Sorra mondanak le a magyarok erről a traktorról: tényleg nem kell már nekik?
2024 októberében a magyar gazdák 36,4 százalékkal kevesebb traktort vettek, mint egy évvel korábban.
A disznóparéj Amerikában őshonos, Magyarországra a 18. században került be, és igen gyorsan kezdett el terjeszkedni. Annyira, hogy mára hazánk egyik legagresszívebben terjedő gyomja.
A szőrös disznóparéj jellemzői
A szőrös disznóparéj kozmopolita, megművelt területeken gyakori, terhes gyomnövény. Egyéves, körülbelül 10–70 cm magas, erőteljes, vastag szárú faj. A szár és a levélfonák erei sűrűn molyhosak, a levelek pedig hosszú nyelűek, tojásdadok, hirtelen nyélbe keskenyedők. A gomolyvirágzat tömött, vaskos, fehéreszöld végálló álfüzérekbe szerveződik. Termése keresztirányban kupakkal nyíló tok. Virágzása július-szeptemberben van.
A szőrös disznóparéj gyógyhatása
Bár egy agresszív és gyorsan terjedő gyomfajról van szó, ennek ellenére a szőrös disznóparéjt a világban többfelé is fogyasztják. Egyetlen mérgező Amaranthus-fajt sem ismernek, de a levelek oxálsavat tartalmaznak, és nitrátban gazdag talaj esetén nitrátokat is, így forrás után a főzővizet mindenképp le kell önteni róla. Érdekesség, hogy a szőrös disznóparéjt az amerikai őslakosok számos ételben és gyógyszerként is felhasználták. A levelek egyébként C-vitaminban, A-vitaminban, kalciumban, foszforban, vasban, a magok pedig fehérjékben gazdagok. Emellett még enyhe vízhajtó és hashajtó hatással is bírnak a levelei.
2024 októberében a magyar gazdák 36,4 százalékkal kevesebb traktort vettek, mint egy évvel korábban.
Amit korábban hulladéknak hívtunk, arra másodlagos nyersanyagként kell tekinteni.
Egyre többen érzik ezt, ahogy a klímaváltozással összefüggésbe hozható természeti csapások vagy más jelenségek a mindennapok részévé válnak.
Chilében is megalakult az úgynevezett vetőmagőrök mozgalma, akik a hagyományos növényfajták megmentését tűzték ki célul maguk elé.
2025 elején kezdheti meg a működését a Cargill negyedik innovációs központja Ázsiában.
A mezőgazdasági igényekre szabott vállalatirányítási rendszerek az agrárcégek legjobb eszközei lehetnek arra, hogy megőrizzék és növeljék versenyképességüket.