Új őrület a magyar kertekben: egyre többen ültetnek ilyen gyümölcsöket
Sokan vélik úgy, hogy kis kertben nem férnek el gyümölcsök, pedig van választék bőven.
A berkenye egy dísznövény, de esztétikuma mellett termése is ehető és különleges ízű. Mivel remekül viseli a légköri szennyeződéseket, városba is bátran ültethető.
A berkenye jellemzői és felhasználása
A berkenye fajtától függően terméséből lekvár, likőr, pálinka vagy ecet készül, fája remekül megmunkálható, leveleiből pedig tea is készíthető. A berkenye roppant hosszú életű fa, a család több generációjának lesz kedves növénye, faluhelyen szokás gyermek születésekor is ültetni. Virágzására 10-15 évet kell várni, a fürtökben megjelenő fehér virágok körül rendszerint rózsabogarak keringenek. A berkenye magassága körülbelül 10-15 méter, lombkoronája fiatalon általában keskeny, később kiszélesedik, jellemzően ovális, vagy gömb alakú terebélyes formát vesz fel. Termése apró almácskára emlékeztető 2-3 cm-es bogyó, ami csak utóérlelés után fogyasztható, ezt tartsuk mindenképpen szem előtt!
A berkenyét luc- és jegenyefenyő csemete ültetvényeknél gyakran ültetik, mert igénytelen, megnő sovány, vagy száraz talajon is, gyorsan nő, elnyomja a magas, kórós vágásnövényzetet. Leveleiből főzött teáját csersavtartalma miatt bél- és gyomorbántalmakra alkalmazzák. A berkenye bogyóiból pálinkát, likőrt és ecetet készítenek, de a faiparnak is hasznos, hiszen fája jól megmunkálható, faragható, esztergálható és fényezhető. Lombja jó takarmány juhok és kecskék számára és az állatgyógyászatban is használják bogyóit, mégpedig kecske- és sertésorbánc ellen.
Sokan vélik úgy, hogy kis kertben nem férnek el gyümölcsök, pedig van választék bőven.
Amit korábban hulladéknak hívtunk, arra másodlagos nyersanyagként kell tekinteni.
Ha ez így megy tovább, a narancslé olyan luxuscikké válhat, amit egyre kevesebben engedhetnek meg maguknak.
Egyre többen érzik ezt, ahogy a klímaváltozással összefüggésbe hozható természeti csapások vagy más jelenségek a mindennapok részévé válnak.
Chilében is megalakult az úgynevezett vetőmagőrök mozgalma, akik a hagyományos növényfajták megmentését tűzték ki célul maguk elé.
A mezőgazdasági igényekre szabott vállalatirányítási rendszerek az agrárcégek legjobb eszközei lehetnek arra, hogy megőrizzék és növeljék versenyképességüket.