Új őrület a magyar kertekben: egyre többen ültetnek ilyen gyümölcsöket
Sokan vélik úgy, hogy kis kertben nem férnek el gyümölcsök, pedig van választék bőven.
A homoktövis csodanövénynek számít, hiszen sokféle egészségügyi problémára nyújt megoldást. Az egyik legértékesebb gyógynövény, amiből érdemes rendszeresen fogyasztani.
A homoktövis jellemzői és felhasználása
A homoktövis eredetileg a Himalája lejtőin és főként Ázsiában termő növény, de ma már meghódította az egész világot, így Európa-, az Egyesült Államok- és Ázsia-szerte mindenhol megtalálható a tengerpartokon, ártéri területeken, folyó- és patakhordalékokon, illetve a sziklákon, hegyvidékeken is (Alpok, Kaukázus). Hazánkban is találkozhatunk vele a Duna mentén és a Balaton partján. A homoktövis sarjtelepes, sűrű bozótot alkotó, ágas-bogas, 3-5 m magasra növő tövises cserje, vagy esetenként 11 m-re is megnövő kis fa. A homoktövis termését elsősorban nem nyersen, hanem feldolgozva használják, dzsem, bor, ivólé, likőr, gyümölcslé, kompót formájában. A bogyós termései gazdagok omega 3 zsírsavakban, aminosavakban, és antioxidánsokban, a csipkebogyó után a homoktövis gyümölcseiben a legmagasabb a C-vitamin tartalom. A bogyók pedig kellemes, kifejezetten savanykás ízűek, gyakran használják fel őket lekvár, vagy gyümölcslé készítéséhez.
A homoktövis gyógyhatása
A homoktövis elsősorban betegségek megelőzésére, immunrendszer erősítésére ajánlják a homoktövist, hiszen vitaminok (A, B, C, E, F, K), ásványi anyagok (kalcium, magnézium, cink), továbbá telítetlen zsírsavak, fehérjék és aminosavak is megtalálhatók benne. Ezen kívül hatóanyagai javítják a szervezet védekezőképességét, emellett az immunrendszer erősítésére is kiválóan alkalmas, meghűléses meghűléses betegségek esetén is alkalmazható kivételesen magas C-vitamin tartalmából adódóan. Mindezen kívül segít a legyengülésben, erősítő hatású, csökkenti a vércukorszintet és véd a különböző fertőzések ellen.
Sokan vélik úgy, hogy kis kertben nem férnek el gyümölcsök, pedig van választék bőven.
Amit korábban hulladéknak hívtunk, arra másodlagos nyersanyagként kell tekinteni.
Egyre többen érzik ezt, ahogy a klímaváltozással összefüggésbe hozható természeti csapások vagy más jelenségek a mindennapok részévé válnak.
Chilében is megalakult az úgynevezett vetőmagőrök mozgalma, akik a hagyományos növényfajták megmentését tűzték ki célul maguk elé.
2024 októberében a magyar gazdák 36,4 százalékkal kevesebb traktort vettek, mint egy évvel korábban.
A mezőgazdasági igényekre szabott vállalatirányítási rendszerek az agrárcégek legjobb eszközei lehetnek arra, hogy megőrizzék és növeljék versenyképességüket.