Új őrület a magyar kertekben: egyre többen ültetnek ilyen gyümölcsöket
Sokan vélik úgy, hogy kis kertben nem férnek el gyümölcsök, pedig van választék bőven.
Az articsóka Észak-Afrikában őshonos fészkesvirágzatú zöldség- és gyógynövény. Az ókori görögök óta fogyasztott zöldségféle. Európában leginkább Olaszországban termesztik.
Az articsóka jellemzői és termesztése
Az articsóka magas termetű, évelő növény. Hosszú levelei osztottak, zöldeskék színűek, fonákja pedig fehéres színű. Ránézésre rokonaihoz, a bogáncsformákhoz és a szamárkenyérhez hasonlóan veszedelmesen szúrósnak tűnik, filces-szőrös levelei azonban puhák, kellemes tapintásúak. Az articsóka magról hajtva többnyire csak a második évben kezd virítani, és 3-4 éven át ad jó termést. A bogáncséhoz hasonló, bíborszínű, majd ököl nagyságúra megnövő fészekvirágzatai a nyár végén jelennek meg a virágzati tengelyeken.
Habár Magyarországon csak elvétve termesztik, az articsóka nálunk is megmarad a kertben, így akár gasztronómiai élvezeti értékéért, akár különleges megjelenéséért érdemes megpróbálkozni az ültetésével. Ha palántát ültetünk, az articsóka tövek lehetőleg 1x1 méter távolságba kerüljenek egymástól, mivel helyigényes zöldségnövényről van szó. Ha saját magunk szeretnénk felnevelni az articsóka palántát, akkor már februárban el kell vetnünk a magokat melegágyban, vagy cserépben, majd márciusban ki kell válogatni a hajtásokat. Az articsóka palánták májusban kerülnek ki a végleges helyükre, a róluk leszedett rügydugványok segítségével pedig az articsóka tovább is szaporítható, szintén melegágyas gyökereztetéssel.
Mindenképpen tartsuk szem előtt, hogy az articsóka egy víz- és tápanyagigényes növény, ami miatt kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy ne szomjazzon - de ne is áztassuk el! Az articsóka virágzatkezdeményeit július és szeptember között általában folyamatosan szüretelhetjük. Ősszel az elvirágzott articsóka szárakat kitörik, majd talajtakarással, felkupacolással védik meg a növényt a téli faggyal szemben. Az articsóka 3-4 éven keresztül ad megfelelő termést, ezek közül is érdemes a kisebbeket felhasználnunk fogyasztásra, hiszen azok zsengébbek.
Az articsóka felhasználása és jótékony hatása
Az articsóka nemcsak zöldségként, hanem gyógynövényként is nagy népszerűségnek örvend. A leveleiből készült articsóka kivonat számos gyógyszer és étrendkiegészítő alapja, hiszen erősíti a májszövet regenerálódását, illetve javítja az emésztést és epehajtó hatással is bír. Az articsóka a szív- és érrendszeri megbetegedések ellen is alkalmazható, ugyanis csökkenti a koleszterinszintet és a vérnyomást. Mindezek mellett jót tesz az érelmeszesedés ellen és felhasználható cukorbetegség, illetve a vesebántalmak ellen egyaránt
Sokan vélik úgy, hogy kis kertben nem férnek el gyümölcsök, pedig van választék bőven.
Amit korábban hulladéknak hívtunk, arra másodlagos nyersanyagként kell tekinteni.
Ha ez így megy tovább, a narancslé olyan luxuscikké válhat, amit egyre kevesebben engedhetnek meg maguknak.
Egyre többen érzik ezt, ahogy a klímaváltozással összefüggésbe hozható természeti csapások vagy más jelenségek a mindennapok részévé válnak.
Chilében is megalakult az úgynevezett vetőmagőrök mozgalma, akik a hagyományos növényfajták megmentését tűzték ki célul maguk elé.
A mezőgazdasági igényekre szabott vállalatirányítási rendszerek az agrárcégek legjobb eszközei lehetnek arra, hogy megőrizzék és növeljék versenyképességüket.