Új őrület a magyar kertekben: egyre többen ültetnek ilyen gyümölcsöket
Sokan vélik úgy, hogy kis kertben nem férnek el gyümölcsök, pedig van választék bőven.
A ganajtúrófélék vagy ganéjtúrófélék a bogarak rendjének és a mindenevő bogarak alrendjének egy családja. A család kozmopolita (az egész földön elterjedt); rendkívül fajgazdag.
A ganajtúrófélék jellemzői, felépítésük
A családba egyaránt tartoznak apró és óriás termetű fajok. Testük többnyire zömök. Csápjuk többé-kevésbé térdes; a csápok tőíze rövid, bunkója az egyik oldalra megnyúlva leveles vagy legyező, fésű alakúan lemezes. A lemezek lehetnek merevek vagy szétterpeszthetőek, az első csápíz hosszabb a többinél.
Elülső lábaik (különösen a nőstényeké) ásásra alkalmasok. A ganajtúrófélék lábfeje ötízes, gyenge lábú, vaskos, C alakban görbült lárváik pedig a pajorok. A ganajtúrófélék trágyában, fákon és bokrokon, virágokon, a földben vagy korhadó fában élnek. A pajorok viszont rendszerint a földben, és a növények gyökereit rágják, így egyben kártevőkké is válhatnak.
Sokan vélik úgy, hogy kis kertben nem férnek el gyümölcsök, pedig van választék bőven.
Amit korábban hulladéknak hívtunk, arra másodlagos nyersanyagként kell tekinteni.
Ha ez így megy tovább, a narancslé olyan luxuscikké válhat, amit egyre kevesebben engedhetnek meg maguknak.
Egyre többen érzik ezt, ahogy a klímaváltozással összefüggésbe hozható természeti csapások vagy más jelenségek a mindennapok részévé válnak.
Chilében is megalakult az úgynevezett vetőmagőrök mozgalma, akik a hagyományos növényfajták megmentését tűzték ki célul maguk elé.
A mezőgazdasági igényekre szabott vállalatirányítási rendszerek az agrárcégek legjobb eszközei lehetnek arra, hogy megőrizzék és növeljék versenyképességüket.