Új őrület a magyar kertekben: egyre többen ültetnek ilyen gyümölcsöket
Sokan vélik úgy, hogy kis kertben nem férnek el gyümölcsök, pedig van választék bőven.
A Limousin egy francia húsmarhafajta, amelyet eredetileg igavonóként használtak, de most már húsmarhának tenyésztik. Könnyen felismerhető arany-vörös színéről.
A Limousin egy francia húsmarhafajta, amely a franciaországi Limousin és Marche régiókból származik. Korábban elsősorban igavonóállatként használták, de a modern időkben húsmarhának tenyésztik. A mezőgazdaság gépesítésével nagyon lecsökkent az állománya, a fajta jövője nem volt biztosítottnak tekinthető, de aztán tenyésztői egyesületek létrehozásával és célzott tenyésztéssel megfordították a folyamatot. Ma az egyik legkeresettebb nagytestű húsmarhafajta a világon.
A Limousin marha megjelenése
A legtöbb Limousin szarvasmarha színe a világos búzától a sötétebb aranyvörösig terjed. A többi színezet, főként a fekete, keresztezéssel és más szarvasmarhafajtákból való átminősítéssel alakult ki. A természetes színezet megváltoztatásán kívül más tulajdonságok, mint például a polled (a szarvak genetikai hiánya), keresztezéssel kerültek a fajtába.
A Limousin marha hasznosítása
A Limousin marha az egyik legkeresettebb nagytestű húsmarhafajta a világon. A világ mintegy nyolcvan országában, így Magyarországon is tenyésztik. Ezekben az országokban jellemzően fajtaszövetség is működik. Jelenleg a Limousine marha a Charolais után a második legnépesebb húsmarhafajta Franciaországban. A fajtára jellemző a hosszú élettartam és az alkalmazkodóképesség. A Limousin középkorán érő fajta, üszői 18-20 hónapos korban vehetők tenyésztésbe.
Sokan vélik úgy, hogy kis kertben nem férnek el gyümölcsök, pedig van választék bőven.
Amit korábban hulladéknak hívtunk, arra másodlagos nyersanyagként kell tekinteni.
Ha ez így megy tovább, a narancslé olyan luxuscikké válhat, amit egyre kevesebben engedhetnek meg maguknak.
Egyre többen érzik ezt, ahogy a klímaváltozással összefüggésbe hozható természeti csapások vagy más jelenségek a mindennapok részévé válnak.
Chilében is megalakult az úgynevezett vetőmagőrök mozgalma, akik a hagyományos növényfajták megmentését tűzték ki célul maguk elé.
A mezőgazdasági igényekre szabott vállalatirányítási rendszerek az agrárcégek legjobb eszközei lehetnek arra, hogy megőrizzék és növeljék versenyképességüket.