Terjed az ázsiai lódarázs itthon is: bármelyik házon ott lehet a fészke
Az invazív faj megjelenése komoly fenyegetést jelent a hazai méhészetre és ökoszisztémára.
A kecskedarázs a rovarok osztályának hártyásszárnyúak rendjébe, ezen belül a fullánkosdarázs-alkatúak alrendjébe és a redősszárnyú darazsak családjába tartozó faj.
A kecskedarázs jellemzői és megjelenése
A kecskedarázs az egyik legtöbb problémát okozó darázsfajta a német darázs és a lódarázs mellett. A kecskedarázs egész Európában, valamint Ázsiában megél, a Brit-szigetektől kezdve egészen Kínáig fordul elő, illetve a mérsékelt övi területeken található meg. A királynő hossza 20 milliméter, míg a here és a dolgozó 18 milliméter. A dolgozók, a here és a királynő egyaránt fekete-sárga. A nőstények potroha nagyobb, a két pár hártyás szárny gyors repülést tesz lehetővé. A három pár ízelt láb végén karmok vannak, amelyek segítik a kapaszkodásban. Két vese alakú szeme van, mellyel jól látnak. A királynő erős állkapcsát használja, hogy fákból rostokat tépjen ki a fészeképítéshez. A kecskedarazsak párzási időszaka ősszel van és általában a föld alá épít, a papírszerű fészek sejtek rendszeréből áll. A kecskedarázs könnyen összetéveszthető a német darázzsal, hiszen nagyon hasonló a megjelenésük. A különbség viszont abban rejlik, hogy a német darázs potrohán és fején különálló fekete foltokat találhatunk a fekete sávokon kívül, míg a kecskedarazsak esetében ezek a foltok a sávokkal összefüggenek. A kecskedarázs potrohában visszahúzható fullánk lapul, amit akár több alkalommal is képes használni. Csípése eléggé fájdalmas, szúrás közben a szervezetbe juttatott mérge allergén reakciót okoz, a csípés helye feldagad és fájdalmas. A darázscsípésre érzékenyek esetében allergiás rohamot, szélsőséges esetben akár halált is okozhat. Kifejezetten agresszív fajta, és a „támadását” sem nehéz kiprovokálni.
Nagyon lényeges, hogy a fészkét véletlenül se verjük le, házilag se próbálkozzunk irtani. A kecskedarázs irtása a többi darázsirtáshoz hasonlóan permetezéssel, porozással, vagy ritkább esetekben füspatronnal történik. Ezeket a folyamatokat bízzuk mindig szakemberre! Érdekesség, hogy a Magyar Természettudományi Múzeum Hártyásszárnyúak gyűjteményében az első darázs egy kecskedarázs volt, ami 1851. augusztus 15-én lett a múzeum tulajdona.
Az invazív faj megjelenése komoly fenyegetést jelent a hazai méhészetre és ökoszisztémára.
Amikor csak néhány darázs van az ember körül, akkor nem érdemes csapkodni, mert ez a faj önmagától nem támad, csak védekezik.
A lódarázs nem ellenség – ezt tedd, ha szembe találkoztok az erdőben
Idén közel három héttel hamarabb jelentek meg akár tömegesen is a darazsak Magyarországon.
Nem minden kerti kártevő kiirtandó ellenség, vannak olyanok is, amelyekre bizony szükség van a kertekben.
Bár a darazsak nem örvendenek túl nagy népszerűségnek, egyes fajok elpusztításért akár 5000 és 50 000 forint közötti büntetést is kiszabhatnak.
A fenntarthatóság, az állatjólét és az egészséges életmód is egyre fontosabb szempont a fogyasztóknak.
A broilercsirkék tartása drámai fejlődésen ment keresztül, jelenleg azonban egyre növekvő ellenérzéseket vált ki a társadalomban.
A folyamatos megújulás, a mindenkori piac követelményeihez alkalmazkodó hatékony válaszadás az agrárium elsődleges feladata lesz a jövőben.
December 3-5. között rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrárszektor Konferenciát Siófokon.
Az elmúlt időszak rekordméretű áremelkedése után ismét visszaeshet az olívaolaj ára a boltokban.
A mezőgazdasági igényekre szabott vállalatirányítási rendszerek az agrárcégek legjobb eszközei lehetnek arra, hogy megőrizzék és növeljék versenyképességüket.