaországban találták meg. Itthon 2006-ban észlelték először. Fő tápnövénye a szőlő, aminek a levélfonákán szívogat.
Az amerikai szőlőkabóca jellemzői
Az amerikai szőlőkabóca tojás alakban, a tőke kétéves részén, a foszló kéreg alatt telel át. A lárvák kelése időjárástól függően elhúzódó, május közepétől egészen július első dekádjáig tarthat. Öt lárvastádium után az imágók az időjárás függvényében július elejétől-közepétől jelennek meg és egészen szeptember végéig, október elejéig, illetve a fagyokig megfigyelhetőek. Az amerikai szőlőkabóca rajzáscsúcs időjárástól függően július vége és augusztus közepe közötti időszakra esik. Jelentős gazdasági kárt közvetett módon a karantén fitoplazma terjesztésével okoz.
Fertőzött növényállományban a fiatal, L1-L2-es lárvák táplálkozásuk során már képesek felvenni a fitoplazmát. Az egyedek fertőzőképessége kb. 4-5 hét múlva alakul ki, bármilyen fejlődési stádiumban vannak is, és egész életük során fertőzőképesek maradnak. Hazánkban 2006 tájékán jelentek meg az első szőlőkabócák, de kezdetben alacsony egyedszámban, majd 2014-re már az összes megyéből érkezett róluk bejelentés.
Honnan ismerhető fel az amerikai szőlőkabóca?
A nimfák kezdetben átlátszó, majd sárgás színűek, az imágók viszont barnás, foltokkal tarkított külsővel rendelkeznek. A teljesen kifejlett szőlőkabócák körülbelül 5 mm hosszúak. Mindössze néhány nap leforgása alatt képesek rettentő mértékben elszaporodni. Tojásaikat a szőlőtőke kétéves szárrészének kérge alá helyezik. A szőlőkabóca kizárólagos tápnövénye a szőlő, melynek leveleit szívogatja. Azonban gyakran összetévesztik a megszólalásig hasonló, közeli rokonaival, a többi mezei kabócával.
Az amerikai szőlőkabóca azért okozhat komoly fejtöréseket, mert az aranyszínű sárgaságot kiváltó fitoplazma hordozója. Ez a szőlő egyik olyan kórokozója, ami ellen tulajdonképpen nem létezik ellenszer, így a betegséget terjesztő kártevők gyérítése kiemelten fontos. A fertőzés kezdetben rendkívüli mértékben csökkenti a terméshozamot, végül elpusztítja a szőlőtőkét.
Hogyan lehet védekezni az amerikai szőlőkabóca ellen?
A kifejlett egyedek nagyon-nagyon szívósak, így szinte lehetetlen megszabadulni tőlük, még a fagyokat is túlélik a szőlőkabócák. Emiatt, legfeljebb minimalizálni lehet számukat. Legyőzésükben az időzítés és a megelőzés játszik kulcsszerepet: a legjobb eredményt a lárvakelés során alkalmazott, elfogadott rovarölő szerekkel érhetjük el - ez május közepétől június közepéig esedékes.
Sokan vélik úgy, hogy kis kertben nem férnek el gyümölcsök, pedig van választék bőven.
Amit korábban hulladéknak hívtunk, arra másodlagos nyersanyagként kell tekinteni.
Ha ez így megy tovább, a narancslé olyan luxuscikké válhat, amit egyre kevesebben engedhetnek meg maguknak.
Egyre többen érzik ezt, ahogy a klímaváltozással összefüggésbe hozható természeti csapások vagy más jelenségek a mindennapok részévé válnak.
Chilében is megalakult az úgynevezett vetőmagőrök mozgalma, akik a hagyományos növényfajták megmentését tűzték ki célul maguk elé.
A mezőgazdasági igényekre szabott vállalatirányítási rendszerek az agrárcégek legjobb eszközei lehetnek arra, hogy megőrizzék és növeljék versenyképességüket.