
Egyre több ilyen élelmiszer van itthon: sokan veszik, de ezt nem tudják róla
Egyre több proteines élelmiszerrel találkozhatunk a boltokban, utánajártunk, tényleg egészségesek-e.
A búza az egyik legnagyobb területen előforduló gabonaféle, szinte mindenhol termesztik a Földön. Az élelmezést tekintve is kitűnik a többi haszonnövény közül.
Nemcsak kenyér készülhet a búzából, hiszen értékes alomanyag a szalmája, valamint nagyszerű abraktakarmány, továbbá ipari alapanyagként is felhasználhatók az ipari részei. A búza régóta a történelem része, hiszen a régészeti kutatásokból kiderült, hogy már Egyiptom legrégibb emlékei között említik a búzát. Kínában (mely a legnagyobb búzatermelő) időszámításunk előtt 2700-ban is termesztették, az ókori világ szinte minden területéről lehet találni említést a használatáról vagy a termeléséről.
A búza termesztése és ápolása
Megkülönböztethetünk őszi és tavaszi búzát, a nevéből is kiderül, hogy a két fajtát az év különböző szakaszaiban kell vetni. Az őszi búza vetésideje október 5-25, ebben az időszakban lehet optimálisan elvetni a magokat. Nagyon fontos, hogy a vetés összhangban legyen a hőmérséklettel és az időjárással. A búza érzékeny az előveteményekre, azok az ideális előveteményei, melyek viszonylag korán már betakarításra kerülnek, és nagy mennyiségű szár-és tarlómaradvány sem marad utánuk. A hüvelyesek például megfelelőek erre a célra, a legjobb a borsó, de a szója, a bab és a lencse is megállja a helyét. Önmaga után is nehezebb vetni, de bármelyik más kalászos gabona rossz elővetemény – ilyen például a tritikálé vagy az őszi árpa is.
A csapadékhiány gondokat okozhat a termesztés során, a legnagyobb terméskiesést az aszály okozhatja, amit korszerű agrotechnikai eljárásokkal lehet csak mérsékelni. A talaj szintén fontos elem, hiszen a búza rendes fejlődéséhez sok vízre és könnyen felvehető tápanyagra van szükség. Leginkább a mély termőrétegű, jó szerkezetű, tápanyagokkal jól ellátott, jó vízgazdálkodású talajokat kedveli. Mivel tápanyagigényes növényről van szó, a nagy és biztos termések eléréséhez elengedhetetlen, hogy könnyen felvehető tápanyagok álljanak a rendelkezésére. Ez csak trágyázással érhető el. A vetés mélységét a magágy minősége, a fajták igénye és a talajkötöttség határozza meg: kötöttebb talajokon 4-5 centiméter, míg a lazább talajokon 5-7 centiméter az ideális vetésmélység. A búza egyik legfontosabb tápeleme a nitrogén, mert nemcsak a termés mennyiségét növeli, hanem javítja a búza sütőipari minőségét is. Ezért az optimális nitrogénellátás igen nagyjelentőségű a búzatermés mennyiségére és minőségére. A túlzott adagolást viszont kerülni kell!
Ha meleg, száraz az ősz, akkor kissé mélyebbre, nedves, hűvös őszön pedig sekélyebbre kell vetni, hogy a bokrosodási csomó az optimális 4 centiméter körüli mélységben alakuljon ki. A búzát rendszerint a gyakorlatban kialakult "gabonasortávolságra" vetik, ami 12 centiméter, de vethető kisebb (10,5 cm) vagy épp nagyobb (15 cm) sortávolságra is.
A tavaszi búza hasonlít az őszi búzára, már ami a termőhelyigényt és a tápanyagigényt illeti. Utóbbihoz annyit érdemes még hozzátenni, hogy a tervezett termésre számított nitrogén hatóanyag legnagyobb mennyiségét tavasszal kell, hogy megkapja vetés előtti alaptrágyázással és maximum egyszeri fejtrágyázással. Amiben még különbözik, hogy őszi „társához” képest sekélyebb a gyökérzete, valamint nagyobb a termésingadozása is.
A búza betegségei és kártevői
Az őszi gabonavetéseket károsító fajokat Európa-szerte meg lehet találni. A gabonapoloska sok bosszúságot okozhat. A kabócák és a levéltetvek szintén veszélyeztethetik a termést. A csíkos gabonakabóca által terjesztett búzatörpülés vírus előfordulása a növények törpülését, valamint csokrosodását és sárgulását eredményezi. Szeptóriás levélfoltosság: szintén egy gomba okozta betegség, eleinte a leveleken megjelenő kissé kerek formájú foltokról ismerhető fel, később már fekete „sebek” is észrevehetőek a szárakon. Akár a magokat is elérheti, ezért érdemes ellenálló fajtákat választani vagy vetésforgót „használni”. A kalászfuzáriózis az egyik leggyakoribb betegség, járványos években akár 50%-os terméskiesést is okozhat. Védekezni ellene igen komplex feladat, leginkább a kémiai növényvédelemre kell támaszkodni.
Egyre több proteines élelmiszerrel találkozhatunk a boltokban, utánajártunk, tényleg egészségesek-e.
A hibrid fajták bár kiemelkedően jó tulajdonságokkal rendelkeznek, érdemes kipróbálni a tájfajtákat is.
Rengeteg előnnyel járhat a mezőgazdaságban a fekete katonalégy lárvájának hasznosítása.
Egyre bizonytalanabb a banán jövője, 2080-ra a termelő régiók 60 százalékát fogja súlyosan érinteni a klímaváltozás.
Mi a jó választás az otthoni konyhakerthez? Hogyan készüljünk elő a forró nyári hónapokra?
Végére értünk a beadási időszaknak! A tavalyi év tapasztalatait felhasználva az Arasz komoly segítség volt 2024-ben is az EGN beadás követelményeinek való megfelelésben.
A Glomo Start mIKRo kimondottan fajgazdag inokulálást tesz lehetővé, ugyanis hét különböző gombafaj szaporítóképleteit tartalmazza.
Megújult a közkedvelt starter műtrágya, a Corn Starter Pro